Ballagjunk zenére!

A Gaudeamus igitur a régi klasszikus

Május vége, június eleje a diákok körében a ballagás időszaka. A jeles esemény életük egy szakaszának lezáró pontja, a ballagók egyrészt nosztalgiával gondolnak a mögöttük hagyott időszakra, másrészt tartanak a rájuk váró jövőtől. A szülők és rokonok átérzik gyermekeik kétségeit, így jelenlétükkel is megszépítik a fiatalok ünnepét.
Az évszázadok alatt kialakult a ballagás ceremóniája s egyúttal az énekelt dalok sora, amit az alma materben végiggyalogolva énekelnek az iskolát befejező tanulók.
A Gaudeamus igitur a régi klasszikus kollégiumi rendszerből maradt ránk, s a 18. század óta zengik az ifjak az öt évszázaddal korábbi latin szövegre írott dallamot. Magam is erre ballagtam, egy gondunk volt a fülbemászó nótával, hogy nem értettük a szövegét. Pedig nagyon szép gondolatokat, az elválást, a búcsút fogalmazza meg, és kitér a delikvens előtt álló küzdelemre, aminek alapját a hit adhatja meg. Természetesen a hazaszeretet is fontos része a szövegnek. Számos feldolgozása ismert, itt csak Bárdos Lajos és Kocsár Miklós műveit emelem ki. A latin szöveg nem értése a dal számos viccesebb változatát is világra hozta.
A Ballag már a vén diák következik a népszerűségi listán. Eredete német, s Csengey Gusztáv teológus kezét dicséri a magyar fordítás. A szakirodalom szerint Selmecbányáról terjedt el a történelmi Magyarország iskoláiban. A mai srácoknak e számnál is meg kell küzdeniük a latinos műveltség hiányával. Az „Ez út hazámba visszavisz, filiszter leszek magam is” strófában a „filiszter” szó sokak számára nem volt érthető, s inkább „miniszterre”magyarosították. A szónak viszont mély filozófiai tartalma van, a „filiszter” (filiszteus szóból ered), s a megállapodott polgárok jelzője, akiket a diákok egész tanulmányuk alatt kinevettek. Újabban egy barátibb szöveggel éneklik a ballagók.
Az Elindultam szép hazámból kezdetű régi stílusú népdalt Bartók Béla gyűjtötte Békésgyulán (Gyulán) 1906-ban, s az énekórák tananyagában is helyet kapott. Mikor 1940. október 8-án Bartók utoljára lépett fel Magyarországon, a Mikrokozmosz sorozat után záró számként játszotta el a dalt, így a jelenlévők is megértették, hogy a legnagyobb magyar 20. századi zeneszerző hazája elhagyására készül.
Kodály Zoltán gyűjtései közül az Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek kezdetű népdal népszerű a búcsúzó diákok körében. A nagy magyar zeneszerző-zenepedagógus az eredeti változatot a Hargita megyei Kászonimpéren gyűjtötte a nagy háború előtt. Olyannyira kedves volt a Mesternek ez az ének, hogy az 1932-ben bemutatott daljátékába, a Székelyfonó népdalcsokrába is beválogatta. Egy különösen szép előadása a YouTube-on is megtekinthető Melis György és Komlóssy Erzsébet előadásában.

Ballagás Nagyenyeden Fotók: Csermák Zoltán

Csermák Zoltán

 

: an accessible web community