Biztosítói bizonytalanságok

Az elmúlt hét elején lépett hatályba egy, a maga nemében új jogszabály, a biztosítottak garanciaalapjára vonatkozó 2015/213-as törvény. Ugyancsak az elmúlt héten került nyilvánosságra az az értesülés, miszerint a versenytanács vizsgálódik egyes biztosítótársaságok háza táján a hazai és az uniós versenyszabályok esetleges megsértése okán. Ami a törvényt illeti, az merőben nem új, mert garanciaalap eddig is létezett másabb jogszabályok előírásaival összhangban. A versenytanács vizsgálódását illetően korai lenne megállapításokról beszélni, de tény, hogy egyes biztosítótársaságok tevékenysége tekintetében az elmúlt évek során számos panasz, probléma, gond merült fel, el egészen a csődeljárásokig és a vétkes személyek megvádolásáig, illetve letartóztatásáig.

[dropcap]A[/dropcap] szóban forgó garanciaalapra vonatkozó törvényt június végén fogadta el a parlament, és az a Hivatalos Közlöny július 24-i számában jelent meg. Már a parlamenti vita idején, illetve a törvény elfogadását követően egyes biztosítási szakértők, piaci elemzők, valamint brókercégek képviselői azt hangoztatták, hogy annak egyik előírása nyomán sérülni fognak az ügyfelek jogai, akárcsak a biztosítási elvek, valamint az európai direktívák. Miről is van szó? A törvény egyik lényeges és az ügyfelek szempontjából igen jelentősnek is nevezhető előírása értelmében a kártérítés maximuma egy biztosítottra számítva nem haladhatja meg a 450 000 lejes értéket. Ennek a kártérítésnek a kapcsán meg kell jegyezni, hogy a garanciaalap arra hivatott, hogy egy fizetésképtelenné vált vagy csődbe ment biztosítótársaság esetén az esetleg károsult biztosítottakat ki lehessen fizetni, azaz érvényesülhessen kártérítési jogosultságuk. A biztosítótársaságok esetében is ez a garanciaalap hasonlóképpen működik, mint a bankok, illetve a bankbetétek esetében: egy kereskedelmi bank esetleges csődbemenetele esetén egy adott értékhatárig kártérítésben részesül az az ügyfél, akinek „elúszott” a bankbetétje (jelenleg ez az érték a bankok esetében 100 000 euró). A törvényben továbbá az is szerepel, hogy az ügyfélnek túl a garanciaalaptól való kártérítésen jogában áll peres úton kártérítést követelnie attól a biztosítóvállalattól, amellyel ő szerződéses viszonyban áll. Persze az egy más kérdés, hogy egy fizetésképtelenné vált vagy csődbe ment biztosítótársaság esetében milyen esélyei is lehetnek egy adott ügyfélnek attól kártérítést „behajtani”.

Nincs új a nap alatt
Amint már arra utaltunk, Romániában eddig is volt a biztosítások terén úgynevezett garanciaalap és arra vonatkozóan ilyen vagy olyan jogszabályozás. Igen, mert országunk azon tizenhárom európai ország közé tartozik, amelyek bevezettek egy ilyen típusú sémát, azaz garanciaalapot hoztak létre, s amely jelenleg több mint 200 millió euró értékű tartalékkal rendelkezik. Mindennek kapcsán azt is meg kell említenünk, hogy az Európai Uniónak jelenleg nincs a biztosítási piacra vonatkozóan garanciasémával kapcsolatos direktívája. Következésképpen nem állja meg a helyét az a már említett „szemrehányás”, miszerint ez a törvény bizonyos uniós direktívákat sértene. De térjünk vissza a garanciaalapra. A most létező és működő beleolvad majd a törvény által előírt garanciaalap intézményébe, s a majdani kifizetésekre ez az új intézmény lesz hivatott. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az eddig hatályos jogszabályok alapján létrehozott és működtetett garanciaalap a tavaly is mintegy 1,3 millió lej értékű kártérítést fizetett ki, többek között az időközben felszámolt Metropol biztosítótársaság egykori ügyfeleinek, valamint az Euroasig biztosítótársaság egykori ügyfeleinek. Az új törvény július 27-én hatályba is lépett, s ilyenképpen ezentúl a biztosítottak garanciaalapjából történő kifizetések, azaz kártérítések annak alapján eszközlendők. Még egyszer nyomatékolnunk kell, hogy ez az alap mint intézmény nem áll közvetlen kapcsolatban a biztosítottakkal, de azokat kártéríti, már amennyiben azok olyan biztosítótársasággal álltak jogviszonyban, amely a szerződés megkötését és hatályba lépését követően vált fizetésképtelenné vagy ment csődbe. Ilyenképpen pedig úgymond átvállalja annak a biztosítótársaságnak az ügyféllel szembeni fizetési kötelezettségét. A törvény rendelkezik arról is, hogy miként képződik a garanciaalap pénzforrása. E tekintetben a leglényegesebb az a hozzájárulás, aminek fizetésére kötelezi a biztosítottakat a törvény. Másképpen fogalmazva, a biztosítótársaságok hozzájárulásából képződik a kártérítési garanciaalap, s annak képzésében szolidaritási alapon kötelező módon részt kell venni a biztosítótársaságoknak.

Versenytanácsi gyanú
Július 28-án került napvilágra az az értesülés, miszerint a versenytanács vizsgálódást kezdeményez versenyszabályok esetleges megszegése okán a Romániai Biztosítói Társaságok Országos Szövetsége (UNSAR), a Media Xprimm, valamint egyes biztosítótársaságok háza táján. Erről a szövetségről azt kell tudni, hogy annak 25 biztosítótársaság a tagja, azok közül 21 teljes jogú és négynek társult minősége van. A Media Xprimm egy magáncég, amely felölel egy sajtócsoportot, továbbá közönségkapcsolati, eseményszervezői stb. tevékenységet, s mint ilyen, szoros kapcsolatban állt, illetve áll a biztosítótársaságok érdekképviseletével. Ennek az érdekképviseleti szövetségnek a tevékenysége kapcsán fogalmazott meg bizonyos feltételezéseket Bogdan Chirițoiu, a versenytanács elnöke. Szerinte az gyanús, hogy a szövetségen belül „érzékeny kereskedelmi információk” cseréltek gazdát, s ennek okán kérdőjel fogalmazható meg a biztosítótársaságok által alkalmazott díjszabások megállapítási módja tekintetében. Már eleve gyanúra adott okot az is, hogy a Biztosítótársaságok Országos Szövetsége az egyetlen olyan szakmai szervezet, amely tagjaitól „begyűjtött” igen aprólékos kereskedelmi jellegű ismérveket, számadatokat. A versenytanács feltételezései kapcsán máris tiltakoztak egyes biztosítótársaságok. Várjuk meg a végét, de amennyiben megállapítást nyer, hogy igenis megsértették a versenyszabályokat, akkor a becslések szerint a szövetség 21 teljes jogú tagja együttesen akár 732 millió lej értékű bírság megfizetésére is kötelezhető a versenytanács által.

Hecser Zoltán