Hirdetés

Árat emelt a gyenge termés


Nem a hazai gazdálkodók és nem a jó terméseredmények éve volt a tavalyi esztendő – ezt immár a mezőgazdasági minisztérium is el merte ismerni. A felére apadt gabonatermés hatásai máris érződnek az árakon, de többe kerülnek a külföldről behozott termékek is. Olyan élelmiszerek is, amikhez olcsón biztosítjuk a nyersanyagot, majd feldolgozott formában drágán vásárolunk vissza.

Mintegy három héttel ezelőtt számoltunk be egyes termények és élelmiszerek kiskereskedelmi árainak kedvezőtlen alakulásáról, nyomatékolva azt is, hogy ez részben a kevésbé ígéretes mezőgazdasági terméseredmények számlájára írható. A feltételezés utólag beigazolódott: a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint drámaian csökkent 2020-ban a gabonatermés.
Ennek kétszeresen is megihatja a lakosság az árát: egyrészt drágulnak a szóban forgó mezőgazdasági termények és az azokból készülő élelmiszerek is, másrészt többe kerülnek az importélelmiszerek is a fokozódó kereslet és a lej/euró árfolyam kedvezőtlen alakulása miatt. Ugyanakkor az állattenyésztésben sem nevezhető rózsásnak a helyzet, mármint a hozamok és a ráfordítások tekintetében.

Felére apadt gabonatermés
Köztudott, hogy a tavalyi időjárás – alaposan vámot szedve – nem kedvezett a termények túlnyomó többségének. A szemesgabona-termés a megelőző évhez viszonyítva a 2020-as esztendőben majdhogynem a felére csökkent, alig valamicskével több, mint 17 millió tonna betakarítására került sor. A hektáronkénti termésátlag 2019-ben 5,46 tonna volt, tavaly ez 3,18 tonnára zsugorodott. A kukoricatermés 2018-ban és 2019-ben európai viszonylatban is teljesítményszámba ment, 2020-ban viszont mintegy 48 százalékkal kevesebb került a magtárakba, mint a megelőző esztendőkben. Ugyanakkor az átlaghozam 6508 kg/hektárról 3695 kg/hektárra csökkent.
2019-hez viszonyítva közel felére esett vissza tavaly az árpa- és a zabtermés is, rozsból viszont jobb eredmény született, 26%-kal nagyobb termést sikerült betakarítani, mint egy évvel korábban. Rozsból 2019-ben 26 182 tonna, a tavaly viszont 33 048 tonna termett.

Két számjegyű drágulás
Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy megugrott a búza ára is, s ez nagyjából érvényes nemzetközi viszonylatban is. Így például a párizsi Euronext börzén a karácsony előtti napokban a búza tonnánkénti ára 1,1%-kal drágulva 211 euró fölé emelkedett. Ez az árszint 12,8%-kal volt nagyobb, mint 2019 decemberében. A chicagói börzén a 2021. márciusi leszállítási határidős búza tonnánkénti ára 231,39 dollár volt, 16,4%-kal drágább, mint a megelőző év azonos hónapjában. Amúgy ilyen drága a búza a chicagói börzén 2019 júliusa óta nem volt.
A terméseredmények ilyenszerű alakulása a belső piacon is áremelkedést jelez, ami tonnánként mintegy 180 lej. A sütőipar szakmai érdekképviseletei az év első napjainkban jelentették be, hogy rövid időn belül – akár e hónap folyamán – a pékáruk 10-15 százalékos drágulására lehet számítani. A napraforgó tekintetében is gyenge eredmények születettek, s talán ezzel magyarázható, hogy az utóbbi hetekben az étolaj ára szinte ugrásszerűen, 20 százalékkal nőtt. A legfrissebb értesülések szerint egyelőre a tőkehús drágulására kevésbé lehet számítani, ugyanakkor a húskészítmények, hentesáruk esetében 5-10 százalék körüli lesz az árnövekedés. Ezt a növekvő költségeikkel indokolják a húsfeldolgozó-ipar képviselői.

Fokozódó import
Nem újdonság, hogy hovatovább romlik az ország külkereskedelmi mérlege, s azon belül a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmében jegyzett deficit. A legfrissebb hivatalos adatok – a 2020 első 9 hónapjára vonatkozók – szerint Románia mezőgazdasági és élelmiszeripari termékei kereskedelmi mérlegének deficitje elérte az 1,24 milliárd eurót, ami 21 százalékos növekedést jelent a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva. Az export közel 3 százalékkal, 5,21 milliárd euróra növekedett, de ennél jóval erőteljesebben az import, nevezetesen 6 százalékos bővülése, ami közel 6,5 milliárd eurónak felel meg.
A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a 2020 januárja és szeptembere közötti időszakban exportra kerülő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek mennyisége 4 millió tonnával haladta meg az import mennyiségét, de sajnos ez nem látszott meg a mérlegben, amiatt, hogy Románia jobbára nyersanyagokat exportál, importból viszont rendszerint magas hozzáadott értékű feldolgozott termékek érkeznek.

Keresett agrárcikkeink
Nézzük meg, mit is exportálunk, illetve importálunk. 2020 első 9 hónapja során a mezőgazdasági alapanyagú élelmiszerek exportja 12,41 millió tonna volt, az import ugyanezen termékféleségekből 7,91 millió tonna. Az import esetében a toplistát a sertéshús jelentette, amelyből a szóban forgó időszakban 430,17 millió euró értékben, közel 192 ezer tonna érkezett külföldről. A második helyet a pék- és sütőipari termékek foglalták el 120 330 tonnával, amik 262,17 millió euróba kerültek. A harmadik helyre az állati takarmányokat soroljuk, azokból 236,5 millió euró értékben, összesen 398 501 tonnát importált Románia. Az import toplistáján találtatnak egyes túróféleségek, a csokoládé, a kávé, de a kukorica is. Ez utóbbi olyan körülmények között, amikor 2019-ben Románia jegyezte uniós viszonylatban a legnagyobb termést.
Az export tekintetében az első helyet a gabonafélék foglalták el, s azon belül a szóban forgó 9 hónap során a törökbúza, amelyből több mint 3,89 millió tonna került kivitelre, 747,26 millió euró értékben. A második helyre a búza került 3,75 millió tonnával, aminek ellenértéke 723,36 millió eurót jelentett. A harmadik helyre a szivar- és a cigarettaféleségek kerültek 32 453 tonnával, amelyek exportja révén 558,27 millió euró inkasszálódott. Az exporttermékek 10-es toplistáján még a napraforgómag, az árpa, a bárány (élőállat-kivitel), a pékipari termékek és a napraforgóolaj szerepel.

Kihasználatlan kapacitások
A szóban forgó kereskedelmi mérlegen lehetne, és kell is javítani, mert erre vonatkozóan Románia rendelkezik potenciállal, sőt esetenként valós kapacitásokkal is. Itt van például a tejipar: országos szinten jelenleg a nyers tejet feldolgozó gyárak száma 150 körül van, ami 100-zal kevesebb, mint ezelőtt 10 esztendővel. Még sincs szó kedvezőtlen helyzetről, ugyanis a termelési kapacitások megduplázódtak. Ezek a kapacitások azonban nincsenek kihasználva: szakelemzők szerint a hazai tejfeldolgozó ipar évente 2,5-2,8 milliárd liter nyers tejet lenne képes feldolgozni, de évente csak 1,5-1,7 milliárd liter tejet dolgoznak fel. A hazai búzatermésnek döntő hányada exportra kerül, de ettől függetlenül a hazai feldolgozókapacitás egyes elemzők szerint nem kielégítő. Románia lakói Európa nagy kenyérfogyasztói közé tartoznak, az egy főre jutó évi átlagos fogyasztás 2019-ben például 96,5 kilogramm volt. Az éves kenyértermelés 1,5 millió tonna körül van, legalábbis a Rompan adatai szerint. Ugyanakkor évente jelentős mennyiségű mélyhűtött pékipari félkész termék importálására is sor kerül.

Fájó pont: a sertéságazat
Romániában évente mintegy 3,9 millió sertést tenyésztenek, 2019-ben pedig 1,6 millió malacot importáltak, s ugyanabban az évben a sertéshúsfogyasztás 739 ezer tonna volt, de abból csak 289 ezer tonna „származott” Romániában született és felnevelt sertésből. Ahhoz, hogy a lakosság sertéshúsigényét ki lehessen elégíteni és esetleg fokozni az exportot, az országnak szüksége lenne még legalább 175 ezer anyakocára. Már csak azért is, mert az afrikai sertéspestis 2017. júliusi megjelenését követően több mint 550 ezer sertést kellett „feláldozni”, ami mintegy 2 milliárd eurós kárt is jelentett. Szakemberek szerint egyébként még 10-15 évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy Románia lakossága kizárólag helyben tenyésztett sertés húsából fogyaszthasson. Ha ez igaz, akkor mennyi időre és mekkora beruházásokra lenne szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági termények és az élelmiszerek kereskedelmi mérlege ne záruljon deficittel?


Hecser Zoltán


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!