Sokféle járművel közlekedünk, ki mivel éri, s ahogy saját életmódjához tudja igazítani. Sajnos már kevesen vannak azok, akik minden reggel kerékpárra pattannak és eltekernek a munkahelyükre, persze ezt sokan a távolság, az öltözet vagy egyéb körülmények miatt nem tehetik meg. Van, hogy tömegközlekedünk, de gyakrabban teszik ezt, akik nagyvárosban élnek. Nálunk, Gyergyószentmiklóson valójában nagyon egyszerű a helyzet, hiszen a város bármelyik pontjára el lehet jutni rövid idő alatt akár gyalogosan is. Mégis nagyon sokan járunk autóval. S panaszkodunk is, hogy mennyire sokba kerül fenntartani az autót, milyen drága az üzemanyag, kicsit leesik az ára, aztán sokáig megy felfelé, s még az útadó, a biztosítás, karbantartás, s minden egyéb. Sokszor ráadásul haladni sem lehet rendesen, amikor mindenki úton van – akkor csak araszolunk, parkolásról ne is beszéljünk, mert van, hogy mire az ember parkolóhelyet talál az úti cél közelében, annyi idő eltelik, hogy gyalogosan már akár többször is elintézhette volna a dolgát. Mégis van, aki képes többször is megkerülni a főteret, hogy pont ott állhasson meg, ahol akar, ahelyett, hogy távolabb parkolna. Láttam nemrég egy érdekes járművet, a tulaj számára az előbb felsorolt problémák nem léteznek: bárhol tud menni, úttesten vagy akár járdán is, így jól halad, üzemanyagot nem igényel, nem útadó- és nem biztosítás-köteles, kicsi, így szűk helyen is parkolhat. A szóban forgó jármű Tulcea város központi zónájában közlekedő aprócska csacsi után kötött talicska méretű szekér, két utassal, telepakolt csomagtérrel. Lázár Hajnal