A legendás Bálványosvár

Fotók: László K. Ferenc

A Bálványosvár az ősi magyar pogány vallás fellegvára volt, amelyet a 12–13. században építtetett az Apor család – amely a 12. században vette fel a keresztény hitet –, de a vár már a 17. században romos lett. A maradvány Kovászna megyében található, közel a Hargita megyei határhoz, Bálványosfürdő felett, 1040 méter magasan. Sok legenda kapcsolódik az egykori várhoz: az egyik történetet Jókai Mór írta meg Bálványosvár című regényében.

A híres gyógyfürdőhelyen, Bálványosfürdőn bőven akad látnivalója a kirándulónak: ősi várrom, kénlerakódástól elszíneződött barlangok, bugyogó mocsár és gyönyörű, erdős táj. A régi fürdőtelepekhez közel található a Bálványosvár romja, és a helység közelében van a Büdös-barlang, amelyet Európa legnagyobb természetes mofettájának tartanak: a szakemberek szerint a 14 méter mély üreg magas koncentrációban leheli kénes gőzeit.
Nem csoda hát, hogy a környezet lenyűgözte Jókai Mórt, aki kalandos regényt írt a várhoz kapcsolódó történetből: „1853 tavaszán Jókai útra kel, felkeresvén Erdélyben felesége származási helyét, a Székelyföldet. »Meglátogattuk az ormot, melyen Attila legfelső sasfészke, Budvár állott« – írja úti levelében, még Udvarhelyről, majd a Szent Anna-tónál a »história mondáira« emlékezik. »… Ama romok helyén állt az ősi tűzmalom – írja –, melyen Bálványos vár lakói áldozatot hoztak a Hadistennek, midőn az ősi vallást rejtegetve, csak e völgy volt még az övék, és az a vár, melynek váza a fenyvesek mögött sötétlik: itt esküdtek véres harcot éjszakánként a székely rabonbánok vérvilágló fáklyafénynél, s ősi híre van e helynek.«” (Jókai Erdélyben. Szerk. Tabéry Géza, Incze Ernő. Nagyvárad, 1925. id. Hermann Gusztáv Mihály. Jókai Mór esete a Csíki Székely Krónikával. Történet a tényfeltárás és fikció határán. Korunk, 2015, 8-as szám)

Regény a magyar mitológia korszakából
Jókai Mór a Függelékben magyarázatot fűz a regényben leírtakhoz: „Érzem a szükségét, hogy e regényem bevégeztével az olvasónak valamit mondjak, arra a kérdésre, hogy »hát mi volt ez?«” Az író rögtön meg is adja a választ: „Regény a magyar mitológia korszakából.” Hermann Gusztáv Mihály így foglalja össze a történet cselekményét: „A Bálványosvár meséje varázslatos és abbahagyhatatlanul izgalmas. A cselekmény idő- és térbeli kerete a 13. századi Székelyföld, midőn »két király ült egyszerre a trónon: II. Endre és fia, IV. Béla«. A székelység ekkorra elfogadta »a keresztre feszített hitét«, amelyet a rabonbáni hatalmat »fiúleánysága« jogán gyakorló Mike Sára hozott be, »aki magát az ős Istent, a Damasek Istent úgy hátraszorította, hogy most csak egy kuckóban kuporog«. Bálványosvárban viszont, ahol Opour Kevend rabonbán az úr, nem kérnek az új hitből. Ők továbbra is »Damaseket imádják, s a forrásnál áldoznak; de senkinek nincs kedve belekapcáskodni, mert mind maga, mind a három fia igen hatalmas emberek«. Az eltérő hitek kompromisszumos együttélése működik, míg ismét közbeszól a szerelem: a bálványosvári rabonbán Szilamér fia megpillantja Mike Sára leányát, Imolát. Bonyodalmak következnek, harcok és kalandok, melyekhez a díszletet az írót megbabonázó székely tájak biztosítják.” (Hermann Gusztáv Mihály, uo.) Mint a Függelékben Jókai írja, a történet alapmeséjét, az Apor és Mike család között történt leányrablást, a rákövetkezett várostromot Bálványos ellen, az Opourok keresztény hitre térését Orbán Balázs A Székelyföld leírásának harmadik kötetében találta.

Föld alatti erők
A bálványosi különleges táj megragadta az író figyelmét, a Büdös-barlangról például így ír a regényben: „A föld alatti erők csodaműhelye ez. A mai korban ez az egyszerű neve van: a »Büdös«. A rengeteg őserdők közepéből tolakodik előre egy óriási bérctömeg, egymásra hányt düledező sziklák romhalmaza: mintha egy bedőlt tűzhányó volna. Oldalait kiégett likacsok, súrlókövek fedik; ércsalak-maradványok: mogyoró-, galagonyabokor csenevészik a hasadékok között: azokon is rőt a levél. Csak a pemétfű látszik itthon lenni, s a sírok és romok két virága, a kövirózsa meg a sárga szaka. A halál országa ez.”
Sokat lehetne még írni minderről – Bálványos váráról, Bálványosfürdőről, a víz és a föld alól feltörekvő gázok jótékony hatásáról –, de talán érdemesebb kirándulni és saját szemmel megnézni azt a tájat, ami lenyűgözte Jókait is.

Péter Ágnes

: an accessible web community