Kezdetben voltak a csinovnyikok. A magyar olvasók Gogol novelláiból ismerhették meg a cári Oroszország hivatalnoki gárdáját. Ezek tipikus kisemberek voltak, mint például Akakij Akakijevics. Az értelmező kéziszótárban a szó 1. jelentése történelmi fogalmi minősítéssel szerepel, így: „Orosz cári tisztviselő”. A 2. jelentés „Kicsinyes, korlátolt hivatalnok, bürokrata”, és a sajtó nyelvében használatos. Pejoratív jelentésű. A pártállam idején keletkezett, feltehetően a csinovnyik mintájára, az apparatcsik szó. Szótárunk szintén orosz eredetűnek tünteti fel, és pejoratív stílusúnak minősíti, jelentését így adja meg: ’pártbürokrata’. Az apparatcsikok a pártapparátusban dolgoztak, szótárunk joggal tekinti a szót pejoratív jelentésűnek, hiszen az egyszerű emberek bennük látták a hatalom megtestesítőit. A közelmúltban találkoztam az interneten a globálnyikkal. Egyik politikusunk jellemezte így a másikat. Bizonyára összefüggésben van a globálizáció szóval, amelynek jelentését a szótár így fejti ki: „Az egész világra kiterjedő folyamat, amely a gazdaság, a politika, a kultúra egységesülésének irányára hat.” Ez a globális szóra megy vissza. Voltaképpen analógiás szóalkotással van dolgunk, amely a csinovnyik, meg talán az apparatcsik mintájára jött létre. A szótárakban hiába keresnénk, mert még nincs szótározva. Így jelentésének pontos meghatározása sem áll rendelkezésünkre. Körülbelül azt jelentheti, hogy a globálnyik olyan ember, aki a fentebb említett folyamat híve, annak megvalósítását támogatja. A szót beírtam az internet keresőjébe. A találatok száma nagyjából 1400. Lássunk közülük néhányat! „A kiüresedett kereszténység uralkodó volta a fő oka annak, hogy a magyarság olyan védtelennek bizonyult a jakobinus, a bolsevik és mai neoliberális globálnyik pusztításával szemben.” (mandiner, 2010. december 8.) „A globálnyik tüntetők határozatot fogadtak el a vasárnapi kijevi nagygyűlésen, amelyben megtiltották Viktor Janukovics elnöknek, hogy »ukrán nép nevében« bármit is aláírjon Vlagyimir Putyin orosz államfővel jövő keddre tervezett moszkvai találkozóján.” (hunhír, 2013. december 15.) „Hajrá, Magyarország! Hajrá, Orbán Viktor! Na, ez aztán babrálja a globálnyik, idióta brüsszeli bürokraták csőrét.” (Varró István Patrióta Európa Mozgalom, 2016. május 26.) A József Attila feltámad (alcíme Páros Veremén) című versben (a szerzője és a közlés helye nincs megnevezve) olvasom: „a globálnyik ugyanoly csinovnyik, csak még hidegebb”. A versidézetben a csinovnyik találkozik az analógiájára alkotott globálnyik szóval. Mint említettem, a szó még szótározatlan. Ez érthető is, hiszen elég fiatal. A szótárírók az ilyen szavakra azt szokták mondani, hogy még nem szótárérett. Természetesen felvetődik az emberben a kérdés: Vajon elterjed-e a mindennapos szóhasználatban? Erre egyelőre nemigen lehet megnyugtató választ adni. A nyelvi elemek közül a legnagyobb változás a szókincsben megy végbe. Szavak mennek, szavak jönnek, miközben újak keletkeznek, mások elavulnak, kikopnak. A nyelvhasználat gyakorisága és a megszokás dönti el az újabb keletkezésű szavaink sorsát. Dóra Zoltán