Zsu Csen
Az 1980-as évek végén Kínában egy igazi „sakk-boom” kezdődött, amely magában foglalta Hszie Csün sikerét, aki nem sokkal később, 1991-ben elnyerte a világbajnoki koronát, majd 1991 és 1996, valamint 1999 és 2001 között uralta a trónt. Sikere ösztönzőleg hatott a kínai sakkozókra. Visszavonulása után a nagy Hszie nyomdokaiba lépett egy Zhejiang tartománybeli Wenzhou városából származó lány, Zsu Csen, aki 1976. március 16-án született. Nevét a nemzetközi szakirodalomban Zhu Chen, egyes magyar források Csu Csenként írják. Zsu Csen kínai-katari női sakkozó, nemzetközi nagymester, a kilencedik női világbajnok (2001–2004), rapidsakk világbajnok, U12 ifjúsági világbajnok, kétszeres U20 junior világbajnok, háromszoros olimpiai bajnok, Kína háromszoros női sakkbajnoka.
Sakkpályafutása
Zsu Csen tizenkét éves korában, 1988-ban első kínai sakkozóként nyert világversenyt, amikor az U12 ifjúsági vébén a lányok között megszerezte az első helyet. 1994-ben Ázsia junior bajnokságán is aranyérmet szerzett, majd 1994-ben és 1996-ban az U20 korosztályos junior világbajnokságot is megnyerte. Tizenhat éves korában, 1992-ben győzött Kína felnőtt női bajnokságán, ezt a sikert 1994-ben és 1996-ban is megismételte. Nagy szenzációt keltett, amikor húszévesen (1997-ben) Kína férfi egyéni bajnokságán a második helyen végzett. 2011-ben az Arab Játékokon a hagyományos, a rapid és a villámsakk kategóriában is aranyérmet szerzett a nők között. 1994-ben Malajziában ismerkedett meg későbbi férjével, akivel 2000-ben összeházasodott. Férje Katar első nagymestere, Mohamad Al-Modiahki. 2006-ban katari állampolgárságot kapott, és az ország férfi válogatottjában együtt játszottak a sakkolimpián. Két gyerekük van. A Csinghua Egyetemen szerzett mesterdiplomát Zsu Csen, aki jelenleg is játszik a kínai csapatbajnokságon, ezért Katar és Kína között gyakran ingázik.

Világbajnoki rendszer
A Nemzetközi Sakkszövet­ség (FIDE) 2000-ben vissza­tért a kieséses rendszerű (KO) párosmérkőzésekhez, 2010 óta pedig évente rendezik meg a világbajnokságot. Páros években az Élő-pontszám szerinti 64 legerősebb játékos közül kieséses rendszerű párosmérkőzések sorozata után kerül ki a győztes, aki megvívhat a címért. Páratlan években a kihívó az a játékos lesz, aki a hat versenyből álló Grand Prix sorozatot megnyeri. A 2018-as női vébét követően a női világbajnoki cím eldöntése a férfiakéval azonos lebonyolítási rendszerben történik. A 2018-as női világbajnokság elődöntősei (a világbajnoki címet elnyerő győztes kivételével) a következő világbajnoki ciklus világbajnokjelöltek versenyére szereznek kvalifikációt. A Grand Prix sorozatban részt vevő 18 játékos kiválasztása különböző módokon történhet, de mindenképpen a világ 18 legerősebb játékosa vesz részt a küzdelmekben, beleértve a regnáló világbajnokot is. A Grand Prix sorozat egyes versenyein az első helyezett 160, a második 130, a harmadik 110, a negyedik 90 pontot kap, majd további helyezésenként 10 ponttal kevesebbet. Holtverseny esetén a megfelelő helyezésekért járó pontszámot összeadják, és elosztják a holtversenyben álló versenyzők között. A 2020-as világbajnoki ciklusban vezették be a világbajnokjelöltek versenyét, amelyen a férfi világbajnoksághoz hasonlóan nyolc versenyző kétfordulós körmérkőzésen dönti el a világbajnok kihívójának személyét. Az első alkalommal megrendezett női világbajnokjelöltek versenyén az előző világbajnokság elődöntősei, valamint az előző évi átlagos Élő-pontszámuk alapján az öt legerősebb játékos indulhatott. A győzelmet a kínai Hou Ji-fan helyett tartalékként beugró orosz Alexandra Gorjacskina szerezte meg, és így ő hívhatta ki a kínai Csü Ven-csün aktuális világbajnokot. A világbajnoki döntő mérkőzéseinek számát a korábbi 10-ről 12-re emelték, 6–6-os eredmény esetén rájátszással döntik el a világbajnok személyét.

Világbajnoki címszerzés
Zsu Csen kilenc alkalommal szállt harcba a világbajnoki koronáért. Először tizenkilenc évesen, 1995-ben jutott be a világbajnokjelöltek Kisinyovban rendezett zónaközi versenyébe, ahol a svájci rendszerű tornán a 19. helyezést érte el. A 2000-es, első kieséses rendszerű (knock out) világbajnokságon az Élő-pontszám szerinti első 64 versenyzőt hívták meg, hogy döntsenek a világbajnoki címről, amelyen a címvédőnek is indulnia kellett. Az Új-Delhiben rendezett versenyen végül 61-en indultak el, Zsu Csen az első fordulóban esett ki. A 2001-es női világbajnokságot november 25. és december 14. között Moszkvában, a Kreml Kongresszusi Palotájában tartották, melyre az Élő-pontszám szerinti első 64 versenyzőt hívták meg. Nem indult a női rangsort vezető Polgár Judit, aki a férfi világbajnoki versenyen vett részt, a címvédő Hszie Csün pedig befejezte az aktív versenyzést. Mellettük hiányzott még az első 20-ból a nevesebb versenyzők közül Pia Cramling, Koneru Humpy és Polgár Zsófia is. Zsu Csen az első fordulóban Elisa Maggiolo (1,5–0,5), a másodikban Szvetlana Petrenko (1,5–0,5), a harmadikban Alisa Marić (3–1), a negyeddöntőben Nino Khurtsidze (4–3) ellen győzött. Az elődöntőben az exvilágbajnok Maia Csiburdanidze ellen 2,5–1,5 arányban diadalmaskodott, majd a döntőben Alekszandra Kosztyenyuk 5–3 arányú legyőzésével nyerte el a női világbajnoki címet. Ezzel Zsu Csen lett a női sakktörténet kilencedik világbajnoka és a második kínai női világbajnok.

Trónszerző kísérletek
A 2004-es világbajnokságon Zsu Csen nem vett részt, mivel éppen állapotos volt, ezért elvesztette a címvédés lehetőségét. A 2006-os vébén, amely az előzőekhez hasonlóan a világranglista első 64 helyezettje között kieséses rendszerben zajlott, az első fordulóban vereséget szenvedett a kubai Maritza Arribastól. A 2010-es világbajnokságon már csak a világranglista 19. helyén állt, ennek ellenére kiválóan szerepelt. Zsut a harmadik fordulóban a világbajnoki címig menetelő kínai Hou Ji-fan állította meg. A 2012-es világbajnokságon a ranglista 17. helyezettje volt. Zsu a második fordulóban alulmaradt az exvilágbajnok Antoaneta Sztefanova ellenében, aki egészen a döntőig jutott. A 2013–2014-es világbajnoki sorozatban a Grand Prix-n Zsu Csen csak egy versenyen játszott, így a sorozat összesítésében a sereghajtók között végzett. A 2017-es világbajnokságon a Katarban rendezett zónaverseny győzteseként indulhatott a kieséses rendszerű versenyen, ahol a második fordulóban a kínai Csü Ven-csün ütötte el a továbbjutástól.

Sakkolimpiai szereplése
Zsu Csen már 18 évesen bekerült a kínai olimpiai csapatba. 1994-ben Moszkvában bronz-, 1996-ban Jerevánban ezüst-, majd 1998-ban Elisztában, 2000-ben Isztambulban és 2002-ben Bledben aranyérmet szereztek! Zsu egyéni teljesítményével még négy arany- és egy ezüstérmet is kapott. Zsu Csen 2006-ban, 2010-ben és 2014-ben a katari férfiválogatott 3. táblásaként játszott az olimpián. 1995-ben és 2003-ban tagja volt Ázsia csapatbajnokságán az első helyezést szerzett kínai válogatottnak, és mindkét alkalommal egyéni eredménye is a legjobb volt a tábláján. A női bajnokcsapatok Európa-kupáján 2007-ben a CE de Monte Carlo csapatával arany-, 2011-ben a MIKA Jereván csapatával bronzérmet szerzett.
 

Győzelem vezéráldozattal

A 2001-es női moszkvai sakkvilágbajnokság döntőjében minden játszma eldőlt: Kosztyenyuk nyerte az első partit, de Zsu Csen kiegyenlített, és a harmadikban már átvette a vezetést. Az orosz hölgy rögtön kiegyenlített, de a kínai ismét átvette a vezetést. A sakkozók világszépe ismét kiegyenlített (3–3), aztán a rapid játszmás rájátszásban Zsu Csen két győzelemmel világbajnok lett. A döntő 5. partijára 2001. december 14-én került sor.

Zsu – Kosztyenyuk: Vezércsel
1.d4 d5 2.c4 e6 3.Hf3 c6 4.e3 Hf6 (4…f5 a Holland védelem.) 5.Fd3 Hbd7 6.0–0 dc4 7.Fc4 b5 8.Fd3 a6 9.a4 (A másik lehetőség 9.e4) b4 10.e4 c5 11.Hbd2 (Kétes újítás, melyet azóta sem alkalmaztak. 2002-ben Bielben a Raskovszkij – Kosztyenyuk partiban 11.e5 Hd5 12.Fg5 Fe7 13.Fe7 Ve7 14.Hbd2 cd4 15.Fe4 0–0 16.Fd5 ed5 17.Be1 történt és világos az 58. lépésben nyert) cd4 12.e5 Hd5 13.He4?! (Látványos befejezése volt a 2008-as Malaniuk – Eshghi partinak: 13.Hb3 Vc7 14.Be1 Hc5 15.Hc5 Fc5 16.Fd2 Fb7 17.Bc1 h6 18.Ve2 Va5 19.Ve4 Bb8 20.Vg4 g5 21.Vh5 Ke7 22.Bc4 f5?? 23.ef6+ Hf6 24.Vg6 Bbg8 25.Vf5 Fd5 26.Bc5!! Vc5 27.Be6+!! Kd7 28.Fb4!! és sötét feladta) Vc7 14.Fb1?! He5 15.Hd4 Fe7 16.Be1 Fb7 17.Vh5 Hg6? (A hosszúsánc, 17…0–0–0! után sötét állása kecsegtetőbb) 18.Hg5 Fg5 19.Fg6 0–0–0?? (Nem érzi a veszélyt, 19…fg6 20.Vg5 0-0 21.He6 Bfe8 22.Fd2 után az állás egyenlő.) 20.Ff7! Ff6 21.He6 Ve7 22.Fd2 g6 23.Hd8!! Vd8 24.Vg4+ Kb8 25.Fb4 Hb4 26.Vb4 Vd7 27.Fc4 (Nem veszi észre a 27.Vf4+ Ka7 28.Vf6 teljes bástyaelőnyt) Vc6 28.Ff1 Fd8 29.Bac1 Vf6 30.Vc3 Vf8 31.Ve5+ Ka8 32.b4 Fb6 33.Bc2 Vd8 34.a5 Fa7 35.Bd2!! Vc8 36.Bc1!! Vf8 37.b5 (Taktikai csapás lenne 37.Bc7!! Fb8 38.Fa6!! Fc7 39.Fb7+ Kb7 40.a6+ Kc8 41.Ve4 nyert állással) Fb8 38.Vc3 Vh6 39.g3 Bc8 (Vezéráldozat következik. Lásd az ábrát!) 40.Vc8!! Fc8 (40…Vd2 után 41.Vb7+!! Kb7 42.Fg2+ Ka7 43.b6 „paraszt-matt” lenne) 41.Bc8 Kb7 (41…ab5 után 42.Bd7!! nyer) 42.Bdd8!! és a védhetetlen matt láttán Kosztynyuk feladta (1–0).