Ahol a szamaraké a főszerep

Fotó: Kinda Botond

Székely falvakban nem éppen megszokott látvány egy békésen legelő szamárcsorda. Kivételt képez ez alól Homoródszentmárton, ahol a megyei út mentén gyakran legelésző csacsik látványa fogadja az átutazókat.

Sorbán Mihály és felesége, Camelia közel két és fél évvel ezelőtt döntött úgy, hogy csacsitartásba kezd.
– Kislányom mindenképp pónilovat, férjem pedig tehenet szeretett volna, így kompromisszumos megoldásként döntöttünk a szamár mellett – kezdett bele történetükbe Camelia.
Mint mondta, tartottak is kezdetben a rosszindulatú megjegyzésektől, és az elején furcsán is néztek rájuk a falubeliek, mára azonban mindenki elfogadta és megszokta a csacsikat. Az emberek szamárral kapcsolatos ismeretei általában csak klisékből származnak, ám nagy részük azonnal gyereknek érzi magát, amint meglátja ezt a különös lényt, aminek hosszú füle és élénk szeme pillanatok alatt belopja magát a szívekbe. Így volt ezzel a Sorbán család is. Mivel a szamarak társas lények, ezért ők is négy állatot szereztek be kezdetben. Állományuk azóta jelentős gyarapodáson esett át, és mára negyven fölé emelkedett a létszám. Az állatok többségét vásárolták, de mára jó néhány szamárcsikó is született a csordában.

Viszonylag könnyű a tartásuk
– A szamarak nem igényesek, tartásuk nem követel annyi odafigyelést és gondoskodást, mint például a ló vagy a szarvasmarha, nem beszélve arról, hogy negyed annyi abrakot, szénát sem fogyasztanak, mint a tehenek. Annyi erővel, amennyivel egy tehenet tartanánk, eltartunk négy szamarat. Legelnek, imádják a száraz kórókat, növényeket – avatott be a gazdasszony.
Csacsiállományuk télen a kertjükkel szomszédos területen legel, nyáron pedig a faluhoz közeli legelőn bérelnek területet.
– Nehéz jó pásztort találni az állatok gondozására, a régi emberünk itt is hagyott bennünket, mikor megvettük a csacsikat, mondván, hogy ő nem őriz szamarakat. Szerencsére az állatok szinte magukra is elvannak. Nyáron felszereljük a villanypásztort, s vizet hordunk nekik, a többit intézik magukra – mondta.
Egészégügyileg sem kényesek, nagyjából ugyanazokat a rendszeres vizsgálatokat kell elvégezni a csacsikon is, mint a lovaknál. Meghatározott időnként vérvizsgálat is szükséges, rendszeresen kell féregteleníteni őket és a patáikat tisztítani.

Kedves, de hangos
– Kedves, barátságos, okos, intelligens, ragaszkodó, gyorsan tanul, idegrendszere nagyságrendekkel jobb a lóénál – sorolja állataik jó tulajdonságait a gazdasszony. – A tavaly született egyik csikónk, valósággal kiköveteli magának a figyelmet, ha kimegyünk az istállóba és őt nem simogatjuk meg, akkor odajön és a fejével megbök, hogy vegyük észre. Azonban makacs is tud lenni, ha arra oka van. Mindezek mellett hangos, a legnyugodtabb állat is naponta átlagosan 8-10 alkalommal 5-10 másodpercet ordít. Az iá-zás pedig kilométerekre is elhallatszik és nem egy megnyugtató, kellemes érzés, főleg annak, aki nem ismeri a hangot – jegyezte meg mosolyogva Sorbán Camelia.

Fülesék. Kedves, barátságos, intelligens, ragaszkodó állatok Fotó: Hadnagy Éva

Szamártej, a fehér arany
A szamártej körülbelül háromszázféle, az emberi szervezet számára hasznos tápanyagot tartalmaz. Hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, bőröregedés-gátló hatása van, ezért előszeretettel használják kozmetikumok gyártásánál, az állati eredetű tejek közül pedig a szamártej összetétele hasonlít a legjobban az anyatejhez. Sokoldalú felhasználása miatt nem hiába nevezik „fehér aranynak”. A Sorbán család is elsősorban a tej miatt kezdett az állatok tartásába, bár az emberek még idegenkednek a csacsik tejétől.
– Tudni kell, hogy a szamarak nem úgy adják a tejet, mint a tehenek, napi hét-nyolc decilitert lehet kifejni, éppen ezért nagyon drága is, egy liter ára eléri a száz lejt. Ebből az okból kifolyólag csak akkor fejünk, ha igény van rá. A család egyébként rendszeresen fogyasztja, és Camelia elmondása szerint náluk bizonyította már immunerősítő hatását, hiszen alig voltak betegek. A különlegességnek számító tejet egyelőre a közösségi hálón népszerűsítik, céljaik és álmaik azonban jóval túlmutatnak ezen. Egy tejfeldolgozót szeretnének létrehozni, egy kis üzemet, hogy termékeik felkerülhessenek a boltok polcaira. A folyamatot már elindították, azonban a különböző engedélyek beszerzése miatt hosszadalmas a procedúra, mindezek ellenére bíznak a sikerben és álmaik megvalósulásában.

Tematikus nyílt napok
Az elmúlt év őszén döntöttek úgy, hogy bemutatják az érdeklődőknek a csacsikat. Nyílt napot szerveztek annak érdekében, hogy az emberek megismerhessék az állatokat, megtapasztalhassák azok kedves, barátságos mivoltát, ezzel is hozzájárulva a szamarakhoz társított sztereotípiák leküzdéséhez. Mivel kislányuk első perctől kezdve beleszeretett a csacsikba és azóta is imádja őket, ragaszkodik hozzájuk, úgy döntöttek róla nevezik el a gazdaságot, így kapta az a Terus csacsis világa nevet. Az első nyílt nap sikerén felbuzdulva és az elmúlt hónapokban tapasztalt bezártság miatt, no meg a tavasz beköszöntének örömére, április utolsó hétvégjén ismét megszervezték a nyílt napot. Az esemény ezúttal is hatalmas népszerűségnek örvendett, rengetegen ellátogattak szamarat nézni, amely igazi vasárnap délutáni családi programnak bizonyult. A falubeliek többsége megfordult az eseményen, ami szintén azt bizonyítja, hogy elfogadták és kíváncsiak a szamarakra. Az érdeklődők megsimogathatták, megetethették az állatokat, akik békésen és érdeklődve fogadták a kíváncsi, sokszor hangos vendégeket, tűrték az apró gyermekkezek simogatását és az irányukba tanúsított fokozott figyelmet. A kilátogatók megkóstolhatták és meg is vásárolhatták a helyszínen a szamártejet, a gyermekek legnagyobb örömére pedig szamaragolási lehetőséget is biztosítottak a szervezők.
Sorbán Camelia elmondta, a jövőben is terveznek hasonló népszerűsítő programokat szervezni, legközelebb gyermeknap apropóján, június 5-én tartanak majd nyílt napot, amennyiben a járványhelyzet engedi. Akkor a már lassan szokásosnak mondható programok mellett népzene- és néptáncelőadásokkal is szórakoztatnák a jelenlévőket.

Hadnagy Éva