A jó együttélés érdekében

A legutóbbi választásokon a parlamentbe bejutott szélsőségesen nacionalista párt, az AUR, „teszi a dolgát”. Az Elie Wiesel Intézet 2021-es jelentéséből kiderül: országunkban nemcsak a közösségi oldalakon és az utcán nyilvánul meg az antiszemitizmus, illetve a magyarellenesség, hanem a parlamentben is, köszönhető ez az „aranyos” párt tagjainak, akik minden alkalmat megragadnak, hogy „felemeljék hangjukat”, ha valami „nemzetellenes” cselekedetről esik szó. Legutóbb például közleményben adott hangot elégedetlenségének a Románok Egyesítéséért Szövetség (AUR) annak kapcsán, hogy feltételesen szabadlábra helyezték Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. Ionuț Neagu, a szélsőjobboldali alakulat Kovászna megyei szenátora azt állította, hogy a két kézdivásárhelyi férfi igenis terroristának tekinthető, és az ismert retorikai fordulatokat is hangoztatta, miszerint a magyarok ismét el akarják venni Erdélyt. A 34 éves pártelnök, George Simion neve a 2000-es évek közepe óta ismert a hatóságok előtt: szurkolóknak szervezett nacionalista megmozdulásokat és ő volt az úzvölgyi temetőcsata egyik felbujtója is. Bősz támogatója a román–moldáv egyesülésnek, emiatt kitiltották Moldovából. Politikai elemzők szerint a párt nem a semmiből támadt fel, hanem titkosszolgálati háttérrel hosszú, évtizedes munka eredményeként robbant be a közéletbe, s szerzett meglepően sok szavazót, párttagot magának.
A párt többek közt kritizálta a székely autonómiatörekvéseket a Székelyföldön kisebbségben levő románok jogaira gyakorolt hatása miatt, azzal vádolja a magyar többségű területeket – Hargita, Kovászna és Maros megyét –, hogy elnyomják az ott élő román kisebbséget. Természetesen konkrét esetekről nem tudnak beszámolni, viszont arról sokunknak van tudomása, hogy nem is olyan régen, a többségében magyarok lakta Sepsiszentgyörgyön a Lidl egyik román ajkú alkalmazottja arra szólított fel egy idős magyar vásárlót, hogy beszéljen románul.
Amint azt előrejelezték, az ultranacionalista párt parlamenti jelenléte rossz hír a hazai kisebbségek számára, hisz máris elszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások a román politikában. Bár Romániában a törvényhozás és a politikai deklaráció szintjén nincsenek nagy problémák, a lakosság döntő többsége elfogadja és elismeri a kisebbségeket, aggasztó az online térben terjedő egymás elleni uszítás, az AUR folyamatos gyűlöletbeszéde. Az elemzők úgy vélik, Romániában legerőteljesebben az antiszemita és kisebbségellenes tartalmak a Facebookon terjednek.
Néhány hónapja, épp március 15-e előtt egy nappal a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közleményben kérte, állítsák le, hogy Magyarország állandósítsa a társszuverenitását a „nosztalgikus Székelyföldön”. Normális, nemzetiségek közötti együttélést akarnak egy többnemzetiségű és -felekezetű térségben, nem pedig egy etnikai enklávét, hangoztatták, miközben egymás ellen uszítják a békében együtt élőket. Ugyanakkor sok-sok pénzt kértek az államtól a három megyében működő román sajtó támogatására, hogy megjeleníthessék a problémáikat, mert ugye, a párbeszéd és együttműködés folytatására törekednek a többi nemzetiséggel és felekezettel „a jó együttélés érdekében”.

Nagyálmos Ildikó

: