A gazdaság, a munkaerőpiac és a járvány összefüggése

A munkanélküliség alakulása Romániában 2016 és 2021 között FORRÁS: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FŐOSZTÁLY

Szociológiai kutatások azt mutatják, hogy az állampolgároknak csak tizenhat százaléka értékeli pozitívan a nemzetgazdaság teljesítményét, noha az Országos Statisztikai Intézet által közzétett legfrissebb adatok a gazdaság fellendülését jelzik 2020 utolsó negyedévében – közölte lapunkkal a Kormány Főtitkárságán belül működő Fenntartható Fejlődés Főosztály. Annak ellenére, hogy nem túl optimisták a nemzetgazdasággal kapcsolatban, a megkérdezettek hatvanöt százaléka azt állítja, hogy háztartásuk pénzügyi helyzete jelenleg jó vagy nagyon jó – olvasható a közleményben.

Mint írják: hasonlóképpen, a munkahellyel rendelkezők 79 százaléka pozitívan értékeli saját helyzetét. Ugyanakkor általában véve jelenleg csak 29 százalékuk elégedett a munkakörülményekkel Romániában. „Ez aggasztó adat, amely összefüggésben állhat azok arányával, akiknek bár van munkájuk, de elszegényedés fenyegeti őket. Az Eurostat adatai szerint a munkavállalók 15,7 százaléka volt ilyen helyzetben 2019-ben” – áll a közleményben.

Pesszimista lakosság
A felmérés adatai azt mutatják, hogy az emberek pesszimistán ítélik meg az ország általános életszínvonalát is. A válaszadók mindössze 21 százaléka állítja, hogy az életszínvonal emelkedett a korábbi évekhez képest. Ugyanakkor az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a pandémia kezdetét leszámítva, a GDP és az egy főre eső GDP jelentős mértékben nőtt az elmúlt években. Jelentős különbség mutatkozik a gazdasági mutatókkal kifejezett gazdasági fejlődés és ennek a fejlődésnek a lakossági megítélése között.
A COVID-19 által okozott válság valamennyi társadalmi réteget érinti. Az embereknek csak 10 százaléka állítja, hogy a tavalyi évhez képest több munkalehetőség közül választhat. 78 százalékuk úgy véli, hogy az előző évhez képest több a munkanélküli és 65 százalékuk ismer olyan személyeket, akik már elveszítették munkahelyüket vagy veszélyben van a munkahelyük. Ezt a statisztikai adatok is alátámasztják: 2020 májusa és 2021 januárja között 42 600 személlyel növekedett a munkanélküliek száma. A megkérdezettek 13 százaléka állítja, hogy a COVID-19 járvány jelentős hatással volt a munkahelyükre vagy a vállalkozásukra.

A gazdasági helyzet és munkaerőpiaci folyamatok megítélését a COVID-19 kontextusában befolyásolta a válaszadók anyagi helyzete és oktatási szintje. A magasabb életszínvonallal, jobb munkahellyel, felsőfokú oktatással rendelkezők lényegesen optimistábbak és kevésbé befolyásolja véleményület a világjárvány. A legnagyobb kockázatot, a bizonytalanság mellett, a társadalmi egyenlőtlenségek elmélyülése jelenti, nem pedig azok korlátozása.

A gazdaság alakulása az Eurostat és az INS adatai szerint
A közlemény szerint a fenntartható gazdasági növekedést, a tisztességes munkára és a növekedésre vonatkozó 8. fenntartható fejlesztési cél részeként, a polgárok jólétének alakulása alapján kell meghatározni. Románia esetében az egy főre jutó reál GDP 2002 és 2008 között folyamatosan nőtt, az egy főre eső 4260 euróról 6730 euróra.
Ezt követte a 2008-ban elkezdődött gazdasági válság időszaka, amikor a mutató értéke csökkent, így csak 2013-ban regisztráltak magasabb értéket (6770 euró), mint 2018-ban. 2013 után az egy főre eső reál GDP folyamatosan emelkedett, 9110 euró 2019-ben. A 2020-as évet a COVID-19-járvány és annak gazdasági hatásai befolyásolták, az egy főre jutó reál-GDP (8780 euró) valamivel meghaladja a 2018-as évet (8700 euró). A pozitív fejlődés ellenére Románia nem képes jelentősen csökkenteni a lemaradást az Európai Unió és Németország, illetve a régió többi országának, például Lengyelországnak az átlagától.
Ami a munkanélküliséget illeti, a 2016. januárban 4,9 volt, 2020 májusában pedig 2,9%, majd 2021 januárjában 3,3%-ra emelkedett. „Elemeznünk kell, hogy milyen mértékben vagyunk fordulóponton, illetve az oltások felgyorsulásával és a várható újrakezdéssel visszatérünk-e a munkanélküliségnek az elmúlt öt évben tapasztalt csökkenéséhez” – olvasható a közleményben.
A felmérést a SIPOCA 613 „Fenntartható Románia” projekt keretében végezték, amelyet az Európai Szociális Alap társfinanszírozta 2014–2020 közötti operatív program révén, és amelyet a Fenntartható Fejlődés Főosztály hajt végre.