A spanyol El Caminón, Szent Ignác városaiban

Loyola. Szent Ignác szülőhelye fotó: Csermák Zoltán

Mielőtt Spanyolhonba ér­keztünk volna, két napot töltöttünk Lourdes-ban. A híres zarándokhelyen másodszor jártam feleségemmel, ez utóbbi viszont egy baleset miatt lett emlékezetes számunkra. A híres kegyhelyen ezrek nyerik vissza egészségüket, s dobják el mankójukat, viszont feleségem a táborhelyen kificamította a bokáját. A magyar csoportban egy neves szívgyógyász vette kezelésbe, de az együttérzése mellett nem tudott semmit csinálni, így párom számára maradt a fájdalom, a borogatás s a bicegés a továbbiakban.
Ezután egyik legnagyobb úti élményünk Loyola felkeresése volt. Itt született Szent Ignác, a katolicizmus megújítója. Szentpáli életutat járt be, míg az apostol a damaszkuszi úton tért meg, addig Ignácot egy súlyos sérülése vezette el Istenhez: az ágyhoz kötve mélyítette el hitét. III. Pál pápa 1540-ben hagyta jóvá a Jézus Társaság, más néven a jezsuita rend megalapítását, amelynek célja, hogy az akkor válságát élő egyház életét az életszentség, a tudomány és az apostoli buzgóság eszközeivel reformálja meg. A rend Magyarországon is elterjedt, tagjai a kommunista rendszerben nagyon sokat szenvedtek.
Szent Ignác szülőháza zarándokhellyé vált, 1689-ben kezdték el építeni a ma is látható monumentális bazilikát, amelyben a zarándokcsapatunk is misét hallgatott.
Monserrat a világ búcsújáróhelyei között az egyik legismertebb. Egy hegy tetején épült, ahová fáradságos gyalogtúrával vagy a kényelmes függővasúton juthat fel a zarándok. A magasból pompás kilátás nyílik Katalónia tájaira. A szent helyen őrzik a híres Szűz Mária-kegyszobrot, amit a hagyomány szerint Szent Lukács evangélista faragott Jeruzsálemben. A mór betörés idején a Fekete Madonnát a hívők egy barlangban rejtették el, a hely az évszádok alatt feledésbe merült, de egy csoda folytán 880-ban újra felfedezték.
Az eredetileg 1476-ban felépített monserrati bencés kolostor Santiago del Compostella után az ország második legfontosabb zarándokhelye. E falak között alapította Szent Ignác a jezsuita rendet, és Nolaszkói Szent Péter a Fogolykiváltó rendjét. A klastrom – hírnevénél fogva – sokat szenvedett a történelem során, 1811-ben Napóleon csapatai rombolták le, a polgárháború alatt huszonhárom szerzetes halt vértanúhalált. A katedrálisban ezúttal is misén vettünk részt, imát mondtunk a híres szobornál, felkerestük a képtárat, aminek büszkesége Caravaggio Szent Jeromost ábrázoló festménye.
Pamplona szintén nagy múltú város, Szent Ignác a citadellája védelmében kapta súlyos sebét. A navarrai királyság egykori székhelye mégis inkább barbár látványosságáról, a július közepén rendezett bikafuttatásról ismert. A fiestán az utóbbi száz évben több mint egy tucat ember vesztette életét, s évente százak sebesültek meg. Az állatvédők – évek óta tiltakozásul – hiányos öltözékben rendeznek futást az előző nap, aminek látványa szintén tömegeket vonz.
Jámbor zarándokokként természetesen mindkettőt kihagytuk, s a híres arénában gyűltünk össze több ezren. Imával kezdődött az együttlét, majd az agapé következett, a szervezők tálcákon osztották szét a spanyol finomságokat.

Csermák Zoltán