A minap ismertettük az Országos Statisztikai Intézet (INS) ama időszakos kiadványának néhány számadatát, amelyek révén közelebb kerülhettünk – legalábbis bizonyos értelemben – a hazai egészségügyi ellátás helyzetéhez. Arról a kiadványról van szó, amely a romániai egészségügyi egységek 2018-as esztendei helyzetét mutatta be. Visszatérnénk erre a kiadványra, mert abban olyan számadatok is szerepelnek, amelyek lehetővé teszik a privát szektor számbeli gyarapodásának, térhódításának megismerését is. Annak a szektornak, amelyről jó negyed évszázaddal ezelőtt Romániában még csak hallani lehetett. Ma már megszokott, hogy az egészségügyi ellátásban érdemleges szerepet töltenek be a magánrendelők, a magánkórházak, azaz a privát tulajdonban lévő egészségügyi egységek, gyógyszertárak. Mint ahogy az is, hogy ebben a szektorban is megjelentek a külföldi befektetők. Ez utóbbinak azért is megvan a maga jelentősége, mert egy modern egészségügyi létesítmény, annak műszaki ellátmánya igen jelentős beruházásokat igényel. Lássuk a számadatokat: amint már megelőző írásunkban is arra utaltunk, országunkban 2018-ban 515 kórház működött, s abból köztulajdonban 368 volt, privát tulajdonban pedig 147. Nagyon érdekes viszont az a dinamika, amely jellemezte a magánkórházak ágyszámának alakulását: az 2009-ben még csak 1366 volt, 2017-ben elérte a 7215-öt, a múlt esztendőben pedig a 8147-et, azaz tíz esztendő során az ágyszám meghatszorozódott. Amúgy a köztulajdonban lévő kórházak ágyszáma a szóban forgó időszakban 3 százalékkal csökkent, 136 054-ről 124 835-re. Ez annak tulajdonítható, hogy egyes helyiségekben bezártak egyes kórházi osztályokat, sőt kórházakat is. Hogy miért, arra nehéz lenne választ adni, de abban mindenképp közrejátszott a „politikai akarat” is, valamint a pénz (a beruházások) és a szakszemélyzet hiánya. A dolgok ilyenszerű alakulása oda vezetett, hogy 2009-től errefelé az állami költségvetésből nemigen épült új kórház, esetleg csak épületszárnyak, illetve rehabilitációs és főjavítási munkálatokra került sor. (Nem idetartozik, de feltétlenül meg kell említenünk, hogy Hargita megye esetében a megyei és a helyi önkormányzatok erőfeszítései, valamint az állami költségvetési támogatások eredményeként jelentős beruházásokra, korszerűsítési munkálatokra került sor. És ez meg is látszik a szolgáltatások minőségén.) A privát szektor terebélyesedését jelentős beruházások tették lehetővé, s ilyen összefüggésben többek között utalhatunk arra, hogy 2012-ben a privát tulajdonban lévő Monza 100 ágyas új kórházat adott át Bukarestben, a kolozsvári Polaris Medical 2015-ben egy 180 ágyast, a Regina Maria hálózat pedig a múlt esztendő végén egy újabb 148 ágyas kórházzal gazdagodott ugyancsak Kolozsváron. Amúgy a nagy magánklinikák hálózatrendszereikben jelenleg az ország számos városában működtetnek kórházakat, járóbeteg rendelőket és orvosi laboratóriumokat. Ugyanannyi, mint az állami szektorban… Apropó, orvosi laboratóriumok: a privát tulajdonban lévők száma az utóbbi évtized során több mint kétszeresére nőtt, míg a köztulajdonban lévők száma alig 14 százalékkal gyarapodott. 2009-ben a köztulajdonban lévő laboratóriumok száma 1874 volt, a privátoké pedig 954, 2017-re már bekövetkezett a felzárkózás, az államiak száma 2074, a privátok száma pedig 2304 lévén. A múlt esztendő végére majdhogynem kitehetővé vált az egyenlőségjel: az állami szektor 2141 laboratóriumot számlált, a privát szektor pedig 2139-et. A magánszférában olyan jelentős cégek léptek az orvosi szolgáltatások piacára, mint a svéd érdekeltségű Medicover csoporthoz tartozó Synevo, amelynek az ország 34 megyéjében 107 próbavételi központja van, és 17 laboratóriumot működtet. Több mint 11 milliárd lej Az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivataltól (ONRC) származó adatok szerint az orvosi ellátás terén (86-os CAEN-kód) tevékenykedő cégek száma 2018-ban 18 730 volt, közel háromszorosa a 2008-as esztendeinek. Egyébként 2008-ban számuk 9625 volt, 2009-ben még csak 9773, de 2017-ben már meghaladta a 17 300-at, s tavaly – amint már arra utaltunk – a 18 700-at. Ezzel a növekedéssel párhuzamosan gyarapodott azok üzleti forgalma is, nevezetesen a 2008-as évi 2,4 milliárd lejről 9,8 milliárd lejre 2017-ben, 2018-ben pedig elérve a 11,4 milliárd lejt. Ezen belül a legiramosabb növekedést a kórházi szolgáltatási tevékenységek jegyezték, amelyek forgalma a tízszeresére növekedett 2008-hoz viszonyítva, a tavaly elérve az 1,2 milliárd lejt. Ugyancsak erőteljes növekedést jegyeztek a fogorvosi szolgáltatások, amelyek üzleti forgalma a tavaly elérte az 1,7 milliárd lejt, ami hatszorosa volt a 2008-as esztendeinek. A legnépesebb privát szférai kategóriát a szakorvosi rendelők képezték, képezik, amelyeknek a tavalyi együttes üzleti forgalma elérte az 5,3 milliárd lejt, ami ötszöröse a 2008-as esztendeinek. Magától értetődő, hogy a hálózat terebélyesedésével egyidejűleg növekedett a privát egészségügyi szektorban foglalkoztatottak száma is, az a múlt esztendőben elérve a 72 353 főt, a 2008-as esztendei 36 048-hoz képest. Egyébként a privát szektorban a legtöbb személyt a magánorvosi szakrendelők foglalkoztatták, mintegy 30 ezret. Hecser Zoltán