A Jegenyék utcában egy különleges, székely parasztházra emlékeztető épület emelkedik. Mivel naponta mellette haladunk el, építését hónapok óta követjük. Elnéztük, hogy minden milyen rendben van munka közben is, és jót szórakoztunk rajta, amikor egy óriástáblán a felirat megjelent, hogy „Tisztelt Érdeklődők! Tavasszal kerül a házra a pattintott fazsindely. Addig is szíves elnézésüket kérem a látvány miatt. Üdvözlettel a Tulajdonos.” Amikor utánaérdeklődtem, kiderült, hogy az épület tulajdonosa a csíkszeredai származású, Magyarországon élő Bíró Zoltán építkezési vállalkozó. Őt faggattam a hagyományos, de mégis különösnek tűnő ház építéséről. [caption id="attachment_6973" align="aligncenter" width="620"] Népi stílusban épített, korszerű ház. Tekintetvonzó Fotó: Bíró Zoltán[/caption] – Miért éppen Csíkszeredában épít? – Itt születtem Csíkszere­dában1963-ban. A Matematika–Fizika Líceumban érettségiztem, és 27 évvel ezelőtt Magyarországra nősültem. Most úgy gondoltam, hogy szeretnék építeni egy saját házat Csíkszeredában is a tágabb családom részére. Mindannyian kint élünk, s időnként hazajárunk. A gyermekeink megnőttek, ők is már önállóan járnak vissza, haza, habár ők már ott születtek. Amikor ezt eldöntöttem, azt is eldöntöttem, hogy olyan házat építek, amelyben egyrészt jól érzem magam, másrészt az építése során is örömömet lelem benne. Emellett valamilyen formában hagyományos házat szerettem volna. – Milyen házat választott mintául? – Természetesen nagy hatással volt rám Kós Károly művészete, viszont maga Kós Károly is a népi építészetből merített. Nekem sem kellett mást tenni, mint a népi építészethez fordulni. Gondoljunk csak arra, hogy a Mikó-vár mögött kiállított házak jellegükben hasonlítanak ehhez a házhoz, hiszen 60 fokos dőlésszögű tetőzetű és fazsindellyel födött tornácos házról van szó. Az utcáról nézve ennek a leírásnak megfelel ez a ház, és tulajdonképpen méretében is megfelel, ugyanis csak 51 négyzetméteres a földszintje, és a tetőteret is beépítettük. – Nagyon sok ember észrevette ezt az épületet. Volt, aki dicsérte, más azt kifogásolta, hogy nem talál a városhoz, vagy hogy túl magas… Nekem úgy tűnt, mintha a tulajdonos példát akarna mutatni, hogy ilyent is lehet itt építeni. – Én a száz-kétszáz éves házakhoz nyúltam vissza, amikor a jellegét választottam. Tervezője, Jakab Csaba farkaslaki születésű építész, aki szintén Magyarországon él. Ő volt a 14. velencei nemzetközi építészeti biennále magyar pavilonjának kurátora.Nekem már több házat tervezett, de most először Csíkszeredába. Én nem mondanám azt, hogy ez az épület valami extra, kiemelkedő, inkább azt, hogy ebben a stílusban épülhetnének ma is házak. Az, hogy nem épülnek, különböző okokra vezethető vissza, többek között arra, hogy az emberekben él egy fals elképzelés arról, hogy milyennek kell lennie egy háznak. Én visszanyúltam a gyökerekhez, azért építettem ilyen házat. Előbb-utóbb bele fog illeszkedni az utcaképbe, ha teljesen elkészül, ha kész lesz a székely kapu – ez egy gyalogkapu lesz –, és úgy gondolom, hogy ez a tömeg nem lesz kirívó ebben az utcában sem. Ha megnézzük, lényegesen magasabb, emeletes kockaházak vannak a környéken, nem gondolom, hogy ez magasságában, tömegében disszonáns lenne itt. – Hogyan egyeztette össze a hagyományos építészetet a modern technológiákkal? – Az épület régi parasztházakra emlékeztet a tető dőlésszöge, illetve a tornác miatt. Ami megerőszakolás, az csupán egy hátsó terasz, ami födött és emiatt egy kicsit hosszabb az épület. A szuterén/pince vasbeton szerkezetű, a felmenő falak vastag téglafalak, viszont rengeteg fát használtunk fel, pontosan amiatt, mert a hagyományoshoz közelítően kellett ezt megépítenünk. A gépészet teljesen modern benne. Modern kazánháza, talajkollektoros fűtése van, de készült egy hagyományos cserépkályha is. A belső térben is törekszünk arra, hogy a hagyományoshoz minél közelebb legyen a berendezés, egyedien, népi iparművész által festett székely bútorok lesznek benne. Tekintettel arra, hogy székely parasztház jellegű, nem tehetünk bele fűtőtesteket, látszólag semmi modern dolgot, kivéve természetesen a konyhagépeket. Így padlófűtést kap az épület – tölgyfa padló lesz, ami szintén hasonlít a régi fapadlókhoz, és emiatt pluszfűtést kellett elhelyezni a falakban, illetve a mennyezetben. Úgy érzem, hogy sikerül megőrizni a belsőnek is a parasztos jellegét, de ez akkor fog igazán kiderülni, amikor teljesen elkészül és be is lesz bútorozva, reményeink szerint karácsonyra. – Hány helyiségből áll? – A földszint 51 négyzetméter és ehhez kapcsolódik egy 30 négyzetméteres terasz. A pince/szuterén is 50 négyzetméter, s mivel a ház lejtős területen épült, ez az utcafrontról nem látszik. Ezért olyan a ház mintha vízszintben lenne az úttal. Hátul van a pincebejárat. A földszinten egylégterű nappali-konyha található. Faszerkezetű lépcső vezet a tetőtérbe, ahol három kis hálószoba található, fürdőszobával, WC-vel. Nem tekinthető nagy háznak, hiszen a lakófelület összesen 110 négyzetméter. – Az építkezés folyamán végig nagy volt a rend, kívülről is látszott a pontosság, a komolyság. Hová való mesterek dolgoztak az építkezésen? Nem véletlenül kérdezem, gyakran tapasztaljuk, hogy katasztrofális a munkamorál, baj van a mesterekkel, a pontossággal, a határidővel, a minőséggel… – Itt vegyes összetételű csapat dolgozott. A kőművesmunkát László Csaba zsögödi vállalkozó végezte. Az ácsok Magyarországról jöttek, de olyan ácsok, akik innen Erdélyből települtek ki, ott élnek és ott dolgoznak. Két fő kivételével kipróbált alvállalkozóim. László Csabáról csupa jó referenciát kaptam. Évfolyamtársam volt a gimnáziumban, nem is csalódtam benne. Pontosan, precízen dolgozott, határidőre és a költségkereteken belül. A kinti alvállalkozók pedig kipróbált emberek, ezért foglalkoztattam őket, így biztosra mentem. – Figyeltük a szigetelést, különösen a tetőszigetelést. Hogyan oldotta meg? – A téglafalazaton 15 cm-res ásványgyapot-szigetelés van. Ez tökéletes szigetelésnek mondható. A tetőt szintén táblás 30 cm vastagságú kőzetgyapot borítja, rajta egy deszkaréteg, azon egy dupla álló korcos horganylemez-fedés. Ez már teljes értékű tető volt. Télre azért kellett kitennem a táblát, hogy ne botránkozzanak meg az emberek a látvány miatt. Tavasszal folytattuk a héjazás készítését, kapcsokkal rákerült egy újabb fa tartószerkezet, újabb deszkázat és azon „felöltöztetésként” hagyományos varsági pattintott fa zsindely. Közöttük nyilván légrések vannak. Ez az építkezés valóban nem volt olcsó, de ilyen házat az ember az életben egyszer épít. – A faanyag honnan származik? – Szárított, rétegelt-ragasztott faanyagot használtunk, egy zetelaki cég gyártotta le a teljes famennyiséget méretre. A bútorokat, nyílászárókat szintén egy zetelaki asztalos készítette. A bútorokat majd egy népi iparművész festi meg. Az ablakkereteken is helybéli motívumok találhatók, régi ablakok mintájára készültek, azzal a különbséggel, hogy a dupla gerébtokos ablakszerkezet mindkét üvege hőszigetelt. A ház lábazata, vagyis a szuterén teljes homlokzati felülete kézdiszentléleki faragott homokkővel lesz borítva. – Említette, hogy talajkollektoros fűtés lesz. Ez mit takar? – Tulajdonképpen a geotermikus fűtéshez hasonló, csak vízszintes kollektorcsövekkel van megoldva. Itt Csíkszeredában nem lehet fúrni függőleges talajszondákat, ezért árkokban úgynevezett vízszintes szondákat, talajkollektorokat helyeztünk el. Hőszivattyú segítségével ez a rendszer szolgáltatja a fűtést és a meleg vizet. Ezért volt szükségem nagyobb terültre és vásároltam az eredeti telekhez két kisebb, 3-4 áras kertrészt. Az udvarban lesz garázs, fásszín, kennel, minden szintén faszerkezetes és zsindelyes. Az udvart feltöltjük, a végében pedig gyümölcsös lesz. – A hátsó bejárat felett, az ajtó kőkeretére a következő szöveget vésték fel: „ÉP-ÍT-ÉS Szent Szolgálat” . Ez az Ön jelmondata? – Ezt a tervező vallja, de én magam is így gondolom. – Hazatelepedni nem készül? – Nincs arról szó, de egyre több időt fogunk itthon tölteni, két-három hónapot évente. Daczó Katalin