Digitalizáció révén jövedelmezőbb gazdaság

Kényelem és hatékonyság. Digitalizálás a mezőgazdaságban Fotó: SZGE

Székelyföldre látogatott a Digitális Agrárakadémia, ennek keretében pedig a Székely Gazdaszervezetek Egyesületével közösen képzéseket szerveztek a helyi gazdálkodók számára. A képzések érintették a növénytermesztést, állattenyésztést, valamint az agrárdigitalizációval kapcsolatos fontos tevékenységeket is.

A Digitális Agrárakadémia hivatalos weboldalán, online elérhető tananyagok mellett a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete kiemelten fontosnak tartotta a digitális és precíziós technológiák közvetlen megismerését, a szakemberekkel való találkozást. Így múlt héten képzéseket szerveztek székelyföldi helységekben, ahol a meghívott szakemberek megoszthatták tudásukat, tapasztalataikat a résztvevőkkel. A Digitális Agrárakadémia képzései leginkább a méhészetet, az állattenyésztést és a szántóföldi növénytermesztést érintették.
– Büszkék lehetünk, hogy megadatott számunkra az a lehetőség, hogy el tudtuk hozni Székelyföldre a Digitális Agrárakadémia egy részét, és a tapasztalt szakemberek előadásai révén számos alapvető információt, tudást elsajátíthattunk. Négy nap alatt összesen 12 előadást szerveztünk, és bár tisztában vagyunk azzal, hogy ebben az időszakban egy gazdálkodónak rengeteg a tennivalója, mégis nagy érdeklődés övezte az előadásokat, és remélem, mindenképp tudják hasznosítani a megszerzett tudást mindennapi munkájukban – vélekedett Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke.
Magyarország Digitális Agrár­stratégiájának kiemelkedő részét képezi a Digitális Agrárakadémia. A projekt célja a Kárpát-medencei magyar termelők felkészítése a digitális megoldások alkalmazására. E tananyag segítséget nyújt ahhoz, hogy a gazdák eligazodjanak a digitális megoldások között, igyekszik rálátást biztosítani erre a területre, illetve általa könnyebben lehet kiválasztani és használni a valóban hatékony megoldásokat.
Hargita megyében összesen négy képzést, előadást tartottak, a méhészet, a fejőrobotok használata, illetve az agrárdigitalizáció témájában.
Csielka Tamás, Wladimír Ruszlán és Kerekes Sándor Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székhelyén tartott előadást Miről árulkodik a méhek zsongása? címmel. Az előadás során a résztvevők megismerkedhettek egy méhészeti hanganalizátor és rendszerező applikációval, amelynek segítségével a méhcsaládok jellemző állapotai határozhatók meg.
– Abból a feltevésből született meg ez az applikáció, hogy vannak jellemző hangminták a méheknél, és hogyan tudnánk ezt megfigyelni, adatokat gyűjteni. Ugyebár tudjuk, ha a méhek síró hangot adnak, akkor anyátlan a család. Sándor kollégám elkezdett ezzel a kérdéssel foglalkozni, hangmintákat gyűjteni és elemezni, hogy ezek a hangok milyen frekvenciatartományba esnek. A méhészeti gyakorlattal összekötve létrejött ez az applikáció, amely abban nyújtja a legnagyobb segítséget, hogy kaptárbontás nélkül meg tudjuk mondani a méhészeknek azt, hogy mely kaptárakban van minden rendben, és melyeket kell kibontaniuk – tudtuk meg Wladimír Ruszlántól.
Csíkszentsimonban, az 575-ös szám alatt, Szép Róbert farmján tartott fejőrobot-bemutatót Parajdi Attila. A jelenlévők amellett, hogy elméleti tudást is szerezhettek, megfigyelhették, hogy a gyakorlatban hogyan működik a fejőrendszer.
– A szabadtartás egy szemléletváltás a gazda részéről is. Tehát nemcsak a tehenek érzik másképp magukat, hanem a farmer is. Az egyik legfontosabb dolog, hogy a tehén mindig hozzá kell férjen a vízhez, az élelemhez és a fejés lehetőségéhez. Az automatikus fejőrendszer nagyon sok adatot szolgáltat a jószágról, amivel nagyban megkönnyíti a gazda munkáját. Idejében felfedezi a problémákat, fertőzéseket, még mielőtt a tehén bármilyen külső jelét mutatná. A teljes rendszer kezelhető és irányítható, akár otthonról, a kanapéról is egy telefon vagy laptop segítségével – tudtuk meg Parajdi Attilától.
Tusnádon a Dako Impex Kft. székhelyén, majd másnap Gyergyó­remetén a precíziós szántóföldi gazdálkodásról osztotta meg tapasztalatait Miklós Ervin, Varga Péter és Milics Gábor. Az előadások során a szakemberek igyekeztek az agrárdigitalizációt népszerűsíteni a jelenlévők körében és kiemelni, hogy ha az adatokat feldolgozzák és figyelembe veszik a döntéshozataloknál, nagyobb terméshozam érhető el.
– Az agrárdigitalizációról tartottunk előadásokat, azon belül pedig a precíziós gazdálkodási lehetőségekről, illetve a smart farm megoldásokról. Mindezt az elméleti előadást kiegészítettük egy drónbemutatóval, ahol a jelenlévők azt láthatták, hogy egy ilyen távérzékelési eszközzel a területeiken körbe tudnak sétálni, meg tudják figyelni, hogy a legelőn mi történik az állatokkal, és számos adatot is tudnak gyűjteni – mondta el Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense.
A Digitális Agrárakadémia hivatalos weboldalán kilenc modulban 31 online ismeretterjesztő anyag érhető el. A farmmenedzsment modul tartalmazza a digitális alapismereteket, a szántóföld modul pedig a precíziós szántóföldi növénytermesztést, a talaj és a talajerő-gazdálkodás digitális megoldásait. Az állattenyésztésről szóló modulon belül betekintést nyerhetünk a precíziós állattenyésztés általános alapismereteibe, a kertészet modulon belül a precíziós szántóföldi és üvegházi zöldségtermesztésről és gyümölcstermesztésről esik szó. Megtalálható szőlészet, borászat, erdészet, precíziós gépek, távérzékelés és digitális termelői piac modul is.
– Hét évvel ezelőtt kezdtünk el azon gondolkodni, hogy miért is érné meg a mezőgazdaságot érintő digitalizációval foglalkozni. A Digitális Agrárakadémia célja legfőképp az volt, hogy a Kárpát-medencei magyar termelőket, gazdákat felkészítse a digitális megoldások alkalmazására. A digitalizáció révén rengeteg adatot tudunk termelni, azokat felhasználva pedig ideális döntéseket tudunk hozni mind a vetések, aratások, mind az állatok takarmányozása szempontjából – tette hozzá Varga Péter, a Digitális Agrárakadémia vezetője.

Szilágyi Dalma-Orsolya

: an accessible web community