Csíkszeredai öregotthon – újramelegítve

A kétezres években nagy reményekkel lefektetett alapkőnek nyoma sincs. Parkoló autók területe Fotó: Vlaicu Lajos

Közel három évtized után lesz végre idősek otthona Csíkszeredában? Erre a kérdésre kerestük a választ. A mindenkori városvezetés már a kilencvenes évektől próbálkozott öregotthon építésével Csíkszeredában, alapkövet is helyeztek el, de a létesítmény nem épült meg. Most új helyszínt keres az önkormányzat a tervezett öregotthonnak.

Csíkszeredában többször hozzáfogtak, de soha nem készült el az idősek otthona, ami az elképzelések szerint állami finanszírozással működött volna. Lapunk archívuma bizonyítja, már a kilencvenes évektől időnként a városvezetés egyik fontos projektje az idősek otthonának megépítése volt. A téma azért is időszerű, mert nemrégiben határozatot fogadott el a városi önkormányzati testület arról, hogy Csíkszeredában is építsenek öregotthont, ennek első lépéseként vásároljanak a létesítmény megvalósításához szükséges területet. A jelenleg elfogadott határozattól az avatóig azonban valószínű, hosszú idő fog eltelni. A jelenlegi kezdeményezők bíznak a sikerben, noha korábban csupán az alapkőletételig jutottak.

Az öregotthon kálváriája

„Csak az ünnepélyes alapkőletételig jutott a csíkszeredai öregotthon építése, még 2000-ben. A korabeli híradások arról is beszámoltak, hogy dél-koreai fiatalok is jelentkeztek önkéntesnek az építkezéshez. Bár igény volna idősotthonokra, Hargita megyében ma egyetlen állami támogatással működő öregotthon sincs. Az idősgondozásban szereppel bíró három állami intézmény közül kettő a fogyatékkal élők gondozását látja el, míg a harmadik neuropszichiátriai rekuperációs központként működik. Csíkszeredában már 1998 óta téma volt egy idősotthon építése. A Salvator Alapítvány, amelyet Csíkszereda egykori polgármestere és alpolgármestere, dr. Csedő Csaba István és Erdei István hozott létre, tervet is készített egy idősotthon építéséhez. A 450 négyzetméter alapterületű, többszintes épületet hatvan személy befogadására tervezték. Az épületben vendégszobák és orvosi rendelők is helyet kaptak volna. A tervek a Hargita Vendégváró közelében ma is üresen álló területre készültek. A helyszínen 2000-ben elhelyezték az otthon alapkövét, de a beruházást nem kezdték meg. Bár kezdetben külföldi támogatói is voltak az építkezésnek, időközben megváltozott az öregotthonokhoz kapcsolódó mentalitás. Az intézmény típusú otthonokkal szemben az otthongondozást részesítették előnyben, így támogatók nélkül maradt az elképzelés – tudtuk meg Erdei István egykori alpolgármestertől, aki korábban a Salvator Alapítvány elnöke volt. Miután az alapítvány lemondott az öregotthon megvalósításáról, a terveket a katolikus egyháznak is felajánlották 2007-ben. A katolikus egyház saját területén, az egykori dendrológiai park helyén képzelt el egy szociális központot. Ez sem valósult meg. Értesüléseink szerint jelenleg a református egyház szándékában áll Csíkszeredában vagy környékén idősotthont építtetni és működtetni” – írta 2016 januárjában megjelent cikkben Daczó Dénes, lapunk hajdani munkatársa a tervezett öregotthonnal kapcsolatban.

Követ találtunk, alapkőnek nyoma sincs                                                                                                 Fotó: Vlaicu Lajos

Változó elképzelések, változó mentalitás

Erdei István, Csíkszereda egykori alpolgármestere pár adalékkal egészítette ki a fent vázoltakat. Első kérdésemre, miszerint minden választási kampány hangzatos vállalásaként volt jelen az öregotthon-építés, az alpolgármester leszögezte, akkoriban nem kampányoltak, és tényleg őszintén szerették volna, hogy megépüljön.
– A Salvator Egyesületet is az öregotthon létrehozásáért alapítottuk. Azóta az alapítványt konzerválták, és a külföldi kapcsolati tőke is elhalt, amely egyébként is Csedő Csaba István, akkori polgármester személyes kapcsolatai révén jött volna létre – mondta Erdei István.
Hozzátette: külföldi, elsősorban németországi és svájci anyagi támogatást is kaptak volna az öregotthon építésére. Pomázon egy hasonló otthon építésébe bele is kezdtek az imént említett nyugati pénzek segítségével.
– Viszont amire az anyaországi öregotthon megépült és nekiláttak volna a csíkszeredainak, addigra más szelek kezdtek fújni – hívta fel a figyelmet a város egykori alpolgármestere. – Az európai uniós csatlakozási törekvések, a délszláv háború, mind hozzájárultak az öregotthon építéséhez szükséges anyagi forrás elapadásához. Az öregotthonhoz kapcsolódó szemléletében is történt egy fontos nézőpontváltás, miszerint nem kell az időseket öregotthonba küldeni, hanem otthoni ellátásban kell részesíteni őket. A nyugati országok részéről jött a nyomás, amely kemény vonalnak és utólag sikeresen támogatott irányzatnak bizonyult – mondta az egykori alpolgármester.
Mint mondta, egyedüliként és napjainkban is támogatott idősotthon a kórház jellegű létesítmény, ahol állandó ellátásban részesülnek az idős betegek. Ennek az ára viszont megfizethetetlen, a jelenlegi nyugdíjak három-négyszerese.
– Hogyha nincsenek jól szituált utódok, vagy nincs valamilyen rendszerszintű támogatás, akkor ezek fenntartása szinte lehetetlen – jegyezte meg Erdei István.
Az állami támogatás kapcsán Erdei elmondta, szinte lehetetlen volt ilyen jellegű törekvésre állami forrást bevonni. A meglévőket fenntartották, bár azt nem tudja, milyen mértékben, viszont újak építésére nem állt semmilyen forrás a rendelkezésükre.
– A korábbi terveket felajánlottuk az egyháznak a kétezres években. Akkor erre nem volt vevő az egyház, sőt, azóta a tervek is elavultak – mondta Erdei.
A jelenre nézve kiemelte: napjainkban elsősorban uniós támogatásból és pályázatokból kellene építtetni öregotthont, ezt látja lehetséges megoldásnak az egykori elöljáró.

Fotó: Vlaicu Lajos

Több kicsi egy nagy helyett

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere két évvel ezelőtti kampányvállalásában hangsúlyos szerepet kapott egy öregotthon építése a városban. A kampány során elmondottak szerint a fiatalok elvándorlása, valamint az, hogy ennek következtében egyre több idős marad magára, indokolta az öregotthon szükségességét. A polgármester lapunknak elmondta, nemrégiben átnézték a teljes jogszabálycsomagot, ami egy új öregotthon építéséhez szükséges.
– Átnéztük az építéshez és működtetéshez szükséges szabályozást, illetve a Caritas által Csíksomlyón a Fodor ház szomszédságában működtetett idősotthont. Mint korábban hírül adtuk, „Csíkszereda önkormányzata olyan közművesített, 5000–6000 négyzetméteres beltelket vásárolna, amelynek környezete megfelel egy idősotthon kialakításához” – foglalta össze a teendőket Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a városi önkormányzati testület júliusi havi ülésen.
Öregotthon építése céljából legalább félhektáros területet szeretne vásárolni a város. A munkálatok előkészítése a Caritas szociális szolgálatával partnerségben együtt zajlik. A Caritasnak, mint ismeretes, már van egy – segítségre szoruló időseket ellátó – otthona Csíksomlyón.
– A Caritas hatékonyan működő mintája alapján építenénk fel, amint a szükséges forrásokhoz jutunk – számolt be a városvezető. – Ezekből levontuk a következtetéseket és elkezdtük az eljárást a telekvásárlásra. Mindenképp úgy akarjuk, hogy olyan beteg, idős személyeket fogadjunk az új otthonba, akiknek nincs hozzátartozójuk, vagy az nem itthon, vagy nagyon nehéz helyzetben él. Most a meglévő modell alapján, függetlenül attól, hogy van-e állami forrás erre vagy sem, nekifogunk, és szakaszosan próbáljuk megépíteni az otthont. A Caritas is így indult, előbb egy kis épület, majd apránként építettek hozzá – ismertette az önkormányzat elképzeléseit a polgármester.
Kiemelte: több kisebb, tizennégy szobás épület épülne, és amikor a városi költségvetés engedi, újabbat építenének hozzá. A telekvásárlásra vonatkozó határozatot ebben a hónapban fogadták el a tanácsülésen.
A kétezres években lefektetett alapkő kapcsán a polgármester elmondta, az akkor erre a célra kiszemelt terület nem felel meg a jelenlegi elvárásoknak, semmilyen körülmények között nem tudják ott felépíteni a tervezett idősek otthonát. Mint mondta, legalább egyhektáros területre lenne szükség, ami lehetőleg beépíthető terület legyen, egy tagban, hogy ne kelljen más engedélyekkel vesződni.
A város nyugati és keleti ipari övezeteiben található elhanyagolt épületek e célra való hasznosítása kapcsán elmondta, hogy azok nem felelnek meg a célnak.
– Ahhoz, hogy lehetségessé váljon az állami és önkormányzati pénzek bevonása, más, kisebb léptékű épületekben kell gondolkodni, mert nagy létesítmények esetében minimális az állami támogatás – jegyezte meg Korodi Attila.
Hozzáfűzte, az idősotthon állami finanszírozással való működtetése nagyon nehézkes, szinte lehetetlen, tehát elsősorban a város költségvetéséből tudják majd az új öregotthont fenntartani.
A korábban lefektetett alapkő a kudarcba fulladt elképzelést jelzi, az öregotthonnak szánt telken kutyát sétáltatnak és autók parkolnak.

Vlaicu Lajos

: an accessible web community