Hallgatni arany harmadik felvonás: A kortárs erdélyi magyar irodalomról

A Sapientia Podcast sorozatának legújabb részében Tompa Andrea műveiről beszélget dr. Tapodi Zsuzsanna-Mónika professzor és dr. Pieldner Judit docens. Tompa Andrea kolozsvári születésű írónő, jelenleg Budapesten él. Műveit Márai Sándor-, Déry Tibor-, Libri- és Artisjust-díjjal jutalmazták. A podcastban négy könyvét mutatták be. A podcast témájáról Tapodi Zsuzsanna-Mónika professzort kérdeztük.

Mint ismeretes, az irodalomnak mindig van egy nagyon fontos, a valóság megismerését segítő szerepe a szórakoztatáson és a gyönyörködtetésen túl.
– Ami számomra és nemzedéktársaim számára megélt tapasztalat volt, az a mai fiataloknak már történelem. Olyasmi azonban, amiben a jelenünk gyökerezik, ezért nagyon fontos, hogy ismerjék. Talán a szüleik reakcióit is jobban megértik, ha tudják, hogy min mehetett keresztül egy olyan elődjük, aki a múlt század elején vagy az 1950–1970 közötti időszakban született – világított rá a tanárnő.
Mint mondta, a Haza című, 2020-ban kiadott regény cselekménye a jelenben játszódik ugyan, de visszapillantásokkal az elmúlt 30-40 évre. Az író első regénye A hóhér háza. Történetek az aranykorból a Ceaușescu-diktatúra utolsó évtizedét és bukásának euforikus tapasztalatát mutatja be, mindkettőben erősek az önéletrajzi vonások. A másik kettő viszont, a Fejtől s lábtól. Kettő orvos Erdélyben és az Omerta. Hallgatások könyve a saját nagyszülei, illetve a szülei fiatalkorát idézi, a XX. század első kolozsvári évtizedeit, valamint az 50-es éveket.

Az anonimitás szerepéről

Aki magáról, saját tapasztalatairól mesél, az nem nevezi meg magát. Ez gyakran zavaró is, mert a Fejtől s lábtól című regényben nagyon egyformán beszél a férfi és női főszereplő, a két kolozsvári orvostanhallgató, következtetni kell arra, hogy férfiarcot vagy nőit képzeljünk-e el. Érdekes a perspektíva változása is: az Omertában ugyanazokat az eseményeket látjuk más-más nézőpontból, az igazság mozaikként rakódik ki előttünk. Dr. Pieldner Judit fogalmazta meg, hogy egyszerre személyesek és interszubjektívek ezek a szövegek – hangsúlyozta a professzor asszony.

Tompa Andrea és a nemzeti identitás

Mindegyik regényben valamilyen fontos, az erdélyi magyarságot érintő trauma áll a háttérben: az elsőben sötét van, hideg, áru- és a szabadsághiány, kényszermunkával építik a fővárosban „a nép házát”. A Fejtől s lábtól történelmi háttere az első világháború és a trianoni békediktátum nyomán a haza elvesztésének traumája. Az Omerta Kolozsvár magyar földészeinek, a hóstátiaknak a tragédiáját mutatja be közelről: ki kell költözniük a házukból, a nagy szakértelemmel megművelt földjeikre lakónegyedeket építenek, a szerzetesrendeket erőszakkal felszámolják, a sérelmekről pedig hallgatni kell. A Haza egy olyan tragédiát állít a középpontba, amiben osztozik a magyarság és a románság Kelet-Európa más népeivel: a tömeges elvándorlás megtizedeli a közösségeket. A befejezések mégsem letaglózók: az első mű végén kitör a forradalom, a második a narrátorok egymásra találásával végződik, az utolsó regényben az országot váltó, de anyanyelvét megőrző hősnőt hazavárja a fia és az áttelepített édesanyja, úgy tűnik, ő megtalálta helyét a világban – zárta mondandóját dr. Tapodi Zsuzsanna-Mónika professzor.

Biró Vivien