Azok az autósok, akik viszonylag gyakrabban tankolnak, megtapasztalhatták, hogy az utóbbi két hónap folyamán olcsóbb lett az üzemanyag. A hazai töltőállomásoknál mind a gázolaj, mind pedig a benzin ára csökkent, de jó tudni azt is, hogy nem helyi jelenségről van szó, valamint azt is, hogy a szóban forgó tendencia követi a kőolaj világpiaci árának alakulását. [dropcap]M[/dropcap]ár az elmúlt év decemberében jó hírek érkeztek a kőolaj világpiaci árával kapcsolatosan, amikor is a londoni tőzsdén a Brent-kőolaj hordónkénti jegyzése 56,84 dollárra esett vissza igen meredeken. Mondjuk ezt annak okán, hogy a megelőző időszakok folyamán a hordónkénti ár 110-115 dollár volt. Nos, ennek egyenes következménye volt az is, hogy az idei év elején, pontosabban januárban a normálbenzin ára minimális szintre, 5,19 lej/literre csökkent, a gázolaj ára pedig 5,20 lej/liter körül volt. Eltelt néhány hét, s kezdett ingadozni a kőolaj világpiaci ára az év elejétől eltelt hét hónap során a hordónkénti jegyzés 55-69 dollár között mozgott. Ezzel párhuzamosan „illanékonnyá” váltak az üzemanyagok árai is, hol csökkentek, hol emelkedtek, s ebben közrejátszott az is, hogy a lej/dollár árfolyam sem maradt egy helyben. Mi több, annak gyakori ingadozása inkább a lej szempontjából bizonyult kedvezőtlennek. Előbb emelkedés, majd csökkenés A két tényező, a világpiaci ár és a lej/dollár árfolyam, együttes hatásának eredményeként júniusban a normálbenzin literenkénti ára már-már súrolta a 6 lejt, a gázolajé pedig 5,8 lej körül mozgott. Amúgy eddigelé június hónap jelentette a csúcsot az üzemanya­gok árai tekintetében. Létezik egy olyan hozzávetőleges számítás is, miszerint hat hónap viszonylatában országos szinten mind a benzin, mind pedig a gázolaj literének átlagára 5,5 lej volt. Amint már arra utaltunk, június második felétől egy másabb tendencia következett be, az „árzsugorodás” tendenciája, aminek nyomán a múlt hét végén a normálbenzin literenkénti ára 5,56–5,60 lej között mozgott, a gázolajé pedig 5,3 lej körül volt. Ezek szerint egyelőre még nem sikerült „visszanyomni” az üzemanyagok árait a január végi szintekre. Mi várható? Az köztudott, hogy az üzemanyagok hazai kiskereskedelmi árait is a világpiaci árak diktálják, s abba beleszólhat – amint már arra utaltunk – a lej/dollár árfolyam és esetleg a forgalmazó cégek üzletpolitikája. Ami az előbbit illeti: a várható árakat illetően pontosat senki sem tudhat mondani, de egyes külföldi piacielemzők szerint a hordónkénti kőolaj tőzsdei jegyzése akár 30 dollár közelébe is kerülhet, a Petrom szakértői szerint viszont 50–60 dollár közti ármozgás lehetséges. Van azonban egy új tényező, méghozzá olyan, amelynek „nem kis szava lehet” a kőolaj világpiaci ára alakulásában. Miről is van szó? Július 14-én akár történelmi jelentőségűnek is minősíthető egyezmény született meg Irán és a világ nagyhatalmai (az Amerikai Egyesült Államok, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország) között a közép-keleti ország atomprogramjára vonatkozóan. Nem térnénk ki részletesen erre az egyezményre csupán arra utalnánk, hogy Irán kötelezte magát a nukleáris tevékenysége korlátozására, s ennek fejében megszűnnek, illetve feloldódnak a vele szemben alkalmazott gazdasági szankciók. Ennek pedig az is a következménye lehet, hogy Irán rövid időn belül fontos szereplőjévé válik a nemzetközi kőolajpiacnak, s annak meg lehet a hozadéka az árszintek „lejtmenete” szempontjából is… Egy olyan lehetőségről van szó, amely máris beérni látszik: Bijan Zangeneh, Irán kőolajipari minisztere bejelentette, hogy országa rövid időn belül napi 500 000 hordóval fogja növelni kőolajexportját, majd hat hónap múltán újabb 500 000 hordóval. Az is igaz viszont a szakelemzők szerint, hogy a közép-keleti országnak legalább egy évre van szüksége termelési célkitűzései elérése végett. Hecser Zoltán