A hegyi patakok adottak, azonban ez még nem elég egy sikeres pisztrángászát működtetéséhez. A térség nem rendelkezik túl nagy halfogyasztási kultúrával, a konyhákban nem mindennaposak a halételek. Ennek ellenére, az elmúlt években egyre több pisztrángászat alakult. A versenyhelyzetben szükség van az újításokra, hogy ne ússzon el a beruházás. Egy innovatív megoldást alkalmazó madéfalvi farmra látogattunk.

[caption id="attachment_3578" align="aligncenter" width="620"] Olti Ágoston a madéfalvi Vár-pataknál kialakított körmedencéknél[/caption] Daczó Dénes daczo.denes@hargitanepe.ro A Hargitáról több hegyi patak is leszalad a Csíki-medencébe. Ezek egyike a Madéfalva határában található Vár-patak. – A megyében több patakot ellenőriztünk, azonban vagy a vízminőséggel vagy a vízmennyiséggel voltak gondok. A Vár-patak mindkét kritériumnak megfelelt, így esett a választás erre a helyszínre – emlékszik az indulásra Olti Ágoston, a Zúgó Farm tulajdonosa. A térség adottságait, előnyeit szerették volna kamatoztatni, amikor az élelmiszeripari beruházáson gondolkodtak. Ágoston és felesége Csilla, mindketten Bukarestben dolgoztak, ahol megtapasztalták az egészséges étkezés fontosságát. – Mi a székelyföldiek halkultúrájában kihívást láttunk, itt is nap mint nap fejlődik az a réteg, amelynek fontos az egészséges étkezés – mondotta Olti Ágoston. Úgy érezték, hogy ebben az állattenyésztési ágazatban hasznosítani tudják a menedzsmentet, illetve munkatársaik specifikus halbiológiai tudását. Ugyanakkor abban a szerencsés helyzetben voltak, hogy az egyik barátjuk a témából doktorált, így tőle kaptak „mankót” a továbblépéshez, amikor elakadtak – fogalmazott Olti. Innovatív tenyésztési technológia – Ezzel a dán technológiával egy innovációt honosítottunk meg a környéken, többet és jobb minőségben tudunk termelni – érvelt az új módszer mellett Olti Ágoston. A rendszer félintenzív körmedencés, átfolyós technológiával működik, amelynek lényege, hogy a víz folyamatosan megy körbe a medencékben. Ezzel a patakokhoz hasonló életteret biztosítunk a halaknak, így állandó mozgásban tartjuk. Ez a hús izmoltságát, ízvilágát is nagyban befolyásolja. A rendszer öntisztító, nem keletkezik iszap a körmedencék alján, a hal nem lesz iszap ízű, a hús megőrzi frissességét – vázolta a módszer sajátosságát Olti Ágoston. Székely megoldások A dán technológiával hat körmedencét alakítottak ki, ahol évente tizenkét tonna szivárványos pisztrángot nevelnek. A dán technológiát a csíki időjáráshoz kellett igazítani, hiszen télen az alacsony vízhozam és az alacsony hőmérséklet miatt át kellett alakítani a víz ki- és befolyását. A bőhozamú patakban december–januárban csak annyi víz van, mint a legaszályosabb augusztusban, így a fagyás lehetősége is nagyobb – mondja a farm tulajdonosa. Három év az engedélyeztetésre A farm engedélyeztetése a pisztrángászat esetében sem volt egyszerű, közel három évet vett igénybe. – Olyan klasszikusnak mondható problémákba ütköztünk, hogy a régi jogszabályt hatályon kívül helyezték és az új végrehajtási rendelkezéseire majdnem egy évet kellett várni – emlékszik vissza a folyamatra Olti Ágoston. Az engedélyeztetés mellett a megfelelő alkalmazottak megtalálása jelenti a legnagyobb gondot, hiszen itt folyamatos éber felügyeletre van szükség. Egy-egy nyári záporral érkező hirtelen áradás, vagy a víz felmelegedése állandó törődést igényel. Alakuló halpiac A tulajdonos úgy látja, hogy a fejlődő székelyföldi piacnak van egy ciklikussága, július–augusztusban a turistaidényben és a vallásos ünnepek környékén éri el a csúcspontját. Mára a faluból is vannak rendszeres vásárlóik, de a pisztrángokat távolabbra is elszállítják. – Azt szeretnénk, ha a környék lakossága rájönne, hogy ez egészséges és gyorsan elkészíthető étel – mondta a tulajdonos.