Fiókák a fészken kívül

Nagyon sok madárfaj fészkét fedezhetjük fel a közvetlen környezetünkben. Egy fészekből kiesett fióka láttán az állatbarátok gondolkodás nélkül a kis lény segítségére sietnének, ami nem mindig a megfelelő eljárás. Arról, hogy miként is cselekedjünk ilyen helyzetben, ifj. Szabó József székelyudvarhelyi ornitológussal beszélgettünk.

Mind a lakott területeken, mind a nagyobb zöldövezetek környékén sok madárfaj telepedik le és költi ki fiókáit.
– Számtalan madárfajra lehetünk figyelmesek a környezetünkben, mint a gólya, rigó, cinke, rozsdafarkú, a parkok és nagyobb zöldövezetek környékén pedig például pintyeket is felfedezhetünk – tudtuk meg ifj. Szabó József ornitológustól.

Normális folyamatok
Ebben az időszakban olyan madárfiókákat is láthatunk, amelyek a földről figyelik a történéseket és távolabb tartózkodnak a szülői fészektől. Az emberek hajlamosak a segítségükre sietni, de mint azt a madártannal foglalkozó szakember elmondta, rossz döntés, ha beleavatkozunk ezekbe a folyamatokba.
– Nem minden esetben kell a fiókák segítségére sietni, jobb nem beleavatkozni a természet rendjébe. A szülők tudják, hogy mit csinálnak. Abban az esetben lökik ki a fiókát a fészekből, ha az életképtelen, valamilyen rendellenességgel született, és nincs olyan állapotban, hogy felnőjön. Az elmászkált fiókák tudatosan hagyják el a fészket, szétszélednek, így a ragadozók nehezebben találnak rájuk – mondta el Szabó József.
Abban az esetben segíthetünk, ha nagy vihar után, a szél miatt több fióka is kiesett a fészekből. József szerint ekkor is csak annyit tehetünk, hogy egy bokor magasabb ágára helyezzük a fiókát, minél közelebb a fészkéhez, de legideálisabb az, ha visszatesszük őket a fészekbe.

Hamar elhagyják az otthont
Több olyan madárfaj létezik, kiknek kicsinyei már az első napokban elhagyják a szülői fészket. Például amikor a rigók elérnek egy bizonyos kort, és már siklórepülésben meg tudnak tenni pár métert, kimásznak a fészekből a közeli ágakra vagy a bokrok tövébe, és onnan hívogatják szüleiket. Ugyanez észlelhető a baglyoknál is. A kendermagos réce fiókái pedig ahogyan kikeltek a tojásokból, azonnal elhagyják a fészket, és többet nem is térnek vissza.
– Fontos azt megértenünk, hogy mi nem vagyunk madarak. A saját gyerekeinket fel tudjuk nevelni, de egy madarat semmiképp. Nem tudjuk neki megtanítani, hogy hogyan kell viselkedni a természetben, nem tudjuk megtanítani őt táplálékot szerezni és azt sem, hogy hogyan védje meg magát a ragadozóktól. Ha fiókát szeretnénk felnevelni, azzal csak rosszat teszünk neki – vélekedett József.

Ne keressük a fészkeket
Ahogyan az emberek sem kedvelik a hívatlan vendégeket, úgy a madaraknak is kárt okozunk azzal, ha kíváncsiskodunk a fészkük hollétét illetően.
– A madarak direkt olyan helyre rakják fészküket, hogy elrejtsék magukat a ragadozóktól. Nem ajánlott, hogy keressük a fészkeket, mert az ember hagy maga után egy bizonyos szagnyomot, a ragadozók pedig hajlamosak ezt követni, és így könnyen rávezetjük őket a fészek hollétére. Persze ez is egy természetes folyamat, amibe szintén nem szabad beleszólni, de ne mi legyünk ennek az okozói – tudtuk meg.

Szilágyi Dalma-Orsolya