A textilről…

Májusban újabb podcast beszélgetést tett közzé a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának hivatalos közösségi oldala. A legújabb részben, dr. Bálint Blanka, dr. Bálint Gyöngyvér és dr. Nistor Laura legújabb kutatási projektje kapcsán, a használtruha-, vásárlásról beszélget dr. Bálint Blanka és dr. Nistor Laura. A podcastban a használtruha vásárlás kultúrájáról, eredetéről, jelentőségéről és hatásáról is szó esett, illetve a „turkálás” szó eredetét is megismerhették a hallgatók.

A szó ruha-vásárlással képzett összekapcsolása egészen a kommunista rendszerig nyúlik vissza, amikor is a ruhákat zsákokból, halmokból lehetett kiválogatni. Kérdéseinkre dr. Nistor Laura, egyetemi docens válaszolt.

A használt ruhák vásárlásának hagyományáról

A használt ruhák forgalmára már az ipari társadalom előtti időkből is vannak példák. A gazdagabb társadalmi osztályok használt ruháit megvásárolhatták a szegényebbek, vagy adományként kerültek a szegényebbekhez.  – A mai értelemben vett használtruha-üzleteknek van egy humanitárius előzménye is. A 20. században jelennek meg azok a boltok, ahová adományként be lehetett vinni a használt ruhákat, majd ezek kis pénzért vagy szintén adomány formájában továbbadódnak a rászorulóknak – emelte ki a tanárnő, majd hozzátette.  – A mai értelemben vett használtruha- üzletek, ahol már mindenki pénzért vásárolhat ruhát, a 2000-es évektől kezdődően terjedtek el. Az ipari társadalom fejlődésével párhuzamosan csökkent a használt termékek iránti kereslet, ez a trend egészen a közelmúltig így volt. Ez azt jelenti, hogy a fizetett munka elterjedése, valamint a tömegtermelés során egyre szélesebb lett azoknak a fogyasztóknak a köre, akik új termékeket vásároltak. Ebben a kontextusban a használt termékek vásárlása a ,,fogyasztói tehetetlenség”-ként értelmeződött. Azokat, akik nem engedhették meg maguknak az új termékek vásárlását, a társadalom tehetősebb tagjai lenézték, kinézték. Ez a helyzet napjainkban sokat változott. Igaz ugyan, hogy még ma is fellelhető a megbélyegzés, de ma már – a fent említett fogyasztói tudatosság miatt – a használt ruhák vásárlása akár presztízsfogyasztásként is értelmezhető. – Ahogy ezt korábban is említettem, a használtruha-vásárlással hozzájárulhatunk a hulladékcsökkentéshez, meghosszabbíthatjuk a termékek élettartamát. A turkálás egyfajta bojkottként is felfogható a fogyasztói társadalom felé – számolt be dr. Nistor Laura. Mivel legtöbb esetben a turkálókban kínált termékek ára alacsonyabb, az is pozitívum, hogy így a kevésbé tehetős fogyasztóknak is esélyük lesz vásárolni, divatot követni.

A fenntartható divat

A divatipart az egyik legszennyezőbb iparágként tartják számon: a textiliparnak hatalmas nyersanyag-igénye van, amelyek előállításához környezetszennyező technikákat is bevetnek. Ugyanakkor a termelés során is számottevő vegyi anyag jut a környezetbe. A fast fashion – a piacot gyorsan és olcsón elárasztó divattermékek – életciklusa rövid, így rövid ideig hordjuk ezeket a termékeket, a textilhulladék nagyon gyorsan felhalmozódik. És még ott van a szállítás nyomán keletkezett széndioxid-kibocsátás is, valamint azok az etikai problémák, amelyek a divatipar munkásokkal szembeni hozzáállásával kapcsolatosak (pl. alulfizetés, túlórák, egészségtelen munkakörülmények stb.) A fenntartható divat különféle formái – köztük a használtruha-vásárlás – ezeket a problémákat célozzák meg, és alternatívát nyújtanak a fogyasztóknak arra, hogy másképpen gyakorolják a divatot.

Biró Vivien