Fő az egészség!

Az egészség a legnagyobb kincs! Ha egészség van, minden megvan – hangzanak a jól ismert, már szinte közhelyesnek számító mondások, amelyek hallatán bólintunk egyet, nyugtázva, hogy így igaz, s rohanunk tovább a mindennapok mókuskerekében. Az egészséget a nagy többség természetesnek, alanyi jogon járónak véli, amely kell hogy legyen egy embernek. Ha meg valóban megadatott, akkor mit sem törődünk különösebben vele, ha lemerülőben érezzük magunkat, bekapunk egy vitamint, és mehet minden a megszokott kerékvágásban.
Igen ám, de mi van, ha porszem kerül a gépezetbe, és egy másodperc töredéke alatt megváltozik minden? Amikor már a természetesnek vélt egészség hirtelen elillan és elérhetetlen délibábként tűnik csak fel a távolban. Ilyenkor minden és mindenki átértékelődik. Bevallom, nekem is feje tetejére állt az életem az elmúlt időszakban egy rossz mozdulat következtében. Hirtelen fel sem bírtam fogni, hogy mi is történt valójában, és elképzelni sem tudtam, hogyan fogok helytállni a mindennapi feladataimban. A kanapén fekve töprengtem szomorú sorsomon, mikor egy rég látott film jutott eszembe, amelyben párhuzamos idősíkokon futott a történet, más-más emberi választásokkal. Mennyire más lenne mindaz, amit megélünk nap mint nap, annak függvényében, hogy épp melyik utat, személyt, vagy döntést választjuk – játszadoztam el a gondolattal. Mi lett volna, ha…? Milyen lenne az életünk, ha bizonyos pillanatokban másként döntöttünk volna? Képzeletem által máris messzire száguldoztam, mígnem egy éles fájdalom bele nem nyilallt a lábamba, visszaröpítve a valóságba. Aztán belém hasított az érzés, hogy pont így van ez jól, és bizonyára okkal történt minden. Okkal, mely talán még nem ismert, de a jövőben majd fény derül rá, hiszen ki tudja, mit hoz a holnap? S bár mi a filmmel ellentétben nem tudjuk visszajátszani sorsunkat és megváltoztatni döntéseinket, ha azok épp nem a legjobban sikerülnek, bíznunk kell abban, hogy jó úton haladunk.
Szükség van néha az akadályokra, hogy letisztázhassuk magunkban a dolgokat, hogy átgondoljuk, átértékeljük a körülöttünk zajló világot, a bennünk lévő érzéseket, hogy majd újult erővel, döntéseinkben, megérzéseinkben bízva vághassunk neki ismét az elénk tornyosuló kihívásoknak.

Hadnagy Éva

: