Covidos évforduló: Amit már tudni lehet a vírusról

A mindennapi beszélgetéseink szerves részévé vált a koronavírus, nem is olyan rég „ünnepeltük” az évfordulóját annak, hogy Romániában is megjelent a betegség, és ciklikusan ismétlődnek a lezárások, majd az enyhítések. Egy év alatt számos tanulmány született a témában, rengeteg biológus foglalkozott az új betegséggel, és nem volt ez másképp a Sapientián sem.

Dr. Albert Beáta, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának professzora áprilisban tartott előadást a témáról. Az esemény az online térben zajlott, központjában pedig az elmúlt egy évben gyűjtött, koronavírussal kapcsolatos információk álltak. Elsősorban bemutatták immunrendszerünk legfőbb alkotóelemeit: a természetes és az adaptív immunitás. A kutatásoknak köszönhetően rájöttek, hogy a koronavírus genomját érzékelő fehérjék elrontják az antitestek termelődésének szabályzását. Azért problémás a vírus kezelése, mert ezek az antitestek nem a megfelelő helyen és minőségben termelődnek a szervezetünkön belül. Az oltás azért fontos, mert a megfelelő helyen termelődő antitestek erősebb és hosszabb távú védettséget nyújtanak. Az oltás utáni hetekben kialakul egy rendes immunválasz, és a fertőzés utáni antitestek ezer-tízezerszerese található meg a szervezetben. Bár az oltás által kialakuló immunvédettség időtartamát biztosan nem lehet megállapítani, dr. Albert Beáta szerint a védettség akár évekig is tarthat. A kutatók a vizsgálatok során arra is rájöttek, hogy a férfiak, a génállományuk miatt, nehezebben viselik a fertőzést, míg a nők, ugyanazon okból, érzékenyebbek az autoimmun betegségekre. Az eredmények bemutatása után az előadó a hallgatók kérdéseire válaszolt. Szóba jöttek a mutációk és az oltás hatásossága a vírus új típusaival szemben. A brit mutáció ellen védelmet nyújtanak a jelenlegi oltások, mivel annak esetében nem a vírus teljes változásáról van szó, csupán a vírussejt egy apró darabjának leválásáról. Az indiai mutáció már nagyobb problémát jelent, mivel ennek a vírusszerkezete feltehetőleg megváltozott. Dr. Albert Beáta szerint az indiai mutációra (amennyiben szerkezeti változások mentek végbe a víruson) egy harmadik oltás megoldást jelenthet, mivel a vírusmutációt megvizsgálva létrehozható egy olyan oltás, amely az adott változat ellen véd. Továbbá azt is megtudtuk, hogy jelenleg a romániaiak nem mutatnak nagy hajlandóságot az oltás beadatására, így a negyven százalék oltottság esetében kialakuló nyájimmunitás egyelőre még várat magára. A hullámok lefolyása is változó, míg az első hullám idején rengetegen elkapták a vírust, nagyobb volt a gyógyulási ráta, mivel ez leginkább a mobilis, egészséges, dolgozó embereket érintette. A jelenlegi, harmadik hullám azért okoz gondot, mert az időseket, a krónikus betegeket érinti leginkább, akiknek az immunrendszere amúgy is le van gyengülve, ezáltal intenzív terápiára szorulnak, és az elhalálozási ráta is magasabb. A pozitív tesztek száma is változó, hiszen az első hullám ideje alatt naponta megközelítőleg 150 koronavírus-gyanús embert tesztelnek, amelyből hozzávetőlegesen hatvan pozitív lett, addig mostanra naponta körülbelül 2-3 pozitív eset van (ezek is általában már a kórházakban fekvő betegek).

Biró Vivien