Csorbítanák az államfő hatalmát

HN-információ
Kizárnák az államfőt a legfőbb ügyészség és az alárendeltségébe tartozó vádhatóságok vezetőinek kinevezési folyamatából. [caption id="attachment_55541" align="aligncenter" width="450"] Tudorel Toader igazságügyi miniszter[/caption] Tudorel Toader igazságügyi miniszter tegnap azt mondta, az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényeket módosító tervezet értelmében ezután a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi szakosztálya nevezné ki a legfőbb ügyészt és annak helyetteseit, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vezetőjét és annak helyetteseit, illetve a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) vezetőjét és helyetteseit. A kinevezés az igazságügyi miniszter és nem az államfő javaslata alapján történne, ahogyan az eddig volt. „E tekintetben hivatkoznék az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus egyik követelményére, amely átlátható, ugyanakkor azonban politikai beavatkozástól mentes kinevezési eljárást javasol” – fogalmazott a miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető hozzátette, a legfelsőbb bíróság elnökét továbbra is az államfő nevezi majd ki, a CSM bírói szakosztályának javaslatára. A tervezett módosítások között szerepel az is, amelynek értelmében az eddigi háromról négy évre nő a főügyészek mandátumának időtartama. Változnak a bírák és ügyészek előléptetésének feltételei is. A tervezet értelmében a bírák hét ledolgozott év után léptethetők elő törvényszéki bírókká, és ugyanez érvényes az ügyészekre is. Azok az ügyészek, akik a DNA vagy a DIICOT ke­retében kívánnak tovább tevékenykedni, nyolc év után pályázhatnak erre. Az ítélőtáblai bíróvá történő előléptetés feltétele a tíz év szolgálati jogviszony, a legfelsőbb bíróság tagjaivá pedig 18 év szolgálat után válhatnak a bírák. Az ügyészeknek 15 évnyi tevékenység után lenne lehetőségük arra, hogy a legfőbb ügyészségen folytathassák tevékenységüket. A miniszter azokról a tervezett módosításokról is beszámolt, amelyek célja az elvégzett munka és az ezért kapott bér közötti egyensúly visszaállítása. „A bírák és ügyészek vizsgázhatnak egy magasabb fokozat megszerzéséért, de ha ezt követően is a bíróságon vagy a bírósági ügyészségen folytatják tevékenységüket, az ennek megfelelő bért kapják, nem azt a fizetést, amely a vizsgával elnyert fokozatért járna” – magyarázta Toader, hozzátéve, nem tartja helyénvalónak a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint az a bíró, akinek megvan az ítélőtáblai bírói tisztség betöltéséhez szükséges fokozata, ennek megfelelő bért kap, noha bíróságon dolgozik. Klaus Johannis államfő erre reagálva azt nyilatkozta, hogy az igazságügyi miniszter javaslatai támadást jelentenek a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes harc ellen. Több civil szervezet és vezető politikus is bírálta az igazságügyi miniszternek az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítására tett javaslatát. Tizenegy civil szervezet közös közleményben kéri, hogy az igazságügyi miniszter vonja vissza a javaslatát, mert ez „veszélybe sodorja a korrupcióellenes harcot és ellentmond azoknak a vállalásoknak, amiket Románia tett az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében”. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke azt nyilatkozta, hogy a PNL megfontolja, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a Tudorel Toader által bejelentett törvénymódosításokat, főleg azt, amelyik mellőzi az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatában. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) erőteljesen elítéli az igazságügyi miniszter javaslatait és bejelentette, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújtanak be az igazságügyi miniszter ellen, mert – véleményük szerint – javaslatait követően a főügyészek kinevezése „Dragnea kezébe kerül”. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a szervezet nem alakította ki még a hivatalos álláspontját, de személyes véleménye szerint a főügyész kinevezésére vonatkozó javaslat „megfelel az európai gyakorlatnak, ahol az ügyész a végrehajtó hatalom része”. Agerpres
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!