Dráguló élelmiszerek beszélnek a szaktárca helyett

Miközben a mezőgazdasági minisztérium továbbra is ódzkodik az idei – vélhetően kedvezőtlen – terméseredmények közlésétől, a piaci szereplők, úgy tűnik, pontosan tudják, mire számítsanak. Jelzésértékű, hogy novemberben a burgonya kivételével valamennyi alapélelmiszer – pék-, tej- és húsipari főtermék – esetében árnövekedést jegyzett a statisztikai hivatal.

Véget ért a betakarítás, sőt az idei termény jelentős részén már túl is adtak a termesztők, de a mezőgazdasági minisztérium továbbra is mélyen hallgat az idei terméseredményekről. Menet közben azt hangoztatták, hogy a valós eredmények függvényében hoznak nyilvánosságra számadatokat, illetve hogy a felbecsült terméseredmények révén nem kívánják befolyásolni az értékesítési árak alakulását. Az árak viszont a minisztérium nélkül is alakultak, ám fogyasztók szempontjából nem jó irányba.

Drágultak a pékipari termékek

Azt eddig is sejteni lehetett, hogy az idei terméseredmények nem érik el a megelőző esztendőkben jegyzett átlagszinteket. Ezt hangoztatták a szakmabeliek, többek között a búza, a kukorica, a napraforgó, a repce, egyes gyümölcsféleségek esetében. A kenyérgabona várható drágulásával számolva a pékipari érdekképviselet, a Rompan nemrégiben azt közölte, hogy a pékáruk drágulása még év végéig elkerülhetetlen lesz. A statisztikai adatok tükrében ez be is következett. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) novemberi inflációra vonatkozó közleménye alapján a kenyér 5,03%-kal volt drágább, mint 2019 decemberében. Ez pedig bizonyára azzal magyarázható, hogy a liszt ugyanebben az időszakban 7,37%-kal drágult. Kikövetkeztethető tehát, hogy valami gond lehet a kenyérgabona tekintetében, pontosabban: gyenge volt az idei termés és drágább lett a portéka.

30 százalékkal olcsóbb a pityóka

Tallózzunk tovább az „árstatisztikai” közleményből: 2019 decemberéhez képest a múlt hónapban 7,37%-kal drágult a kukoricaliszt, 6%-kal a friss gyümölcsök, 5,28%-kal az étolaj, a cukor pedig 2,53%-kal. Mindezen élelmiszerek, illetve termények a mezőgazdaságra, pontosabban a növénytermesztésre „vezethetők vissza”.

Az állati eredetű termékek kiskereskedelmi árai kapcsán novemberben a marhahús 3,75%-kal került többe, mint 2019 decemberében, a sertéshús 7,33%-kal, a húskészítmények 5,17%-kal, a húskonzervek 5,44%-kal, a tehéntej 3,21%-kal, a túróféleségek 5,06%-kal, a vaj 2,71%-kal, a méz pedig 2,57%-kal került többe, mint egy évvel ezelőtt. Ezek szerint a legtöbb termény, valamint élelmiszeripari termék esetében jóval nagyobb arányú volt a drágulás, mint ahogy arról a 2,94%-os „átlag” tanúskodik.

Első látásra a dolgok ilyenszerű alakulása furcsának tűnhet, ám mivel a burgonya 30,20%-kal volt olcsóbb, mint a múlt esztendő decemberében és 1,06%-kal olcsóbb, mint az idei esztendő megelőző hónapjában, azaz októberben, akkor tisztázódik a helyzet. Másképpen fogalmazva a pityóka árának zuhanása a múlt év végéhez viszonyítva részben „feledtetni próbálta” a többi élelmiszer erőteljesebb drágulását.

Még többe kerül a külföldi

Egy átlagkeresetű család szempontjából akár aggasztónak is nevezhető az élelmiszerek túlnyomó többségének a 4-5%-ot is meghaladó áremelkedése. Piaci elemzők szerint ez a tendencia akár fel is erősödhet, főleg akkor, ha adott termékek esetében fokozódik az import, s azzal egyidejűleg tovább gyengül a lej. Vannak olyan pénzpiaci elemzők, akik az év végére, illetve a jövő esztendő elejére az euró esetében 4,9–5,0 lejes átváltási árfolyamra számítanak. Amúgy a hivatalos statisztikák szerint az esztendő első 10 hónapja során országunk 2,2 milliárd euró értékű deficitet jegyzett az élelmiszerek külkereskedelme terén.



Hecser Zoltán