Dr. Gógán Andrea előadása a csíkmadarasi kertészeti napokon: Szarvasgomba-termesztés bio módszerekkel

Fotó: szarvasgombatermeszto.hu

Fajta függvényében kilónként 50-300 eurós áron lehet értékesíteni a termést, a gasztronómiai kereslet pedig a szakember szerint egyre nagyobb. És miközben a természetes nyugat-európai termőhelyek fogynak, szűkülnek, Székelyföld bővelkedik a szarvasgombának kedvező adottságú területekben. A termesztése nem bonyolult, csak türelmet igénylő. Hosszú távú befektetésként érdemes rátekinteni. Nézzük, miről is van szó.

A szarvasgomba-termesztés is szóba került a csíkmadarasi Garden Proiect Kft. idei, március 18–19-én tartott Kertészeti Szakmai Napok és Konferencia rendezvényén. A döntően kertbarátoknak, gyümölcstermesztőknek és tájépítészeknek szóló előadások sorában Csorbainé dr. Gógán Andrea, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem oktatójának témája kissé kakukktojásnak tűnhetett, hisz a neves magyarországi szakember a helyi gazdák számára szokatlan tevékenységbe, a szarvasgomba természetes, ökológiai módon megvalósítható termesztési tudnivalóiba vezette be hallgatóságát. Az utazást is akadályozó járványügyi szabályok miatt a szakember nem tudott személyesen jelen lenni a felcsíki rendezvényen, ám a szervezőknek köszönhetően élő, online közvetítés révén mégis hasznos információkkal örvendeztette meg azokat, akik a kertészeti cég madarasi rendezvénysátorában vagy az interneten keresztül, otthonukból bekapcsolódva követték előadását.
– Érdemes előbb tisztázni azt, hogy mi is az a szarvasgomba. Ha általánosan beszélünk a szarvasgombákról, akkor tudni kell, hogy rejtőzködő, föld alatti életet folytatnak, nem látjuk őket, ritkán kerülnek elő. A szarvasgombák a növényekkel élnek együtt, méghozzá gyökérkapcsoltan, más néven mikorrhizánsan. A szarvasgomba nagyon komolyan összenő a gazdanövénnyel, tőle tápanyagokat kap, ezért érdemes termőtestet növesztenie. Mi szigorúan ezt a termőtestet vadásszuk a szarvasgombák felderítésére képzett kutyákkal. A szarvasgomba ugyanis csak akkor érett, ha illata van. Ez alapján találja meg a kutya. Épp ezért, ha nekiállnánk kapával, gereblyével gyűjtögetni, csalódottak lennénk, mert csupa éretlen termőtestet találnánk – szögezte le bevezetőjében Gógán Andrea.

Fajták és igények

A szarvasgombák Európában honos gazda- vagy partnernövényei közül a szakember többet is felsorolt: az értékes gombára a leggyakrabban tölgy-, mogyoró-, gyertyán- és hársféleségek gyökérzónájában bukkanhatunk. Olykor a fenyő tövében is előfordul: e téren elsősorban a fekete fenyő, ritkábban a lucfenyő jöhet számításba. Azoknak, akik szarvasgomba-termesztésre vállalkoznának, árnyékot is tartó partnernövényként mindenképpen a fent említett fajtákat ajánlja a szakember.
– A szarvasgomba csoportjába nagyon sok és eltérő ökológiai igényű faj tartozik, tehát nagyon meg kell gondolni azt, hogy melyik szarvasgombafaj termesztését tervezzük, mert más és más a termőhelyigényük. Például a francia szarvasgomba, amelyik talán a legismertebb és a legnépszerűbb szarvasgombafaj a világon, tipikus mediterrán faj. Főként Spanyolországban, Dél-Olaszországban és Dél-Franciaországban fordul elő. Nem szereti a hideg teleket, ezért Közép-Európában most még nincs jelentősége. Az isztriai szarvasgomba szintén nagyon ismert, barnás színű. Arról vált híressé, hogy a szarvasgombák között ennek a legmagasabb az ára. A szarvasgombaliciteken irtózatos pénzeket adtak érte. Tudni kell azt is, hogy ezek az árverések jótékonysági célúak és nem tükrözik a gombák valódi értékét. A világon a harmadik legfontosabb faj, és úgy gondolom, termesztés szempontjából számunkra a legfontosabb a nyári vagy ún. burgundi szarvasgomba. Ez egy nagyon könnyen termeszthető faj, sok helyen előfordul, az elmúlt 20 év alatt jól kidolgozott termesztési technológiája alakult ki, természetes élőhelyein évi több tíz tonnát gyűjtenek belőle. A téli szarvasgomba – akárcsak a neve is mutatja – téli időszakban, november–január között terem. Nagyon finom, jó illatú, de kicsi termőtestet növesztő gombafaj. Általában nem javaslom a nagyobb területen való termesztését, de aki kuriózumra vágyik, az megpróbálkozhat vele. A nagy spórás szarvasgomba a szívem csücske. Meglehetősen korlátozott a termőhelye, egyébként Magyarországon és Romániában nagyon sok helyen előfordul, főleg a vizesebb, nedvesebb, párásabb területeket kedveli. Az illata és az íze alapján nagyon hasonlít az isztriai szarvasgombára. A kései szarvasgomba abban az időszakban terem, amikor a többi nem. Szereti a meleget és jól tolerálja a laza, homokos területeket. Igazából korainak kellene hívni. Mégis azért kései, mert a szezon kezdetét a gombászok a nyári szarvasgomba kezdetével számolják. Ez június–július. Így megy végig a szezon az ősszel és a télen termő gombákkal. A kései szarvasgomba a szezon végén terem, de márciusiként akár az év legkorábbi szarvasgombájának is tekinthetjük. A homoki szarvasgomba ugyanakkor még a szarvasgombák között is kuriózumnak számít. Mégpedig azért, mert nem a mogyorós, tölgyes, hársas, fenyves erdőkben nő, hanem a leggyakrabban akácosokban találjuk. Az íze nagyon-nagyon édes, különleges gomba. Ha termesztésben gondolkozunk, akkor 95 százalékban a nyári szarvasgomba az, amivel Közép-Európában a legnagyobb sikerélményeket érhetjük el. Ez a fajta biztosítja a legjobb, legstabilabb terméshozamokat – hangsúlyozta fajtaismertetőjében Csorbainé dr. Gógán Andrea.

Érdemes belevágni

A szakértő a szarvasgomba-termesztésben nagy perspektívákat lát. A begyűjtött szarvasgomba-mennyiség régiónkban éves szinten 30-50 tonna között mozog, ennek nagy része természetes élőhelyről származik. Mivel a szarvasgomba a közép-európai gasztronómiában kevésbé ismert, a fogyasztók luxuscikként tekintenek rá, emiatt a tájainkon begyűjtött termés 95 százaléka exportpiacokra kerül.
– Azért érdemes szarvasgomba-ültetvényt létrehozni, mert nagyon kevés van még belőle, viszont a természetes élőhelyekről begyűjtött szarvasgomba-mennyiség drasztikusan csökkent az utóbbi 4-5 évben. A begyűjtött szarvasgomba 99,9 százaléka viszont a természetes lelőhelyekről származik. A csökkenésnek több oka van. Az egyik, hogy egyre többen vannak a szedők és túlgyűjtik a lelőhelyeket, azaz mindent felszednek, amit csak találnak. Sajnos a klíma is rossz hatással van rá, mivel a késői fagyok vagy a hektikus csapadékeloszlás nem kedvez a szarvasgombának. A természetes lelőhelyek egyre inkább beszűkülnek, épp ezért érdemes belefogni a szarvasgomba-termesztésébe. A saját területen – például az öntözéssel – valamennyire függetlenedni tudunk a természeti szélsőségektől, és egy masszív kerítéssel meg tudjuk védeni a vaddisznóktól is, ami a természetes élőhelyeken nagyon nagy problémát jelent – mutatott rá az előadó.
A szarvasgomba-termesztés terén három tényező játszik kulcsszerepet: a termőhely megválasztása, a minőségi, vírusmentes szaporítóanyag és a termesztési technológia.

Mire kell figyelni

Ültetvénykijelölésnél feltétlenül számításba kell venni a korábbi műveléstípust: e téren a régi szőlős vagy gyümölcsös, ugaron, parlagon hagyott szántóföld, de még a legelő is alkalmas lehet a szarvasgomba termesztésére. Nem javasolt viszont a korábbi erdős területek betelepítése, itt ugyanis a konkurens, föld alatti gombák jelenléte okoz gondot.
– Nem elég, hogy a kiválasztott terület megfelel a szarvasgomba gazdanövényének, azaz a mogyorónak, hársnak, tölgynek, a szarvasgomba számára is megfelelőnek kell lennie. Ehhez elengedhetetlen egy helyszíni területfelmérés, valamint talajvizsgálat. Egyrészt ügyelni kell az elhelyezkedésre, a domborzati viszonyokra, mert nem mindegy, hogy lejtőn vagy fagyzugos völgyben található a terület. Meg kell nézni, hogy milyen fizikai és kémiai viszonyokkal rendelkezik a terület. A talajlaborok többsége sajnos sem Magyarországon, sem Romániában nincs felkészülve a szarvasgombacélú talajvizsgálatokra. A Közép-Európában leggyakrabban termesztett fajok, a nyári szarvasgomba, a téli és a nagy spórás általában a kiegyensúlyozott vízgazdálkodású, semleges vagy enyhén lúgos kémhatású, enyhén meszes középkötött, agyagos vályogtalajokat kedveli. Az ültetési hálózat általában 3 x 2 vagy 3 x 2,5 méteres. De az ültetés attól is függ, hogy az illető gazdának milyen gépparkja van. Kisebb gépek esetén szűkebb sorközökkel, nagyobb gépek esetén 4 méteres sorközökkel és kisebb, 1,5 méteres tőtávolságokkal számolunk. Fajtától függően egy hektár betelepítéséhez 1700-2500 jó minőségű, mikorrhizált gyökérzetű csemetére van szükségünk. Vegyesen is ültethetjük, azaz egy sor mogyoró, egy sor tölgy, de akár kisebb parcellákat is beültethetünk az azonos fajtájú gazdanövényekkel. Az első szarvasgombatermésre a csemeték ültetésétől számított 6-8 év múlva számíthatunk – jegyezte meg a szakember.
Csorbainé dr. Gógán Andrea leszögezte: a mikorrhizált csemeték olyan értékes szaporítóanyagok, amiket viszonylag hosszú idő alatt, kontrollált módon, vegyszermentes körülmények között, speciálisan a szarvasgomba-termesztés céljára nevelnek. Éppen ezért a jó minőségű csemeték nem olcsók: fajta függvényében 6-10 euróba kerülnek. Mikorrhizált csemetéket amúgy a rendezvénynek otthont adó Garden Proiect kertészet is forgalmaz.

Területgondozás, öntözés

Az ültetvényápolás bio módszereihez a sorközök füvesítése tartozik. A talaj kiszáradása ellen sokat tehetünk a természetes gyeptakaró fenntartásával és rendszeres kaszálásával, de a célirányos füvesítésre a szakember a juhcsenkesz (Festuca ovina) és a fehér here kettősét is ajánlotta. Megjegyezte, vannak olyan termesztők, akik a kiszáradás megelőzésére a csemeték körül talajtakarást alkalmaznak. E célra alkalmas a mulcsozás, ami mészkővel kevert ágdarálék is lehet, de takarhatunk egy-két év alatt lebomló agroszövettel is. Fontos tudnivaló, hogy az ágdarék nem tartalmazhat fenyőágat. Aszályos időkben ajánlott az ültetvény öntözése: a szakember meglátása szerint a hosszabb csapadékmentes időszakokat heti, két heti, 10-15 napos rendszerességgel négyzetméterenként 10-15 liter víz kiszórásával vészelhetjük át.
– Eleinte azt vallottam, hogy csak a nyári hónapokban kell öntözni. Sajnos mára már tavasszal is gondot okoz a csapadékhiány. Nyáron fontos az öntözővíz hőmérséklete. Ne a legnagyobb napsütésben öntözzünk, viszont a hideg öntözővíz kifejezetten hasznos a szarvasgomba számára. A víztakarékos öntézés legjobb példája a mikroszórófejes öntözés, aminek ugyan drága a telepítése, de megbízható, pontos öntözést tesz lehetővé, ráadásul kisebb a kézi munka igénye is – mutatott rá az előnyeire Csorbainé dr. Gógán Andrea.
A szarvasgomba-ültetvényeken általában nincs szükség tápanyag-utánpótlásra. A talajmódosítás savanyú talajok esetén történhet meszezéssel, más esetben a humusz szintjének növelésével a komposzt vagy a repce, mustár zöldtrágyatömegének bedolgozásával.

Védi a gazdanövényt a gomba

A növényvédelem terén is viszonylag egyszerű a termelők dolga: a szarvasgomba ugyanis nagyon sokat tesz azért, hogy az őt tápláló gazdanövény egészséges maradjon. A lisztharmat például rendszerint jelen van a tölgyfák levelein, de sem a gazdanövényben, sem a gombatermésben nem tud jelentős kárt tenni. Annál nagyobb károkozásra képesek az ültetvény területére beszökő apró- és nagyvadak. Elmondta, mind a nyúl, mind pedig az őz, a szarvas és a vaddisznó nagyon nagy károkat tud okozni a szarvasgomba-ültetvényekben, ezért mindenképp célszerű 2,5 méter magas vadvédelmi kerítéssel védeni az ültetvényt, vagy pedig a tövet átölelő hálóval egyedileg védeni a csemetéket. A kerítésháló alját javasolt a földbe ásni, szöges dróttal átfűzni, de jó módszer a kívülről földre fektetett, erősen meghúzott kerítés is. Ez utóbbi esetben a vaddisznó azért nem tudja megemelni a kerítés alját, mert rajta áll. A rágcsálók elleni biovédekezésként Gógán Andrea a ragadozó madarak bevonzását tanácsolja, amit az ültetvényen belül magasabb oszlopok, pihenőfák felállításával lehet egyszerűen megoldani.
– Ha összegezni kellene, akkor a sikeres szarvasgomba-termesztés három alapja: a körültekintően megválasztott terület, a megfelelő minőségű szaporítóanyag és a szigorúan betartott, bio módszereken alapuló termesztéstechnológia. Szarvasgombát ugyanis nagyon könnyű és nagyon egyszerű biológiai módszerekkel termeszteni – szögezte le előadásában a gödöllői egyetem oktatója.

Domján Levente

 

: an accessible web community