Figyelemfelkeltő akció

Március tizedike volt a beporzók napja. Kutatások bizonyítják, hogy az emberi lét fenntartásának egyharmadához szükség van a beporzó rovarokra. A szakértők és a projekt kezdeményezői, Györfy Borbála biológus és dr. Vásárhelyi Tamás muzeológus szeretnék felhívni a figyelmet egy fontos és régóta fennálló természetvédelmi problémára.

A beporzók napja természetvédelmi nap, hasonló a már nemzetközileg elfogadott Föld napjához. Az előbbinél talán szerényebb, ám annál lelkesebb mozgalom 2018-ban, két erdélyi és magyarországi magánember kezdeményezéséből indult. Azóta már bejárta a Kárpát-medencét. Múzeumok, iskolák, tudományos intézmények csatlakoztak Magyarország- és Románia-szerte. Idén sem marad el, már több mint 38 intézmény csatlakozott nyitott rendezvénnyel az akcióhoz, tudtuk meg a szervezőktől. A mozgalom célja, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen sérülékenyek az állatok és növények közt kialakult beporzó kapcsolatok.
– Egyetemi éveim alatt jöttem rá, az a legnagyobb probléma, hogy nincs kapocs a hétköznapi emberek és a szakemberek között. A rovarok pusztulása nagyon gyors ütemű és nincs annyira szem előtt a probléma – mondta Györfy Borbála marosvásárhelyi biológus és tudománykommunikációs szakember, aki Vásárhelyi Tamás, a Magyar Természettudományi Múzeum volt muzeológussal közösen kezdeményezte a programot.
Mint mondta, a mozgalom célja, hogy minél több emberhez eljusson a probléma híre, valamint hogy a lakosok észrevegyék: maguk is hatékonyan tehetnek a megoldás érdekében. A program vezetői egyetértenek abban, hogy a gond globális méretű, amellyel az emberek nehezen azonosulnak.
– Segíthetünk azzal, ha rovarhoteleket építünk, vagy minél több virágos növényt ültetünk, amelyek tavasztól őszig egymást felváltva virágoznak. Teraszokon, akár a tömbházakban is tehetünk ki rovarhotelt, valamint vizet, hiszen a rovarok is szomjaznak – fűzte hozzá Györfy Borbála.
Mint közölte, tudományos kutatások bizonyítják, hogy lényegesen kisebb ott a terméshozam, ahol a vadon élő beporzó rovarok is megfogyatkoztak. A házi méh egyedül nem tudja pótolni őket. A biológus hangsúlyozta: az elmúlt években méhek tömege tűnt el a Föld színéről. Olyannyira, hogy Kínában kézzel porozzák be a virágokat, Angliában a beporzás érdekében a mezőgazdászok dobozban árulják a poszméheket, és az Amerikai Egyesült Államok milliárdokat fizet méhészeknek a termésnövények beporzásáért.
A mezőgazdaságban használt vegyszerek és hatalmas monokultúrák, illetve a globális klímaváltozás együttesen járul hozzá a házi- és vadméhek meg a többi beporzó rovar óriási pusztulásához. Beporzók nélkül nemcsak gyümölcsök, zöldségek nem lesznek, hisz az állati takarmányok egy része, a ruházat alapvető anyaga, a pamut is mind rovarbeporzású növényből származik, emelték ki a szakértők.
– A beporzó rovarok, főként a méhek tömeges pusztulása minden embert egyaránt érintő probléma. A beporzók napja csak a természetvédelmi munka kezdetét jelöli, az állatok segítése legalább tavaszi–nyári folyamatos figyelmet kíván – zárta gondolatait Györfy Borbála.

Fülöp Orsolya