Amint arról korábban is beszámoltunk, tegnap délután, a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében tartották a Bálint András Alapítvány idei díjátadóját, amely fennállása óta a huszonhatodik volt. Az idei díjazottak között van lapunk munkatársa, Nagyálmos Ildikó költő, újságíró is.

Huszonhatodik alkalommal osztotta ki díjait a lapelődünk és lapunk hajdani munkatársa, Bálint András nevét viselő díjat az azonos nevű alapítvány kuratóriuma. Ezúttal Nagyálmos Ildikó költő, újságíró – lapunk munkatársa – és Molnos Ferenc író, újságíró – a szovátai Sóvidék Televízió szerkesztő-riportere részesült elismerésben, életműdíjat pedig a 85. éves Katona Ádám közíró, irodalomtörténész vehetett át, akinek tisztelői így mondanak köszönetet több évtizedes tevékenységéért.
Mivel a fokozott járványügyi előírások szerint mindössze húsz személy tartózkodhatott a helyiségben, a gála családias hangulatban zajlott, amelyen szerkesztőségünk munkatársai mellett jelen volt a Sóvidék Televízió forgatócsoportja is. Az eseményről szóló beszámoló a továbbiakban megtekinthető a televízió portálján – Sovidek.tv –, a Hargita Népe hagyományos és elektronikus változatában egyaránt. Az ünnepségen jelen volt Bálint Csaba keramikus, civil aktivista, a névadó fia is.
Farkas Antal szerkesztő-operatőr, kurátor az alapítvány képviseletében köszöntötte az egybegyűlteket, majd pár szóban megemlékezett Bálint András (1943–1994) újságíróról, aki a Hargita, majd a Hargita Népe című lapok riportereként sokat tett a közösségért, amelyet szolgált, és mindvégig, túl korán bekövetkezett és tragikusan váratlan haláláig hitt a leírt szó, a „szemfülesség” és az „igazmondás” erejében és becsületében. 
Mivel épp a székelyudvarhelyi forradalmi események 31. évfordulója volt tegnap, a kurátor javasolta, hogy egy percnyi néma csenddel adózzunk az akkor elhunytak emlékének. Köztudott, hogy Katona Ádám pedagógus-közírónak tevékeny szerepe volt az 1989. decemberi eseményekben. Így ezt az időszakot egy Farkas Antal által készített korábbi dokumentumfilm részletének lejátszásával idéztük. Katona Ádám ezen a felvételen (is) hangsúlyozta, hogy Udvarhelyen valóban forradalom volt akkor, a nép üldözte el a korábbi nómenklatúra képviselőit és viharos gyorsasággal nyilvánította ki szabadságvágyát. Akkor huszonkétezer ember gyűlt össze a főtéren és közfelkiáltással fogadta el azt a programot, amely mentén ma is haladnia kellene a jogérvényesítésben a romániai magyar kisebbségnek. Nem az akkor önzetlen és bátor forradalmárokon múlott, hogy a továbbiakban a követelések nem váltak valóra, de a mai napig is a helyi és a nagypolitika látóterében tartjuk, tartják őket a vezetőink.