Gyöngyös koporsóba helyezik Krisztus testét

A nagyheti szertartásokat már a teljesen felújított templomban tartják FOTÓ: LÁSZLÓ F. CSABA

Felújított templomban tartják a nagyheti szertartásokat Lövétén. A homoródmenti településen évek óta folyamatosan dolgoznak az egyházközség katolikus templomának rendbetételén, amelyben a húsvétot megelőző nagypénteken Erdély egyik legkülönlegesebb szent sírját, a gyöngyös koporsót állítják fel. Minap magunk is ellátogattunk a katolicizmus bástyájának is nevezett községbe.

Immár hat éve folyamatosan dolgoznak a lövétei Kisboldogasszony-plébániatemplom felújításán. 2015-ben fűtéscsöveket helyeztek el a templomhajóban és gránitkővel burkolták a padlót, 2016-ban beüzemelték a fűtésrendszert, illetve víz- és hőszigeteltek, valamint újrafestették a késő barokk stílusú templom belsejét. 2017-ben a templom külseje is megújult. A munkálatokat Hargita Megye Tanácsa, a helyi önkormányzat és közbirtokosság, illetve a román kormány vallásügyi államtitkársága és a magyar kormány is támogatta – tudtuk meg Tódor Lorándtól, az egyházközség kántorától. Jelenleg a szentély felújítását végzik.

Tatarozzák a hajlékot
– A szentély felújítására most adódott lehetőség. A kormány vallásügyi államtitkárságától pályázati úton kaptunk támogatást, így most tudjuk elvégezni azt a munkálatot, amelyet korábban szerettünk volna. Jelenleg a sekrestyében is dolgozunk – részletezte a kántor.
Az 1771 és 1776 között épült templom főoltárát 1845-ből származó festmény díszíti, amely Szeplőtelen Szűz Máriát ábrázolja. A Teremtés könyve alapján készült, Papp Miklós brassói festő, oltárkészítő alkotásán Jézus Krisztus édesanyja feje körül 12 csillagból álló korona látható, miközben lábával eltapossa a kígyó fejét, amelynek szájában a bűnbeesés almája van. A templom hajójában lévő bal oldali mellékoltár Szent Mihály arkangyalt, míg a jobb oldali Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. A szószék és a szentély bútorzata is Papp Miklós munkája – tudtuk meg Mihály János történésztől.
– Mind a bútorzat, mind a festmények kiemelkedő alkotások és érdemesek arra, hogy megtartsuk az utókor számára. A lövétei egyházközség mindent megtesz annak érdekében, hogy a felújítások után ezek eredeti állapotukban kerüljenek vissza a templomba és továbbra is ezek díszítsék, ékesítsék az istenházát. Ezekre az alkotásokra a hívek mindig büszkék lehetnek – mutatott rá Mihály János. Hozzátette: a hajó mennyezetén látható képeket az 1880-as években Veiszmann Emmánuel festette, és ahogyan főoltár képét, úgy ezeket is többször átfestették. Ezért szükséges volna a képek szakszerű restaurálása.

Erdély egyik legkülönlegesebb szent sírja
Tódor Loránd, az egyházközség kántora érdeklődésünkre azt is elmondta, a virágvasárnapot megelőző szombaton kalákagyóntatás van Lövétén. Ilyenkor a szomszédos egyházközségek plébánosai segítenek László István helyi plébánosnak a bűnbocsánat szentségének kiszolgáltatásában. Idén a bérmálkozásra készülő fiataloknak lelkinapot is szerveztek. Virágvasárnap – a hatályban lévő járványügyi előírások szerint – a szentmise keretében elénekelték a Passiót, vagyis Jézus Krisztus szenvedéstörténetét és megtartották a barkaszentelést. Az egyházközség kántora azt is elmondta, településükön állítják fel évente Erdély egyik legkülönlegesebb szent sírját, az úgynevezett gyöngyös koporsót, amelynek őrzését régen a nagypénteki és nagyszombati szertartások idején a katonaviselt legények vállalták.
– Mindig karácsony másodnapján tartjuk a nagykorúsítási ünnepséget, és akiket nagykorúsítunk, azok vállalják a következő évben a szent sír őrzését. Régen „versenyeztek” a fiatalok, hogy ki kapja meg ezt a feladatot, most nehezebb megszólítani őket, de még mindig vállalja 8-10 fiatal legény ezt a szolgálatot – részletezte Tódor Loránd. A szent sírt, azaz a gyöngyös koporsót csak fotókon láthattuk, hiszen csak a nagypénteki szertartások megkezdése előtt állítják fel a templom bal oldali mellékoltáránál.
– A gyöngyös koporsót 1886-ban Budapestről a Gavora cégtől szerzete be az akkori plébános, Jakab Lajos. Mindig megszervezték ennek őrzését. A szentsírőrzés nemcsak lövétei szokás, más helyeken is szokásban volt, de talán mondhatom, Udvarhelyszéken napjainkig csak Lövétén maradt fenn, köszönhetően annak, hogy az egyházközség odafigyel a hagyományok őrzésére. Gyönyörűen, szépen díszített ez a szent sír. A megvilágított „koporsóban” alul a sziklaszerű részben Jézus Krisztus teste látható. Kétoldalt két angyal térdepelve imádkozik a húsvéti kereszt tövében, két őrkatona között. Ennek a látványa meghatározó élmény lehet a vallásos, hívő emberek számára – mondta Mihály János.
A lövétei látogatásunk során megbizonyosodtunk, hogy a település valóban a tájegység katolicizmus bástyájának számít, mindezt a templom folyamatos felújítása és a hívek vallásossága is bizonyítja.

Biró István