Éneklő Gerendely

A gerendelyesek rendszeres résztvevői a csíkszenttamási néptánctalálkozónak Fotók: A Gerendely archívumából

Főként katonadalokat, huszárnótákat, hazafias énekeket tűz rendszeresen műsorra a csíkrákosi Gerendely Férfikórus, de szívesen énekelnek népdalokat és vallásos népénekeket is. Az ötéves dalárda előadásaival többnyire a helyi közösségi ünnepek hangulatát emeli és aktívan együttműködik több hazai és magyarországi kórussal is. A férfikórus célja a helyi dalkincs felkutatása, megőrzése és továbbadása az utókornak. A csíkrákosi Gerendely együttesnél jártunk.

Emléktáblák sokasága jelzi a 2017-ben alakult csíkrákosi Gerendely férfikórus igencsak aktív tevékenységét a helyi közbirtokosság épületében. A dalárda létrejöttét Regián Melinda pedagógus, nótaénekes szorgalmazta. A tagok többsége a Kisboldogasszony egyházközség kórusában is énekel – tudtuk meg a férfikórus vezetőjétől.
– Sokáig érlelődött bennem az a gondolat – hiszen 2014-ben abbamaradt a Pacsirta dalegylettel való működésem –, hogy mégis jó lenne egy közösséget létrehozni, azokból, akik szeretnek és tudnak énekelni. A faluban rengeteg olyan jó hangú ember van, akiket érdemes ilyen közösségbe tömöríteni, és 2017 februárjában jött a gondolat, hogy megalapítsam a rákosi, göröcsfalvi, vacsárcsi férfiak alkotta kórust – idézte fel a kezdeteket Regián Melinda.

Megőrizni a dalkincset

Mint mondta, a kórus létrehozásakor több cél motiválta. Egyrészt valóban szerette volna, ha a településen megmaradnak az éneklő közösségek, másrészt kiemelt feladatnak tekintette a helyi dalkincs – a népdalok, katonadalok, huszárnóták – megőrzését és továbbadását az utókornak. A férfikórus megalakulása után már egy hónappal hivatalosak voltak a felcsíki települések március 15-i nemzeti ünnep alkalmából szervezett kulturális estjére.
– Ezek a katonadalok, amelyeket éneklünk, az emberi természet vonásait hozták tovább, úgy születtek, hogy legtöbbször a meglévő népdalok dallamára húzták rá a szöveget a nevek, szereplők, helyszínek megváltoztatásával. A katonadalt elsősorban a szöveg teszi azzá, ami. Az adott korszak helyzetjelentéseit, a katonaélet mozzanatait adják vissza ezek a dalok a sorozástól egészen a leszerelésig. Bennük van egy csipetnyi huncutság, virtus, a szülőföld és a család, ezen belül a hitves vagy a szerető iránti szeretet, szerelem, a háború rettenete, hősi küzdelmek, csaták elvesztése, sebesülések, fogolytáborok rémülete, bizakodó hazatérés, a csak azért is ösztön feltámadása. Tehát ezeknek a daloknak dokumentum értéke van, és ez olykor nagyobb, mint a művészi megfogalmazás. Ezért fontos a Gerendelynek minden tagja, mert főként az idősek átélték a menekülést, a katonaságot, és hitelesen tudnak beszélni ezek a dalok az ő tolmácsolásukban – részletezte a többnyire katonadalokat és hazafias nótákat éneklő férfikórus vezetője.
Rámutatott, a dalárda névválasztásakor fontos szempont volt, hogy egy, a napjainkban nem használatos szó, kifejezés vagy tárgy neve legyen, amely ráadásul az LY betűt is tartalmazza.

Ünneplőben a nemzeti összetartozás napján

– Amikor beszéltük a csapattal, hogy mi legyen a név, akkor mindenki mondott ezt-azt, de sokunknak egy sem volt szimpatikus. Egyszer csak valamelyik mondta, hogy legyen akkor a gerendely. Mondom: az micsoda? Életemben nem hallottam róla. Mondták, hogy a szántóekének a rúdja. Örültem neki, mert nagyon találó, szimbolikusan is. A rúd összeköti az ekevasat az ekének a szarvával és ezáltal az emberrel. Szóval, a gerendely kapcsolatot teremt az ember és a természet adta föld között. Aztán már nem is volt kérdés, hogy mi legyen a nevünk. Amúgy is a gerendelyrúd előremutat és egy irányt képvisel – mondta a névválasztás hogyanját Regián Melinda, akitől azt is megtudtuk: a gerendelyesek fellépéstől függetlenül minden kedden este próbálnak a helyi közbirtokosság épületében. – A próbák nemcsak énektanulással telnek, hanem az idősektől való tanulással is, mert ha egy népdal vagy katonadal felcsendül, tudunk valamit belőle, akkor azt mondják az idősebb tagok, hogy ennek még van szakasza. Ők azt eléneklik, olykor többféle szövegváltozatban, és mi megtanuljuk. Nagy nótafák vannak a kórusban és nagyon jó hangulatban telnek a próbák – tette hozzá Regián Melinda.

Fellépések itthon és a határon túl

A Gerendely férfikórus minden fellépésre egyedi és különleges műsorral készül. Nemrégiben a Kallós Zoltán által Csíkrákoson gyűjtött, eddig még nem publikus népdalokat tanulták meg.
– Györfi Erzsike néni segítségével bukkantunk rá ezekre a dalokra. Tavaly a kolozsvári Hajnal akar lenni… Kárpát-medencei népdaléneklési verseny döntőjére voltunk hivatalosak, ahol vendégelőadással örvendeztettük meg a versenyzőket, akkor a Kallós Zoltán gyűjtéséből válogatott népdalokat adtuk elő – mutatott rá a kórusvezető.
Hozzátette: a kezdeti kórus tagjai közül egy az égiek csapatában „énekel”, de az idén két fiatallal bővült a Gerendely.
– Hála Istennek, sok fellépésünk van. Már az indulásunk után sok helyre meghívtak, ahogy lejártak a falunapok, már voltunk a szépvízi káposztafesztiválon, felléptünk az idősek napján, az őrtűzgyújtáson. Karácsonykor is szoktunk énekelni, legutóbb népi vallásos énekeket adtunk elő. A községünk rendezvényein szinte minden alkalommal jelen vagyunk. Emellett szívesen eljárunk a szomszéd településekre is fellépni – mondta Regián Melinda.

Ünnep nézőnek és fellépőnek egyaránt

Rámutatott, nemcsak a környékbeli települések rendezvényein léptek fel az elmúlt időszakban, hanem többek között Csernátonban a Székelyföldi Huszár- és Katonadal Találkozón, de voltak már Csíkrákos testvértelepülésén, a magyarországi Jászladányban, illetve Lepsényben. Hozzátette: rendkívül jó és aktív kapcsolatot ápolnak a Gyimesvölgye, a csíkszentkirályi és a csíkborzsovai férfikórussal, illetve a Kerekegyházi Nótásokkal és a Vértesszőlősi Férfi Dalkörrel. Kerekegyházára jövő hétvégén utaznak fellépésre, szeptember végén pedig a vértesszőlősi szüreti mulatság résztvevőit örvendeztetik meg előadásukkal.A fellépésekre való kiszállást nagyjából önköltségből fedezik a Gerendelyesek. Ez idáig mindössze a helyi közbirtokosság segítségével, a polgármesteri hivatal és a megyei önkormányzat támogatásával sikerült beszerezni mellényeket, népi ingeket és priccses nadrágokat.

Regián Melinda kórusvezető. Nosztalgia képek segítségével

– Saját költségünkön utazunk és szintén saját költségen végzünk mindent, ami szükséges a működésünkhöz. Most van folyamatban az egyesületünk bejegyeztetése. Ha minden jól megy, szeptemberben sikerül a bejegyeztetés folyamatát lezárni, és akkor már tudunk élni akár a helyi, akár más pályázati lehetőségekkel. A szép nagy és tágas próbatermet a közbirtokosság bocsátotta rendelkezésünkre, ők ezzel is támogatnak bennünket. Hálásak vagyunk ezért is – emelte ki a kórusvezető.
A Gerendely 2018-ban CD-t is kiadott az általa énekelt dalokból. Az év december 29-én CD-bemutató-estet is tartottak.

A Gerendely férfikórus jelenlegi tagjai

Kórusvezető: Regián Melinda
1. Balog István
2. Császár Barna
3. Császár László
4. Dobos Loránd
5. Dobos Zsolt
6. Ferencz József
7. Fodor Botond
8. Fodor Csaba
9. Fodor Csaba
10. Fodor Imre
11. Fodor István
12. Fodor Vilmos
13. Kósa Árpád
14. Kósa Levente
15. Péter István

A férfikórust egy helyi zenekar is segíti, amelynek tagjai: Bíró Imre, Kovács István, Péter Barnabás

 

Bíró István

: an accessible web community