Megméretkeztek a pálinkakészítők

A formára és a tartalomra is adtak a szervezők. Nemzetközi rangra emelt csíkszeredai rendezvény Fotók: Balázs Árpád
Munkában a zsűri. Közel 1100 pálinkamintát kellett elbírálniuk

Az előzetesen várt ötszázhoz képest majdnem közel 1100 mintával neveztek be a székelyföldi és az anyaországi, külföldi termelők az első alkalommal szervezett csíkszeredai Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre. A megmérettetésre jelentkező 223 termelő büszke lehet alkotására, hisz a benyújtott pálinka- és párlatminták közül a szakemberekből álló zsűri 209-et arany, 394-et ezüst, 315-öt pedig bronz minősítésben részesített. Ezenkívül Champion- és különdíjakat is kiosztanak a versenyzőknek.

A jó magyar pálinkának nincsen párja – ezt énekli egyik dalában a Kárpátia magyarországi nemzetirock-zenekar. Ez az állítás be is igazolódott június 19. és 20. között Csíkszeredában, az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyen. A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete és partnerei szervezte első megmérettetésre mintegy 1100 minta érkezett nemcsak a Kárpát-medence számos településéről, hanem még Izraelből is. A rendezvénynek a Hunguest Hotel Fenyő adott otthont.

Párlat vagy pálinka?

A hivatalos megnyitót megelőző napon a zsűri és a rendezvény meghívottai számára pálinkakóstolót tartottak a szervezők. Az eseményen az egyik pálinkaszakértő kérdésünkre a pálinka és a párlat közötti különbséget taglalta.
– Ha nagyon szigorúan nézzük ezt a kérdést, akkor jogi vitába is belecsöppenhetünk. Pálinkának jelenleg kizárólag csak azt a párlatot lehet nevezni, amely Magyarország területén belül termett és ott feldolgozott gyümölcsből készült, illetve ottani palackozással történik, és amelyet a kereskedelmi engedéllyel működő pálinkafőzdék zárjeggyel forgalomba tudnak bocsátani. Ezeket a párlatokat hívhatjuk pálinkának, tehát amit bérfőzéssel vagy magánfőzéssel otthon állítanak elő, azt hivatalosan párlatnak nevezzük. Ugyancsak párlatnak hívjuk azokat a végtermékeket is, amelyeket nem kizárólag gyümölcsből párolnak le, hanem adott esetben a technológia révén olyan eljárással ízesítenek, ami már túlmutat a pálinka kifejezésen – mondta Szikora Dániel magyarországi pálinkafőző mester.

Eligazító az érzékszervi vizsgálat előtt. A tájegységek fajtajellegeinek a párlatok ízében is tükröződnie kell

Ünnepi gondolatok

A pálinkakóstolón Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, a mostani rendezvény csak egy kiindulópont, és reményét fejezte ki, hogy évről évre meg tudják szervezni a pálinkaversenyt a megyeszékhelyen.
– Csíkszeredában és környékén vannak olyan pálinkafőző kis- és nagymesterek, akik megmutatták a világnak, hogy mi, a pityókák földjén, a szőlőtől távol meg tudjuk teremteni azt a hozzáadott értéket, amelyet máshol is nagyra becsülnek. Arra biztatok mindenkit, hogy szeressék és kövessék Csíkszeredát – mutatott rá a város elöljárója.
Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke beszédében kiemelte: örömmel tapasztalták azt, hogy ilyen sokan érdeklődnek a verseny iránt, és reméli, hogy a benevezettek megfogadják majd a tanácsokat, amelyeket megfogalmaznak, és mindez valamennyi pálinka minőségének javítását szolgálja.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja gratulált a színvonalas versenyhez, és hangsúlyozta, érezhetően jó ütemben fejlődik az erdélyi pálinkafőzés technológiája és az erdélyi pálinkák minősége.
– Személyes tapasztalatom az, hogy egyre több és egyre jobb minőségű pálinkakínálat van a boltokban, vendéglátóhelyeken is, és ezt örömmel látjuk. Tehát szerintem ezen a téren az elmúlt években óriási fejlődés tapasztalható, és ez azt is mutatja, hogy van igény a minőségi pálinkára itt Székelyföldön, Erdélyben is – mutatott rá a konzul.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszönetét fejezte ki Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettesének és Nagy István agrárminiszternek azért, hogy néhány éve engedélyezték az erdélyieknek, székelyföldieknek a Magyarországon levédett pálinka fogalmának használatát.
– Azt az erőfeszítést fogják értékelni, amit a székely emberek több mint száz éve a megőrzött hagyomány és értékek mentén végeznek. Ezek az emberek most kaphatnak önöktől visszaigazolást, és bízom abban, hogy ez a visszaigazolás azt fogja jelenteni, hogy a székelyföldi pálinka ugyancsak része az egyetemes magyar gasztronómiának, kultúrának, és biztatást kapunk arra, hogy vigyázzunk értékeinkre – mondta a bírák felé fordulva a megyeelnök.
Béli Géza, a Pálinka Nemzeti Tanács és a Pálinka Lovagrend tagja, a verseny szakmai elnöke elmondta, az ákovita szó egy régi magyar pálinkamegnevezés, amely az aqua vitae kifejezésből ered, jelentése: az élet vize.

A benevezett 1100-ból 900 mintát díjazott a zsűri

Szobahőmérsékleten az igazi

A köszöntők után a jelenlévők hatfajta: alma-, körte-, meggy-, szilva-, Irsai Olivér-féle szőlő- és kökénypálinkát kóstolhattak meg. Közben Béli Géza elmondta, a pálinkát nem lehűtve, hanem szobahőmérsékleten kell fogyasztani, hiszen ha a pálinkát lehűtve kínálják, akkor valószínű, hogy el akarják titkolni valamilyen hibáját. A verseny szakmai elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy kóstolgatás közben egy egység pálinkamennyiséghez érdemes tízszer annyi vizet fogyasztani.
Az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyre Erdélyből, Magyarországról, Felvidékről és Vajdaságból, illetve Izraelből is küldtek pálinkamintát, így a 36 tagú zsűrinek 1082 pálinka közül kellett kiválasztani a legjobbakat.
Béli Géza, a Pálinka Kollégium Szakmai Műhely társalapítója és a Pálinka Nemzeti Tanács alelnöke, a rendezvény szakmai alelnöke hangsúlyozta: aki benevezett az Ákovita versenyre, az biztos, hogy nyerni fog és a pálinkakultúrát erősíti. Megjegyezte: nagyon fontos, hogy a pálinkában ne az alkoholt lássuk, hanem a pálinkához kapcsolódó kultúrát, a gyümölcsöket, azok történetét, a gasztronómiát, és azt, hogy a pálinka a kultúránk része évszázadok óta.
– A minősítők először az illattisztaságot, az illatkaraktert, az íztisztaságot, illetve az ízkaraktert minősítik, továbbá azt nézik meg, hogy a pálinka, a párlat mennyire harmonikus, az összetevők mennyire harmonikusak egymással. Ezzel a minősítéssel meghatározzák a pálinka kategóriabesorolását, tehát hogy arany-, ezüst- vagy bronzérmes a pálinka. Ezek után kiválasztjuk a különdíjakat, a kategórián belüli győzteseket, vagyis a Champion-díjakat, és ezekből is kiválasztjuk a bajnokok bajnokát – ismertette Béli. Kiemelte: minden versenyző kap majd oklevelet, amelyben tanúsítják, hogy a benevezett mintája arany-, ezüst- és bronzminősítésű, vagy még esetleg dolgoznia kell, hogy jobb minősítést érjen el.
– A különdíjasokat természetesen külön jutalmazzuk. Az erdélyi megyék is ajánlottak fel díjakat, illetve Csíkszereda Város Önkormányzata és a magyar mezőgazdasági miniszter is ajánlott fel díjakat. Utóbbi minden benevezett ország legjobb párlatát díjazza. Ezenkívül van egy különleges díj is, a Fortissimus Spiritus, ennek a jelentése: legjobb lélek. Ezt a Pálinka Kollégium Szakmai Műhely a legjobbnak ítélt párlatnak fogja odaadni. Ezt évente csak egy-két alkalommal adjuk ki, és bizony, aki ezt eléri, az nagyon büszke rá – részletezte a verseny szakmai elnöke.

A minták szakszerű megítéléséhez vízre is szükség van

Tanulni a hibákból

Az 1082 minta közül 209 arany-, 394 ezüst- és 315 bronzérmes lett. 164 tétel nem felelt meg a verseny feltételeinek. A rendezvényen több pálinkaszakértő is megjegyezte, egyetlen hibás tétel sem volt feltétlenül rossz pálinka, csupán valamennyi pálinkakészítőnek jobban kell figyelnie az előállítás során. Némelyik pálinkaszakértő ennek kapcsán elsütötte a viccet is, miszerint János bácsitól megkérdezik, hogy ivott-e már rossz pálinkát. Mire a bácsi így felelt:
– Ittam hát…
– És milyen volt?
– Jó.
Becze István szervező, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a Székely Gazda kérdésére elmondta, az Ákovita verseny célja, hogy elősegítse a minőségi pálinka előállítását és fogyasztását.
– Elég nagy hagyománya van itt Erdélyben, Székelyföldön a pálinkafőzésnek, de el kell ismernünk azt is, hogy minőségben van mit fejlődnünk. Viszont büszkeséggel tölt el az, hogy környékünkön vannak olyan cégek, pálinkafőző mesterek, akik Magyarországról is neves díjakat tudnak elhozni. Azt szeretnénk, hogy a fogyasztói társadalmat is tudjuk fejleszteni, szeretnénk, hogy a bor- és sörkultúra mellett kialakuljon a pálinkakultúra is, és a kulturált pálinkafogyasztás kulináris élmény és csakis pozitív dolog legyen. Nem az alkohol fogyasztásának népszerűsítéséről van szó, hanem egy olyan értékteremtésről, amely egyrészt munkahelyeket teremt, másrészt pedig valóban minőségi pálinkákat biztosít a térségünkbe érkező turistáknak – hangsúlyozta Becze István.
Szikora Dániel pálinkafőző mester a magyarországi Nógrád megyéből, Bánkról érkezett a versenyre. Érdeklődésünkre elmondta, annak ellenére, hogy habár kóstoltak néhány hibás mintát, mégis pozitív tapasztalatai vannak. Megjegyezte: a hibás tételek többek között az erjesztés és a lepárlás során történt mulasztások következményei. Hozzátette: a benevezett versenyzőknek szöveges értékelésben – a minőség javításának érdekében – visszajeleznek.

Figyeltek a tájegységek fajtajellegeire is

Az Ákovita bírái a minták tájegységbeli különbözőségeire is figyeltek.
– Igazából, ha fel van tüntetve, hogy milyen fajtájú az a pálinka, tehát például nemcsak az van, hogy almapálinka, hanem az alma fajtája is meg van határozva, akkor eleve arra is kell figyelnünk, hogy ezek milyen fajtajellegeket tudnak képviselni, és ehhez mérten kell azt nekünk elbírálni. A tájegységbeli különbségekhez ugyanúgy hozzátartozik az, hogy van, amelyik édeskésebb ízvilággal köszön vissza, van, amelyik sokkal erőteljesebb fűszerezettséggel, úgyhogy ezekre is szintén oda kell figyelni a bírálat során – mutatott rá Szikora.
Az érzékszervi minősítés zárónapján a sajtó képviselői tizenegyféle almapálinka közül választották ki a sajtó pálinkáját. Béli Géza, a verseny szakmai elnöke a bírálat után azt mondta: az Ákovita pálinkaverseny egyben olyan kulturális esemény volt, amellyel reméli, hogy sikerült történelmet írni.
– Aki ennek részese volt, akár nevezőként, akár bírálóként, támogatóként, segítőként, az az elmúlt napok, hetek munkáját pozitívan értékelheti. Aztán, hogy a nevezők két hét múlva milyen érzésekkel gondolnak az elért eredményekre, az egy másik kérdés, de előbb-utóbb mindenki elfogadja ezeket a minősítéseket – mutatott rá Béli.
Az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny eredményhirdetését és díjátadóját – konferenciával egybekötve – július elseje és harmadika között tartják ugyancsak Csíkszeredában, amelyre meghívják a benevezett pálinkakészítőket is.

Biró István

: an accessible web community