A hivatalos adatok szerint május utolsó munkanapján a felbontott és a felfüggesztett egyéni munkaszerződések okán közel 596 000 alkalmazott „kényszerszabadságolt” és közel 430 000 személynek szűnt meg a munkaviszonya. Egyesek szerint ez még a kezdet…

Fotó: László F. Csaba

Nézzük meg, mit is mutat a dinamika. A kényszerszabadságon lévők száma május elejéhez viszonyítva közel 320 000 fővel csökkent, de ugyanezen periódus alatt a munka nélkül maradtak száma közel 116 000-rel nőtt. Ez az utóbbi aggodalomra adhat és ad is okot, annál is inkább, mert humánerőforrás-gazdálkodási szakértők szerint valószínűsíthető a ténylegesen munkanélkülivé válók számának a növekedése. Egyes becslések szerint e hónap végére a felbontott munkaszerződések száma elérheti az 500 000-et is. Amúgy a Munkaügyi Nemzetközi Világszervezet (OIM) legfrissebb jelentésében utalás van arra, hogy a pandémiának katasztrofális hatásai lehetnek a munkaidőre, a bérből származó jövedelmekre nézve, sokkal lesújtóbbak, mint a 2008–2009-es gazdasági pénzügyi válság idején. A tekintélyes hazai Elite Searchers fejvadász cég menedzsere, Sorina Faier szerint, míg a megelőző esztendők a munkavállalók évei voltak, 2020 és 2021 a munkaadók éve lesz. Találó meglátás… Sok esetben, s mindenekelőtt a vendéglátóiparban a kényszerszabadságok végkifejleménye a munkanélkülivé válás is lehet. Igen, mert világszerte, s így Romániában is, valószínűsíthetők a cégbezárások. Így például már tudni üzletbezárásokról (megyénkben is), meg hallani arról, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek az újrakezdést nem az eddigi tevékenységük folytatásaként képzelik el. A jelek szerint a kormány is tisztában van a munkaerő-foglalkoztatás kedvezőtlen helyzetével, illetve távlataival, s ezzel számolva fogadta el nemrégiben ama 2020/92-es sürgősségi kormányrendeletet, amely értelmében június 1-jétől meghosszabbították a munkavállalókat és a munkaadókat támogató 2020/30-as sürgősségi kormányrendelet egyes előírásait. Ennek értelmében lehetővé vált a kényszerszabadság meghosszabbítása május 31-et követően is, de csak azokban a szektorokban, ahol érvényben maradtnak a korlátozások (például vendéglátóipar, szórakoztatóipar stb.), de legfeljebb 2020. december 31-ig. Ilyenképpen az érintett alkalmazottak, akik munkaszerződése továbbra is a felfüggesztés stádiumában találtatik, jogosultak lesznek az eddigi járandóságra. Továbbá azon munkaadók esetében, akiknek alkalmazottjai munkaszerződése legalább 15 napra felfüggesztődött a szükségállapot vagy a vészhelyzet periódusa alatt, az állam átvállalja az adott alkalmazott bruttó alapbérének a 41,5%-át, de nem többet, mint az országos átlagos bruttó bér (5429 lej) 41,5%-át. Ezek szerint egy alkalmazott esetében 2253 lejről lehet szó. A jogszabály egy másik előírása értelmében a munkanélküliként hivatalosan bejegyzett 50 életév feletti személyek esetében, olyanokéban, akik a szükségállapot vagy a vészhelyzet során, önhibájukon kívül vesztették el állásukat, amennyiben azokat alkalmazzák június 1. és december 31. között meghatározatlan időre és teljes normával, a munkaadó 12 hónapon át havi 2500 lejes bértámogatást kap. Ezt azzal a feltétellel, hogy az egyéves alkalmazási időtartamát követően újabb 12 hónapig foglalkoztassa azt az alkalmazottat. Hasonló bértámogatási összegben részesülnek azok a munkaadók is, akik 16 és 29 életév közti fiatalokat alkalmaznak, ugyanolyan feltételek közepette, mint a fentebb felsoroltak.

Hecser Zoltán