Szociológussal a távoktatás nehézségeiről

Nem eléggé hatékony az online tanítás ILLUSZTRÁCIÓ: FREEPIK.COM

Hiányos digitális infrastruktúrával küszködik a tanügy, valamint pszichikai és mentális nehézségeket is okoz a távoktatás, derült ki dr. Székedi Levente szociológus előadásából. A felmérések és statisztikák alapján több mint másfél milliárd gyereket érintett a járványhelyzet, közülük pedig számos diák be sem kapcsolódhatott az online tér kínálta lehetőségekbe.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság szervezésében dr. Székedi Levente szociológus, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa tartott előadást az online oktatás témájában. A szakértő főként a tanulókat és a pedagógusokat érintő problémákról beszélt.
– Kevés olyan erdélyi háztartás van, ahová ne tört volna be az online oktatás. Nehéz helyzet, hiszen annak ellenére, hogy mindenki otthon van, az online oktatás a családokon belül csökkentheti a közvetlen interakciót: mindenki elvan a maga, saját kis online terében, ez nem egy ideális megoldás – kezdte gondolatait dr. Székedi Levente.
Mint mondta, a helyzet minden érintett számára fárasztó, mostanában kezdték vizsgálni például az ún. „Zoom-fáradtságot”, ami a tanárok esetében azért lép fel, mert az óra közben önmagukat is kell nézzék a képernyőn, ez az állandó reflektálás megterhelő. Emellett nem elhanyagolhatók a technikai nehézségek sem.
Tavaly március 11-én az Egészségügyi Világszervezet a koronavírus-járványt pandémiává nyilvánította. A járvány egész szektorokat sodort a csőd szélére, az általa sújtott egyik kulcsterület az oktatás, emlékeztetett a szakértő. A kutatók egyetértenek abban, hogy a hatások maradandóak lesznek, akár egy egész generációra is kiterjedhetnek. Az UNESCO becslései szerint tavaly tavasszal 1,6 milliárd gyereket és 63 millió tanárt érintett közvetlenül a helyzet. Az online nem mindenki számára volt alternatíva, hiszen közel ötszázmillió gyereknek nem volt lehetősége bekapcsolódni a távoktatásba, így a meglévő digitális szakadék hatásai hatványozódtak.
Dr. Székedi Levente kiemelte: a McKinsey tanácsadó cég tavaly ősszel végzett közvélemény-kutatása szerint a hagyományos tanításhoz képest az online átlagosan 4,8-as értékelést kapott egy tízig terjedő skálán. Az iskolások pedig a tananyagokkal átlagosan két hónapos lemaradásban vannak.
A távoktatásra való átállás a hazai pedagógusok zömét is felkészületlenül érte, a kormány igyekszik segíteni, például digitális eszközökkel próbálja segíteni a hátrányos helyzetű tanulókat, de ez nem pótolja a digitális infrastruktúra hiányosságait. Január végén a tanügyminiszter kijelentette: nagyjából 510 ezer diák nem rendelkezett az online tanuláshoz szükséges technológiával – fűzte hozzá a szociológus. Mint kiderült, több mint 225 ezer diák iratkozott be a lemaradás miatt a speciális felzárkóztató órákra.
A szakértő ezután az online egyetemek helyzetéről is beszámolt. Mint mondta, a felsőoktatási intézmények nagy része is online térbe költözött, ennek során főként a gyakorlati tárgyak oktatása jelentett nehézséget, ugyanakkor a rövidebb oktatói-tanulói Erasmus+ mobilitások az intézkedések miatt nehezen valósíthatók meg. A Partiumi Keresztény Egyetemen kérdőíves felmérést végeztek a témában, ennek eredménye szerint a diákok 74%-a megfelelőnek tartotta az átállást. Ennek ellenére nem tudtak a megszokott módon tanulni és fejlődni. A tanárok 58,44% százaléka szeretné hosszú távon is használni az elsajátított digitális kompetenciákat és eszközöket.
A szakértő ezután a pozitív hatásokról is szót ejtett.
– Az igényeknek megfelelően a 2020–2021-es tanév első félévében az oktatóknak kezdő és haladó Moodle képzést szerveztünk az egyetemen. Emellett lényegesen egyszerűbbé vált a felvételire való beiratkozás és felgyorsult az oktatási ügyintézés. Érezhetően csökkent a bürokrácia – hangsúlyozta az egyetemi adjunktus.
A szakértő fontosnak tartja, hogy a hallgatók ezáltal számos új kutatási eszközt és megoldást tanultak meg használni. Viszont úgy véli: továbbra is fennállnak megoldatlan problémák, mint a motiváció hiánya, a túlterheltség, a vizsgákon való csalás lehetősége és a technikai kihívások.
– Az online oktatás lehetőség, de nem lehet hosszú távú kizárólagos megoldás. Az intenzív digitális gyorstalpaló után mindannyian személyesen is szeretnénk találkozni. Ami jó, azt meg kell tartani: eszközként használhatjuk akár az online konzultációkat és pszichológiai tanácsadást, vagy az oktatók módszertani képzésének rendszeresítését – zárta előadását a szociológus.

Fülöp Orsolya