A térség országainak közös gondja a háború

Politikusok, diplomaták a háború hatásairól. Egy téma, több megközelítés Fotó: László F. Csaba

Európát nem temetheti maga alá a jelenlegi háború – értettek egyet tegnap Tusványoson a Közép-Európa a háború árnyékában címmel megtartott pódiumbeszélgetés résztvevői. John O’Sullivan brit konzervatív politikus moderálta a Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő, Jerzy Snopek lengyel diplomata és műfordító, Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató, valamint Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője részvételével zajlott fórumot.

Az orosz–ukrán háború és annak hatása képezte a tegnap nyílt Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos megnyitója után tartott első pódiumbeszélgetés témáját. Mint elhangzott, az orosz-ukrán háború válsághelyzetet idézett elő Közép- és Kelet-Európában. Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő, a parlament külügyi bizottságának elnöke kifejtette: nem lehet előre tudni, ki lesz a háború győztese, de a hatásai már érzékelhetők, elég az euróárfolyamra, az inflációra, valamint az energiaválságra gondolni. Nem beszélve a társadalmi megosztottságról, ugyanis némelyek a háború gyors befejezését várják, míg a mások az oroszok vagy az ukránok győzelmét.

Média, fegyverek, energiaválság

A média szerepéről, a fegyverszállítás narratíváiról, illetve a szankciós csomagokat érintő eszközökről szólva az előadó kifejtette, hogy a média egyfajta hibrid hadviselési eszköz, a dezinformáció idejét éljük.
– A kelet-európai országokban a sajtó, véleményem szerint, sokkalta szabadabb, szemben a nyugati országokban, ahol a sajtó az ideológiai propagandát szajkózza, ezzel mintegy beszűkítve a politikai mozgásteret – mondta.
Megjegyezte, hogy ami a fegyvereket illeti, legalább két, élesen elhatárolható narratíva áll egymással szemben.
– Az egyik szerint szállítsunk fegyvereket Ukrajnának – ez Lengyelország álláspontja többek között –, a másik szerint meg ne. Ez Magyarország álláspontja, amelynek a kárpátlajai magyarság védelme az elsődleges célja – fejtette ki Németh Zsolt.
Hozzáfűzte: arra figyelni kell, hogy az európai országok érdekei ne sérüljenek az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetésekor.
– Mindenképpen csatlakozunk az Európai Unió szankciós csomagjához, amely korlátozza az agresszor Oroszország hatalmát, azonban semmiképpen sem mehetünk szembe a saját országunk érdekeivel, a kőolajembargó nem képezheti semmilyen megszorító csomag részét, amivel a saját országaink energiaellátását veszélyezteti – emelte ki.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a háborúnak sok vetülete van, s megérti, hogy taktikai különbségek vannak abban, hogy az egyes országok miként próbálnak jobb feltételeket kivívni maguknak, azonban az unión belül stratégiai szempontból egyetértésnek kell lennie.
– Egyetlen kiutat az jelent, hogyha összefogunk és erősek maradunk. Az európai országoknak segíteniük kell egymást ebben a krízishelyzetben. Európát nem temetheti maga alá a jelenlegi háború – mondta Németh Zsolt.
Bakk Miklós azon a véleményen volt, hogy a különböző narratívák ellenére fontos lenne: közös kelet-közép-európai álláspontot alakítsanak ki az érintett országok vezetői.
– Ez lehet a kulcs a két világ, Nyugat és Kelet nyomásának az elviselésére, az ellenállására. Ugyanakkor figyelni kell az Európai Unión belül a nemzeti értékek védelmére és megerősítésére – mondta Bakk.
Hozzátette, mérlegelni kell a közép- és kelet-európai országok lehetőségeit a háború kapcsán, sőt Ukrajna esetében is el kellene dönteni, mi lenne a jobb megoldás hosszú távon: Ukrajna európai uniós integrálása, vagy puffer országként meghagyni a Nyugat és Oroszország között.
– A történelem ismétli önmagát, változásokban az állandóság, és ez határozza meg a kelet-európai helyzetet. Ámbár a történelem során számos narratíva született, mégis a napjainkat leginkább meghatározó narratíva 1989-ben kezdődött, többpólusú irány – mondta a Sapientia oktatója. – Az egyik az európai uniós integráció, ahol a Közép-Európa szélre tolódott, ebből kifolyólag kettős szerepben van. Ebben a helyzetben kell identitását megtalálnia – mondta.
Mint mondta, a térség kettős helyzetben van, mert keleten háborús konfliktus zajlik, másik oldalról a nyugati globalizációs törekvésekkel is meg kell küzdjön. Az Európai Unió részéről rejtett föderalista törekvések húzódnak meg, az átszervezés és a kialakult energiaválság is ezt támasztja alá. A továbbiakban Bakk Miklós kifejtette, miért nem lehetséges a klasszikus értelemben vett föderációs törekvéseket érvényesíteni az európai országok viszonylatában.
– A történelem a kulcs, elemzések támasztják alá, hogy a föderalista berendezkedések akkor stabilak, amikor szimmetrikusak és egynemzetűek, vagy aszimmetrikusak és többnemzetűek. – Az uniós törekvések ezzel szemben úgy akarnak föderalista nézeteket bevezetni, hogy szimmetrikus szabályozást alkalmaznának több nemzetre – ragadta meg a legfőbb nyugati törekvések hibáját az egyetemi oktató.

Lengyel, magyar – két jó barát?

Jerzy Snopek lengyel diplomata rámutatott arra, hogy a háborúval kapcsolatban eltérő álláspontot képvisel a hivatalos lengyel és magyar politika, viszont pozitívumként kiemelte a visegrádi négyek létrejöttét.
– Az első olyan gyakorlatba ültetett kezdeményezés a visegrádi négyek (V4), ahol a közép-európai országok közös érdekeiket vállalják és kiállnak mellettük az Európa Unióban. Nem riadnak vissza attól sem, hogy a nyugati országokkal szemben ellenállást tanúsítsanak, ha közös érdekeik azt kívánják. Nem engednek a politikai nyomásnak a nemzeti érdekeik kárára. Sőt a négy ország gyakorlatilag a keresztény értékek védőpajzsává lépett elő, szemben a muzulmán előrenyomulással, akárcsak, amikor a török–tatár ellen védte Magyarország Európát – fejtette ki a diplomata.
Snopek szólt az orosz–ukrán háborúnak a V4-ekre gyakorolt káros, bomlasztó hatásáról is.
– Míg 2015-ben azt láthattuk, hogy a visegrádi négyek véleménye ellentmondást nem tűrően megegyezett, és a gazdasági migrációt teljes mértékben elutasította, addig a háború kapcsán a fegyverszállítást illetően konfliktus alakult ki, ennek kapcsán eltérnek a nézetek. Lengyelországban nemzeti egyetértés van abban a tekintetben, hogy Ukrajna független maradjon, és elhatárolódnak az orosz féltől – mondta a diplomata, megjegyezve, hogy a háborúban az igazság hal meg legelőször.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője kifejtette, hogy az egyszerű narratíván túl – azaz az agresszor Oroszország, az áldozat Ukrajna – a mélyebb összefüggéseket is meg kell vizsgálni.
– Oroszország már 2008-ban kezdett terjeszkedni, előbb Georgiát támadta meg, majd később a Krím félszigetet annektálta, illetve most épp Ukrajnát támadta meg. Figyelembe kell venni Ukrajna lehetőségeit, azt, hogy a NATO- vagy az európai uniós csatlakozás jelentene megoldást számára, de ehhez konkrét elvárásokat kell megfogalmazni a számukra. Nem az a kérdés, hogy a háború hatásai már érződnek-e, a kérdés az, hogy ha Oroszország eléri célját, akkor megáll-e Ukrajnánál? Illetve az Egyesült Államok jelenléte milyen hatással van Európára nézve, távozzon az öreg kontinensről vagy maradjon Európában? – mutatott rá a konfliktus bonyolultságára Csoma Botond.

Oroszországgal számolni kell

A pódiumbeszélgetést követően Németh Zsolt – Jerzy Sponek utolsó gondolatára reagálva – elmondta, hogyha a háborúban az igazság hal meg legelőször, akkor a legelsőként a társadalmi megosztottság születik meg.
A moderátor John O’ Sullivan zárókérdése arra vonatkozott, hogy Oroszország nem hagyott fel a neoföderációs törekvésével. A beszélgetés résztvevői szerint nem megoldás Oroszország ellen egy újabb vasfüggöny felhúzása, ugyanis egyvalami biztos: Oroszország volt, van és lesz, ezzel minden országnak és nemzetnek számolnia kell. A monopolhelyzetét kell visszavenni – vonták le a több mint másfél órás beszélgetés résztvevői a következtetést.

Vlaicu Lajos

: an accessible web community