borús égbolt
enyhe eső
Átadták a közösségnek
A Székelyudvarhelyi Belvárosi Unitárius Egyházközségnél hatalmas és töretlen a lelkesedés. A parókia alagsorában lévő pince évtizedekig kihasználatlan volt, bő egy esztendővel ezelőtt azonban úgy döntött a keblitnács, hogy bár sokat költöttek a templom, a lelkészi lakás és az irodák felújítására, ezt a helyiséget is szolgálatba kívánják állítani. Így jött létre a múlt héten megnyitott Vallásszabadság Imaterme.
[caption id="attachment_93098" align="aligncenter" width="1000"]
Egyházi és világi vezetők közösen vágták el a szalagot. A rendezvényhelyszín mindannyiunk számára nyitott Fotók: Lőrincz Csaba[/caption]
A gyülekezeti és a kulturális élet számára kiválóan alkalmas a helyszín, hiszen központi helyen fekszik, bárki számára könnyen megközelíthető. A magyar állam, közvetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és Hargita Megye Tanácsa támogatásával sikerült hozzáfogni az álom megvalósításához, bár mindehhez sokat segített a hívek kezdeményezőkészsége és munkakedve.
– Nem sikerült volna ilyen szépre a felújítás, ha nincs meg hozzá a helyi kezdeményezőkészség. Fűtésrendszer, vízhálózat kellett, és több tonna földet, törmeléket kellett kihordani, hogy fejtörés nélkül járhassunk benne, és a salétromos falakat, a lábazatot is rendbe kellett tenni – mondta Jánosi Jenő gondnok.
Hogyha létezik pazar és sokoldalú műsor, akkor a péntek délutáni templomi programsorozat mindenképp az volt. A zsúfolásig telt templomban nagy számban jelentek meg a környező településekről érkező hívek és lelkészeik. Mind Székelykeresztúr környéke, mind pedig a két Homoródmente és a Bethlen negyedi Unitárius Egyházközség is jelentős létszámban képviseltette magát, lelkészeikkel, énekvezéreikkel közösen. Együtt voltak az unitáriusokkal a világi vezetők, Antal Lóránd RMDSZ-es szenátor, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, Orbán Árpád alpolgármester, illetve Perczel László konzul, aki a Magyar Országgyűlés elnöke szavait tolmácsolta. De ugyancsak jelen voltak a történelmi testvéregyházak képviselői is.
– Erkölcsi kötelesség a hit és a vallásszabadság eszméjét őrizni – mondta Perczel László konzul – most is, amikor a hitélet visszaszorítására törekszik a külvilág.
Rüsz Domokos, a Bethlen negyedi egyházközség lelkésze – aki gyakornokként is majd összesen tizenkét évig szolgált itt – örömmel mondta: bízik abban, hogy a jövőben még számos alkalommal lehet jelen itteni programokon, világi és egyházi kezdeményezéseken.
[caption id="attachment_93099" align="aligncenter" width="960"]
A felújított pinceterem. Már kezdésből kiállítótérként (is) működik[/caption]
Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka ugyancsak udvarhelyszéki gyökerű értelmiségiként szólt, ő az ökumenikus összefogást, az összekapaszkodást hangsúlyozta.
– Udvarhelyszék unitárius népe alkotja ma is ennek a helyi alapítású felekezetnek az egyharmadát. Nem is vagyunk olyan kicsik. Együtt a római katolikusokkal és protestánsokkal sokra vagyunk képesek a megmaradásban és a megtartásban – fejtette ki a főgondnok.
Mivel az előadások kezdték túllépni az időkeretet, Tódor Csaba székelykeresztúri lelkész színvonalas tárogatóelőadással oldotta fel az előadások sorozatát. Ezt követően Pál János és Gidó Attila közös kötetéről esett szó Andorkó Attila kénosi tiszteletes-espereshelyettes jóvoltából, majd a résztvevők – sorban és fegyelmezetten – meglátogatták Kolumbán-Antal Ilonka és társai kiállítását, illetve kisebb csoportokban megtekintették a Vallásszabadság Imatermét, amely a templom és a hozzá tartozó, ugyancsak folyamatosan újuló és szépülő gyülekezeti terem mellett szép kiegészítője a Pákei Lajos tervei alapján 1908-ban épült istenháza körüli komplexumnak.
Egyházi és világi vezetők közösen vágták el a szalagot. A rendezvényhelyszín mindannyiunk számára nyitott Fotók: Lőrincz Csaba[/caption]
A gyülekezeti és a kulturális élet számára kiválóan alkalmas a helyszín, hiszen központi helyen fekszik, bárki számára könnyen megközelíthető. A magyar állam, közvetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és Hargita Megye Tanácsa támogatásával sikerült hozzáfogni az álom megvalósításához, bár mindehhez sokat segített a hívek kezdeményezőkészsége és munkakedve.
– Nem sikerült volna ilyen szépre a felújítás, ha nincs meg hozzá a helyi kezdeményezőkészség. Fűtésrendszer, vízhálózat kellett, és több tonna földet, törmeléket kellett kihordani, hogy fejtörés nélkül járhassunk benne, és a salétromos falakat, a lábazatot is rendbe kellett tenni – mondta Jánosi Jenő gondnok.
Hogyha létezik pazar és sokoldalú műsor, akkor a péntek délutáni templomi programsorozat mindenképp az volt. A zsúfolásig telt templomban nagy számban jelentek meg a környező településekről érkező hívek és lelkészeik. Mind Székelykeresztúr környéke, mind pedig a két Homoródmente és a Bethlen negyedi Unitárius Egyházközség is jelentős létszámban képviseltette magát, lelkészeikkel, énekvezéreikkel közösen. Együtt voltak az unitáriusokkal a világi vezetők, Antal Lóránd RMDSZ-es szenátor, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, Orbán Árpád alpolgármester, illetve Perczel László konzul, aki a Magyar Országgyűlés elnöke szavait tolmácsolta. De ugyancsak jelen voltak a történelmi testvéregyházak képviselői is.
– Erkölcsi kötelesség a hit és a vallásszabadság eszméjét őrizni – mondta Perczel László konzul – most is, amikor a hitélet visszaszorítására törekszik a külvilág.
Rüsz Domokos, a Bethlen negyedi egyházközség lelkésze – aki gyakornokként is majd összesen tizenkét évig szolgált itt – örömmel mondta: bízik abban, hogy a jövőben még számos alkalommal lehet jelen itteni programokon, világi és egyházi kezdeményezéseken.
[caption id="attachment_93099" align="aligncenter" width="960"] A felújított pinceterem. Már kezdésből kiállítótérként (is) működik[/caption]
Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház főgondnoka ugyancsak udvarhelyszéki gyökerű értelmiségiként szólt, ő az ökumenikus összefogást, az összekapaszkodást hangsúlyozta.
– Udvarhelyszék unitárius népe alkotja ma is ennek a helyi alapítású felekezetnek az egyharmadát. Nem is vagyunk olyan kicsik. Együtt a római katolikusokkal és protestánsokkal sokra vagyunk képesek a megmaradásban és a megtartásban – fejtette ki a főgondnok.
Mivel az előadások kezdték túllépni az időkeretet, Tódor Csaba székelykeresztúri lelkész színvonalas tárogatóelőadással oldotta fel az előadások sorozatát. Ezt követően Pál János és Gidó Attila közös kötetéről esett szó Andorkó Attila kénosi tiszteletes-espereshelyettes jóvoltából, majd a résztvevők – sorban és fegyelmezetten – meglátogatták Kolumbán-Antal Ilonka és társai kiállítását, illetve kisebb csoportokban megtekintették a Vallásszabadság Imatermét, amely a templom és a hozzá tartozó, ugyancsak folyamatosan újuló és szépülő gyülekezeti terem mellett szép kiegészítője a Pákei Lajos tervei alapján 1908-ban épült istenháza körüli komplexumnak.
Unitáriusok a 451. évben
Kétségtelen, hogy a Magyar Uniárius Egyház (MUE) által Szejkefürdőn szervezett szombati találkozó is a tordai edictum (1568) szellemében történt. Az ünnepség – amelynek mottója „A lelkiismeret semmiben meg nem nyugszik, hanem csak az igazságban” – a vallásalapító Dávid Ferenc szavaival igyekezett újfajta üzenetet közvetíteni a mintegy kétezer főnyi összesereglett felé, akik között nemcsak a mintegy negyven „saját” gyülekezet hívei voltak jelen.
Az unitárius egyházat a mai napig áthatja a nyitottság és a vallásszabadság szelleme, s a megmaradni akarásé, hiszen annak ellenére, hogy megszerzett jogait annak idején majdnem kétszáz esztendőre elveszítette, képes volt fennmaradni. Nemcsak a hitelvekben, hanem az anyanyelvi kultúra szintjén is. A szejkei találkozó is ennek szellemében zajlott, és az unitáriusokon kívül sok más felekezetű is részt vett. A szombati együttléten két Új Világba szakadt ismerős családot is örömmel fedeztünk fel, akik történetesen reformátusok, de ha tehetik és idehaza tartózkodnak, évente elzarándokolnak ezekre a találkozókra.
Európában, Kelet-Közép-Európában magyarként, székelyként, unitáriusként élni ma sem egyszerű, viszont annak tudatában, hogy nyelvünk és az egymás felé gyakorolt tolerancia megtart, máris gazdagabbak és bizakodók lehetünk. Az a tény, hogy az ilyen találkozók alkalmával, amelyet a székelyudvarhelyi unitáriusok álmodtak meg több mint húsz éve, kint lehetünk Orbán Balázs birtokán, unitáriusokként és székely-magyarokként mindig megerősítést nyerhetünk.
Az Orbán Balázs és családtagjai síremlékéhez vezető nyitott székelykapuk a hazatérés örök szimbólumai, amelyek az esztendő minden egyes napján emlékezetünkben lebegnek, mindaddig, amíg itt újra találkozhatunk.
A következő évben az úrvacsorai jegyeket – a kenyeret és a bort – a Kolozs-Tordai Egyházkör jóvoltából vehetjük magunkhoz, sokan hagyományos népi öltözetünkben, sok lelki táplálék mellett, színes műsorok mellett, s bízzunk a további megtartó és jó találkozások reményében.
Simó Márton
