Elek apó a művelődési házban

Tartalmas, izgalmas kiállítás nyílt nem csak gyerekeknek Fotó: Nagyálmos Ildikó

Benedek Elek életpályáját bemutató kiállítás nyílt tegnap délután a székelyudvarhelyi művelődési ház Kortárs galériájában. A tárlat a Könyv éve rendezvénysorozathoz kapcsolódik, június közepéig látogatható.

Házigazdaként Elekes Gyula igazgató nyitotta meg a bábokkal és színes képekkel díszített kiállítást, amely a nagy mesemondónak állít emléket.
Pálfi Kinga alpolgármester örömét fejezte ki, hogy otthont adhatnak egy olyan kiállításnak, ami Benedek Elek nevét fémjelzi, akit méltán nevezhetünk a magyar gyermekirodalom megalapítójának.
– Kicsit magunkénak is érezzük azáltal, hogy diákéveit itt töltötte, és hasonló padokban ülhetett, amit az előtérben lehetőségünk volt látni – mondta, miközben személyes gyerekkori tapasztalatait elevenítette fel: román nyelvterületen kezdte iskoláit, és amikor ismét magyar nyelvterületre költöztek, Benedek Elek meséi tanították meg magyarul helyesen írni, olvasni. Ez a kapcsolat mélyült, amikor a gyerekeinek olvasta ezeket a meséket. Teljes életműve táplálék a következő nemzedéknek, amit nemcsak megőriznünk, hanem továbbadnunk kell, fogalmazott.
Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának nevében Percze László konzul köszöntötte az egybegyűlteket, és Elek apó életútjáról beszélt.
– Szülőfaluja mellett Székelyudvarhely különleges helyet foglalt el a szívében, hiszen fiatalkorának meghatározó állomását jelentette: nyolc évig volt a református kollégium diákja. Hogy mekkora szeretettel őrizte diákkori emlékeit a városról, arról maga vall egyik utolsó művében, amelyben a domborodott homlokú Budvár aljában lévő mesebeli tündérvárosnak nevezve. Egyik méltatója szerint túlzás nélkül állíthatjuk, hogy művei olyan hatással voltak a magyar irodalmi és köznyelv fejlődésére, amely csupán a Bibliához hasonlítható. Benedek Eleknek köszönhetően kiderült: Erdély, Székelyföld azért is Tündérország, mert addig ismeretlen, elfeledett szellemi kincs rejtőzött itt, ami nélkül ma már el sem tudnánk képzelni azt, amit magyar kultúraként ismerünk. A tiszta forrást nemcsak arra használta, hogy merítsen belőle, hanem, hogy vizét minél több emberhez elvezesse. Kincses Erdély egyik felfedezőjeként a Kárpát-medencei magyarságnak eltéphetetlen lelki köteléket adott. Neki is köszönhető, hogy mára Erdély lelki aranytartalékká vált az összmagyarság számára – fogalmazott a konzul.
Szebeni Zsuzsanna, a kiállítás megálmodója, kurátora a délelőtti tárlatvezetésről számolt be: úgy gondolta, hogy a kiállítás legkedvesebb tárgya egy régi kalamáris vagy palatábla, netán a régi iskolapad lesz, de legnagyobb érdeklődést az itatóspárna keltette a gyerekek körében. Háláját fejezte ki a helyi Bábműhelynek, akik a bemutatandó előadásukból néhány bábot közszemlére bocsátottak. Megtudtuk, hogy a kiállítás egy szoros összefogás eredménye: a Petőfi Irodalmi Múzeumból, a Csángó Múzeumon keresztül a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumig, a Debreceni Bábszínházig mindenhonnan vannak tárgyak. A kiállítás társszervezője a Sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet.
A kiállított tárgyak között egy grafikai kiállítás is megtalálható, amelynek munkáit egy pályázat eredményeként születtek és Benedek Elek meséinek új szemléletű grafikai világát mutatják be. Ugyanakkor egy gyerekeknek szóló szakácskönyv is készült, amelyben helyet kaptak Benedek Elek kedvenc receptjei, s amelyet fiatal erdélyi származású grafikusok illusztráltak.
A megnyitón érmelléki népdalokat énekeltek a Nyitnyikék énekegyüttes tagjai, Csíki Zsófia és Tifán Anna.

Nagyálmos Ildikó