Hirdetés

Adókedvezményekkel serkentik a tagokat


Öt évig mentesülnek a nyereségadó alól a 2021. január 1. után alakuló mezőgazdasági termelőszövetkezetek, de ötévi adómentességet élveznek azok a már meglevő szövetkezetek is, amelyeknek éves nettó üzleti forgalma nem haladta meg a 10 millió eurót. Ugyancsak január 1-től kezdődően a mezőgazdasági szövetkezetek mentesülnek azon vagyonállományukba tartozó épületek és területek adója alól, amelyeket a szövetkezeti tagok számára végzett szolgáltatásokra használnak – derül ki a mezőgazdasági szövetkezeti törvényt módosító jogszabályból.

Nem véletlenül és nem ok nélkül került sor spontán módon 1989 utolsó, illetve 1990 első napjaiban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gyors és sokszor fejetlenséggel is teletűzdelt felszámolására. Aki megérte azokat az időket, bizonyára ma is tisztában van azzal, miért is történt meg rohamlépésben ez a felszámolás. Időközben – ugyancsak nem véletlenül – ismét felvetődött a szövetkezetesítés gondolata, igaz, más ismérvek és szempontok alapján. 

Szövetkezni muszáj
A nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a 21. században is létjogosultsága van a mezőgazdasági szektor szövetkezetesítésének, főleg azokban az országokban, ahol a dolgok alakulása folytán a termőföld feletti tulajdon igen felaprózódott. Ez utóbbi okán nehezen képzelhető el a technika és a tudomány vívmányainak gyors és hatékony gyakorlatba ültetése, tágabb értelemben a mezőgazdasági tevékenység gazdasági hatékonyságának és eredményességének a fokozása. Az újkori szövetkezetesítés hazai első jogszabályozási lépését a kereken 16 évvel ezelőtt megjelent, a mezőgazdasági szövetkezésre vonatkozó 2004/566-os törvény jelentette. Az eltelt évek során ezt a törvényt többször is módosították és kiegészítették, de ennek ellenére a romániai mezőgazdaság szövetkezetesítésének diadaláról máig nem lehet beszélni. Országszerte alakultak mezőgazdasági szövetkezetek, köztük olyanok is, amelyek a szektorban jelentős szerepet játszanak, de olyanok is, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ebben közrejátszott a gazdák bizalmatlansága, idegenkedése a szövetkezetbe való belépéstől – kísértett a múlt –, továbbá az is, hogy a törvény jó néhány előírása nem bizonyult kellő mozgósító és ösztönző erővel bírónak.

Módosított jogszabály
A Hivatalos Közlönyben nemrégiben jelent meg ama 2020/265-ös törvény, amely révén újólag módosultak és kiegészültek a mezőgazdasági szövetkezési törvény egyes előírásai. A szóban forgó jogszabályt még a múlt esztendő októberében kezdeményezte Trufin Lucian szociáldemokrata szenátor, s azt még abban a hónapban el is fogadták a szenátusban. A képviselőház szakbizottságain nehézkesebben ment át a törvényjavaslat: ahogy mondani szokták, a parlamenti vita elhúzódott. Menet közben jó néhány indítvány is megfogalmazódott, de végül október 27-én a képviselőházban – ellenszavazat nélkül – 197 igen szavazattal és 26 képviselő tartózkodása mellett elfogadtatott. November 2-án küldték meg az államelnöknek, aki ugyancsak nem siette el a dolgokat, mert 18 napig várt annak kihirdetésével.

Szövetkezeteket érintő újdonságok
Nem térnék ki az új törvény előírásainak részletes ismertetésére, csupán a fontosabb részeire utalnék. Átfogalmazódott a mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységét meghatározó 7-es szakasz, olyan értelemben, hogy azok a mezőgazdasági és/vagy élelmiszeripari termékek (amelyek lehetnek elsődlegesek és/vagy feldolgozottak) előállításán túl a szövetkezetek kifejthetnek kereskedelmi és/vagy szolgáltatási tevékenységeket, és beruházásokat eszközölhetnek a mezőgazdasági, élelmiszeripari szektorban. Ez utóbbi tevékenység eddig nem szerepelt a törvény előírásaiban. Ami a szövetkezetbe társuló személyeket illeti, a törvény szövegéből kikerült a „magánszemély” szintagma, az új megfogalmazás szerint a szövetkezetek tagságában lehetnek jogi entitások is, de azoknak rendelkezniük kell a „farmer” minőséggel. Továbbá a mezőgazdasági szövetkezethez társult tagi minőséggel rendelkezhet egy háztáji gazdaság („gospodărie țărănească”) is. 
Egy újonnan bevezetett bekezdés értelmében a szövetkezet bármelyik tagja, valamint az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatal (ONRC) kérésére a bíróság dönthet a mezőgazdasági szövetkezet feloszlatásáról, már amennyiben a szövetkezet határidőre nem nyújtotta be az éves pénzügyi jelentését, valamint a könyvelési jelentését a területileg illetékes közpénzügyi adminisztrációhoz, s a késlekedési periódus meghaladja a két évet. Továbbá akkor, ha a mezőgazdasági szövetkezet már nem aktív, azaz megszüntette a tevékenységét vagy nem kezdte újra tevékenységét egy időleges inaktivitást követően, amelyről értesítette a pénzügyi hatóságokat és bejegyeztette a kereskedelmi törzskönyvbe. Idetartozik az is, hogy az ideiglenes inaktivitás időtartama nem haladhatja meg a két esztendőt. A mezőgazdasági szövetkezetek helyzetének valós ismeretét szolgálhatja az az előírás, miszerint az ONRC-nek közölnie kell a szaktárcával a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó összes aktuális ismérveket, ez utóbbinak pedig azokat nyilvánosságra kell hoznia a honlapján. 

Nagyobb kedvezmények
Módosult néhány előírása ama 76-os szakasznak is, amelyek értelmében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bizonyos kedvezményekben részesülnek az adózás területén, eltérő módon az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény vonatkozó rendelkezéseitől. Így 2021. január 1-től az újonnan létrehozott mezőgazdasági termelőszövetkezetek a tevékenységük megkezdésétől számított 5 év során mentesülnek a nyereségadó alól, s ugyancsak 5 esztendő során azon eddig létrehozottak, amelyek a megelőző esztendő – ez esetben 2020 – december 31-ig az éves nettó üzleti forgalmuk nem haladta meg a 10 millió eurót.
Továbbá: ugyancsak január 1-től kezdődően a mezőgazdasági szövetkezetek mentesülnek azon vagyonállományukba tartozó épületek és területek adója alól, amelyeket a szövetkezeti tagok számára végzett szolgáltatásokra használnak. A többi, eddig is hatályos adókedvezmények az elkövetkező időszakok során is érvényben maradnak.
A jelenlegi, illetve a majdani tagságot az is érdekelheti, hogy miként részesülhetnek osztalékban: a módosított 45-ös szakasz értelmében amennyiben a nettó nyereséget osztalékra fordítják, annak 20%-a a társult szövetkezeti tagokat illeti meg arányosan azok tényleges részvételével a mezőgazdasági szövetkezet éves üzleti forgalmának a megvalósításában. A különbözetet osztalékként a részvényes szövetkezeti tagok kapják meg arányosan a törzstőkéhez való hozzájárulásokkal. Ebben a kontextusban megemlítendő, hogy a társult szövetkezeti tagok szóban forgó jövedelmei megadózandóak és kötelezettek az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére, összhangban az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásaival. 


Hecser Zoltán


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!