Új polgármestert választott Gyer­gyó­szentmiklós lakossága a 2020-as önkormányzati választásokon: Csergő Tibor Andrással a beiktatása óta eltelt időszakról, vállalásokról és a változtatás lehetőségeiről beszélgettünk.

 

– Október végi beiktatását követően melyek voltak azok a legfontosabb megoldásra váró kérdések, problémák, amelyekkel elsőként foglalkozott?

 

– Az október végi beiktatásom napján a város túllépte a 3 ezrelékes fertőzöttségi szintet, így novemberben végig a vörös zóna szigorúbb rendelkezéseit kellett figyelembe vennem polgármesterként. Ez jelentős mértékben befolyásolta a polgármesteri hivatal és az önkormányzat működését, hiszen kollégák is megbetegedtek, egy teljes osztály munkatársai karanténba ke­rültek, többen távmunkában dol­goztak: egyszóval nem volt egyszerű minden kollégával és osztállyal kapcsolatba kerülni ebben az időszakban. Egy megtépázott hivatali munkaközösséget örököltem, és nehéz ügynek tűnik egyelőre a szakapparátus üres állásainak feltöltése és a rendszer átszervezése a hatékonyság céljából. Mindezt tetézte, hogy csak november második felére állt össze a tanácstestület, akkor sikerült alpolgármestert választani, és az első tanácsülést is csak a hónap vége felé tudtuk megtartani, amely során költségvetési kiigazításokat tudtunk végezni. Ugyanakkor még ott lebegett a városnapok megszervezésének kérdése, az, hogy milyen formában vállalható fel a szigorítások és a parlamenti választás napjával való egybeesés tekintetében. A parlamenti választásokra való felkészülés és annak megszervezése is fontos feladatnak bizonyult, melynek legnehezebb része a mozgósítás volt: az országos átlagtól kevesebb mint egyszázalékos különbséggel maradt el a municípiumi részvétel, ami számomra biztató eredményként könyvelhető el.

 

– Ebben a rövid időszakban lehet-e sikerekről, illetve kudarcokról, nehézségekről beszélni, hogyan tekint vissza az elmúlt szűk két hónapra?

 

– Az általam meghirdetett igazi változás, szemléletváltás nem két hónapos mandátum eredménye tud lenni, de tény, hogy városszinten több intézmény és szolgáltatás is már új helyzetbe került. Kudarcok, sikerek e rövid idő alatt nem születtek, de biztató az, hogy sok helyen az újrakezdésről és változásról beszélhetünk. Megváltozott, egyelőre ideiglenes jelleggel a kórház vezetősége, és így változott a kórház jövőképéhez való hozzáállás; új iskolaigazgatók kezdtek megbízatást, akik részéről már tapasztalom az új kezdeményezeseket; december 10-től új szolgáltató végzi a város ivóvízellátását. A szűk két hónapnyi mandátum a megismerkedés időszaka volt, de vigyáztam arra, hogy a polgármesterváltás ne akadályozza a város mindennapi szokványos ügyvitelét. Első naptól kezdődően beszippantott a bürokrácia rendszere, úgyhogy menet közben kell majd új irányvonalakat kijelölni. Nagyon sok az elmaradás az ügyintézések területén, ennek az a magyarázata, hogy a helyhatósági választások augusztusi kampányától kezdődően nem kaptak kellő figyelmet és prioritást bizonyos problémák. Ezért több olyan ügyirat, szerződés, elköteleződés kerül elém, melyek még a nyári hónapok idején keletkeztek, de még nem oldódtak meg, ezért visszafelé is van munka.

 

– Az elmúlt időszakban két intézkedés borzolta fel a város közhangulatát: az egyik a főtéri pergola lebontása, a másik pedig az adóemelés kérdése volt..

 

– A főtéri pergolabontás volt az első olyan intézkedésem, amely elérte a helyi közvélemény ingerküszö­bét. Persze a sajtóban való tálalása egy kicsit tendenciózus módon történt, mintha az új polgármester mindent elpusztítana, amit az elődjei építettek. Itt azonban csak arról van szó, hogy a főtér és a régi moziépület felújítási, átrendezési uniós projektjéhez kapcsolódóan még augusztusban érkezett egy felszólítás, hogy a projekt finanszírozási szerződését csak abban az esetben kötheti meg a város, ha a pergolát lebontjuk, és erre kaptunk egy feszes határidőt. Az elődöm nem intézkedett, én meg hiába kértem halasztást, nem fogadták el, novemberben le kellett szerelni a fából készült installációt, ha nem akartam, hogy a pályázat megbukjon. Ugyanígy a volt mozi épületéből is ki kellett lakoltatni a bérlőket, többek között egy országos pártot, hiszen feltételnek szabták ugyanennek az uniós pályázati szerződésnek az aláírásánál. 
A 2021-re érvényes adók és illetékek határozatát a decemberi tanácsülésen fogadtuk el, valamennyi szakbizottság és párt egyetértésével, előtte pedig lakossági konzultációra is volt bocsátva. Javarészt korrekciókról, egyes speciális illetékek növeléséről (például a válási adó) döntöttünk, illetve a jármű- és ingatlanadók tízszázalékos emeléséről, és még így is sokkal kisebb adókat kell Gyergyószentmiklóson befizetni, mint a többi Hargita megyei municípiumok és városok esetében. Egy átlagos középosztálybeli család esetében a mostani adónövekedés egy doboz cigaretta árát jelentheti.

 

– Tíz pontban fejlesztési elképzeléseket fogalmazott meg az RMDSZ csapata, ezek között a távhő árának lépcsőzetes csökkentése is szerepelt: számíthatnak-e a lakók ebben a fűtésidényben árcsökkentésre?

 

– Az általam felvállalt RMDSZ-programnak több pontja van, melyeket az elkövetkező években fogunk megvalósítani, többek között a távhőenergia árának csökkentését. Ebben a fűtési szezonban már képtelenség lett volna ennek a folyamatát elindítani, de a következő idényre minden bizonnyal fogunk ennek tekintetében intézkedni. A távhőszolgáltatás észszerűsítésével, hatékonyságának növelésével, a hálózat további fejlesztésével kedvezőbb távhőárral számolhatunk, újravizsgáljuk az árösszetevő-elemeket. Apró lépésekben, fokozatosan tudjuk ezt a vállalást megvalósítani, hiszen nem célunk, hogy fenntarthatatlanná váljon a szolgáltatás.  Ugyanakkor meghirdettünk egy 100 napos programot is 7 ponttal, amelyet próbálunk tartani, és csak azokat nem sikerült elindítani, amelyeket az időjárási viszonyok nem engedtek. A többivel foglalkozunk, és február végéig elszámolunk, illetve bemutatjuk eredményeit a lakosságnak. A közterületek, utak téli karbantartása folyamatos, a piac körül rendet tettünk, bár ott még van munka, a városi gázhálózati bővítés hatástanulmánya készül, a tömbházak pincéinek, alagsorainak fertőtlenítésére majd februárban kerül sor. Még van másfél hónap, igyekszünk vállalásainknak eleget tenni.

 

– Milyen költségvetésből gazdálkodhat a város 2021-ben?

 

– A 2021-es költségvetés összeállítása nem lesz egy könnyű feladat, hiszen a folytatandó be­ruházások kivitelezési munkálatainak fedezésére az idén kell nagyobb tételű önrészt biztosítani. Ezért mélyebben kell a város zsebébe nyúlni, hogy befejezhető legyen a teherforgalmi út felújítása, vagy hogy új beruházásokat indítsunk el, mint például az elterelő út építésének elkezdése. A fejlesztések, beruházások fedezetének oroszlánrésze uniós alapokból, vagy a fejlesztési minisztérium forrásaiból származik, de vannak saját forrásból elindított, nem kis összegű projektek is, mint például a mentőállomás garázsainak újjáépítése. A közalkalmazotti bér befagyasztása nem teszi olcsóbbá a város fenntartási és működési költségeit, sőt inkább elriasztja a közigazgatási munkától a szükséges szakembe­reket. Mindenesetre mi abból az alaphelyzetből szeretnénk a városi költségvetést erre az évre betervezni és felépíteni, hogy az év második felétől már nem kell hadakozzunk, illetve számoljunk a világjárvány áldatlan következményeivel, és minden visszaáll a maga normális működési állapotába.