Beszélgetés Becze Istvánnal, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével: A pálinkafogyasztás minőségi, ne mennyiségi legyen

Nemzetközi párlat- és pálinkaversenyt szervez a székelyföldi falugazdász-hálózatot működtető Székely Gazdaszervezetek Egyesülete Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny – Erdély – Csíkszereda, 2021 néven. A termelők nevezését és a versenyre szánt pálinkaminták leadását június 11-ig várják, amelyeket a szakemberekből álló zsűri a rákövetkező hétvégén bírál el. A versennyel kapcsolatos tudnivalókról és a mustra céljairól Becze Istvánt, a rendezvény főszervezőjét kérdeztük.

– Mindenekelőtt árulja el, mit jelent, mit takar a megnevezésben szereplő Ákovita?

– Az Ákovita a verseny nevében Erdély pálinkafőzési hagyományaira utal, hiszen régen így is hívták a pálinkát. A szó a latin Aqua vitae-ből ered, ami az élet vizét jelenti magyarul.

– Honnan jött az ötlet, hogy Csíkszeredában nemzetközi párlat- és pálinkamustrát tartsanak, szervezzenek?

– Megkerestek a környékbeli párlat- és pálinkakészítők azzal a kéréssel, hogy jó lenne, ha szerveznénk egy rangos szakmai eseményt. Ilyen tekintetben számunkra, a Gazdaszervezetnek fontos, hogy a falugazdászainkon keresztül ne csak a termelésben és a tenyésztésben igyekezzünk tanácsot adni, hanem a feldolgozás és az értékesítés terén is. Látjuk, ismerjük a Székelyföldön megtermelt gyümölcsöket, azt is tudjuk, hogy az erdei gyümölcsökből olyan egyedülálló párlatok tudnak készülni, amelyek bárhol a világon megállják a helyüket. Ez nagyon jó dolog, olyan irány, ami felé érdemes elindulni. A feladatunk az, hogy segítsük azokat, akik ebben fantáziát látnak, illetve részt vállaljunk a népszerűsítő munkában. Csíkszereda önkormányzata felkarolta a kezdeményezésünket, a város méltó házigazdája tud lenni ennek az eseménynek. A csíkszeredai megmérettetés elsődleges célja a kulturált pálinka- és párlatfogyasztás népszerűsítése Erdélyben, illetve Székelyföldön. A pálinkafőzésnek tájainkon évszázados hagyományai vannak, a világon pedig – főleg Magyarországon – nagyon komoly versenyek vannak, amelyeken rendre összemérik tudásukat a termelők. Ezeken a versenyeken Székelyföldről is egyre többen vesznek részt, ráadásul nem is eredménytelenül. Úgy gondoljuk, jó és hasznos lesz, ha végre itthon is szervezünk egy olyan versenyt, amelyen nemcsak térségi, hanem szélesebb, nemzetközi kitekintésben is megmérettethetik magukat a helyi termelők. A csíkszeredai versenyen számítunk résztvevőkre az anyaországból, illetve a Kárpát-medence egyéb országaiból, régióiból, ehhez illően pedig nagyon erős lesz a bírók tábora is. Olyan szakembereket kértünk fel a zsűri tagjainak, akik nagyon komoly szakmai tudással rendelkeznek, a minták elbírálásán túl pedig jellemzést készítenek, illetve tanácsokat is megfogalmaznak a termelők számára. Tehát a lényeg az, hogy a bírálatok révén tanulni, fejlődni lehessen. Igazából ez az egyik legfontosabb célja a versenynek.

– Kik jelentkezhetnek a versenyre? Kizárólag a profi főzdék, bérfőzdék részvételére számítanak, vagy akár az amatőr, a pálinkát kedvtelésből főző termelők is benevezhetnek a mintáikkal?

– Két kategóriába soroljuk a jelentkezőket. Külön csoportba az üzleti alapon működő, zárjegyes termékeket előállító és forgalmazó párlat- és pálinkafőzőket. A második kategóriába a magánszemélyek, az egyéni termelők kerülnek, akik nem muszáj saját főzővel rendelkezzenek, a saját gyümölcsből, de bérfőzdékben készített párlataikkal is jelentkezhetnek. A gazdák többsége most már átválogatja a gyümölcsöt, odafigyel arra, hogy mi kerül a cefrébe. Az pedig csak jó, ha az odafigyeléssel, minőségi módon előkészített cefre kifőzését bérfőzdékre bízzák. Tehát magánszemélyek is benevezhetnek a versenyre, amennyiben tiszteletben tartják a verseny szabályzatában foglaltakat. Arra számítunk, hogy Magyarországról komoly felhozatal lesz, de jelentkeztek már Vajdaságból is, illetve várjuk a felvidéki és a kárpátaljai termelők jelentkezését is. Kiemelném, hogy a Partiumban dolgozó falugazdász-kollégák közreműködésével a Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyében készített pálinkák, párlatok benevezésére is számítunk.
Az üzleti kategóriába minden mintából kétszer félliternyi mennyiséggel kell nevezni, vagy ha 0,35 literes kiszerelésű pálinkákat vagy párlatokat forgalmaznak, akkor a nevezéshez három palackra lesz szükség. Az egyéni kategóriában versenyző termelőktől csak fél liter mintát kérünk.
Örömmel és büszkeséggel mondhatom, hogy a verseny szervezésében a Magyar Pálinka Nemzeti Tanács is partnerünk, a szakemberek mellett a szervezésben részt vesz a csíkszeredai önkormányzat és Hargita Megye Tanácsának intézményei, ugyanakkor az esemény nem valósulhatna meg a magyarországi Agrárminisztérium segítsége nélkül. A minták analitikai vizsgálatát a csíkszeredai Sapientia – EMTE Élelmiszermérnöki Karának laboratóriumában végezzük.
Az eseménynek több mozzanata lesz. A versenyre benevezett mintákat június 11-ig fogadjuk, amit egy hét múlva, június 18–19-én kétnapos bírálat követ, amikor fizikailag és érzékszervileg is vizsgáznak a benevezett pálinkák és párlatok. A díjátadó ünnepségre várhatóan július 2-án kerül sor.

– Számíthatunk-e különlegességekre a versenyre nevezendő párlatok, pálinkák között?

– Az elmúlt időszak versenyein azt tapasztaltuk, hogy a termelők fantáziája határtalan. Már zöldségből – sárgarépából, zellerből – és déligyümölcsökből készített párlatokkal is találkoztam. Biztos, hogy lesznek egzotikus produkciók, épp ezért biztatjuk a termelőket, hogy a csíkszeredai versenyre minél nagyobb arányban jelentkezzenek. Mindenképpen érdemes lesz benevezni. A verseny igazságos lesz, a pártatlanságra a mintákat elbíráló neves szakembergárda a garancia.

– A csíkszeredai megmérettetésnek nem titkoltan marketingcélja is van. A verseny révén a Hargita megyei tájegységek – a kászoni vagy az oroszhegyi – pálinkatermékek is nagyobb hírnévnek, népszerűségnek és keresletnek örvendhetnek?

– Biztos vagyok benne, hogy minden sikeres szereplés jót tesz a térségbeli termelők és termékeik hírnevének. Természetes, hogy a helyi pálinkakészítő régiók hírnevének öregbítéséhez mi is szeretnénk hozzájárulni. A tudatos marketing-erőfeszítések révén például Magyarországon sikerült elérni, hogy a minőségi pálinka iránti kereslet növekedjen, és több fogyjon belőle, mint más tömény italokból. Azt szeretnénk, hogy ez Székelyföldön is így történjen. A minőségi párlat mértékkel fogyasztva gyógyszer is tud lenni. A verseny révén arra szeretnénk rámutatni, hogy a pálinkafogyasztásban nem a mennyiség, hanem a minőség legyen a cél. Immár Székelyföldön is működnek olyan pálinkakészítő műhelyek, manufaktúrák, amelyek kiváló minőségű, különleges élvezeti értékű párlatokat készítenek. A verseny jó lehetőség arra, hogy a nagyközönség is jobban megismerje őket.

– A nagyközönség egyébként hogyan tud becsatlakozni az eseménybe? Lesz-e lehetőség megkóstolni a győztes nedűket, vagy akár vásárolni belőle? Lesz a versenynek vásár jellege?

– A díjkiosztó gálára elsősorban a termelőket hívjuk meg, számukra lehetőség nyílik megkóstolni a győztes párlatokat. De azon dolgozunk a városházával, hogy a rendezvénynek a központi parkban legyen egy nagyobb, nyíltabb válfaja is, annak függvényében, amit a pandémiás helyzet megenged. Itt bemutatkoznak a pálinkafőzők, és lehet a termékeikből kóstolni is. A csíkszeredai önkormányzat szeretné bevonni a város vendéglátó-helyiségeit is az egyes pálinkák népszerűsítésébe, amely természetesen hozzájárul a turizmus újraindulásához. De hangsúlyozom, ez mind attól függ, hogy milyenek lesznek akkor a közegészségügyi járványtani szabályok.

– A visszajelzések alapján hány termelőre számítanak, vagy hány résztvevővel lennének elégedettek?

– Ha ötszáz minta összegyűl, akkor én azzal már elégedett leszek. Pillanatnyilag ennyire számítunk, de az is lehet, hogy sikerül túlszárnyalni ezt a számot. Június 11-én megtudjuk.

– Az idei lesz az első ilyen jellegű rendezvény, de idővel lehet folytatása is?

– Bízom benne, sikerül egy olyan színvonalas megmérettetést szervezni, amely pozitív hatással lesz a szervező partnereinkre és a megmérettetésben részt vevő termelőkre is. Jó élmények, szakmai tapasztalatokban való gyarapodás, jó emberek megismerése, jó szervezés és fogadtatás – ezek azok a jellemzők, amelyek képesek alapot biztosítani a folytatásra.

Domján Levente