Az utóbbi években többször is átválogattam a könyveim, egy utolsó simogatással iskoláknak, könyvtáraknak, egyetemnek, antikváriumnak, rokonoknak, barátoknak ajándékozva mindazokat a köteteket, a melyeket úgy éreztem, hogy már aligha fogok újraolvasni. A dedikált könyvek jelentették a kivételt. Fogom és forgatom a könyvet a kezemben, nagyformátum, keménykötés, nem ragasztva, hanem többszörösen befűzve, látszik rajta az amerikai versenyhelyzet: a nyomda nem engedheti meg magának, hogy kétszeri átlapozás után széteső könyvet hozzon ki. A dedikáció szerint Csíkszeredában kaptam, 1991 szeptemberében, és nagyon gyötröm az emlékezetem, hogy rájöjjek: milyen alkalomból. Elképzelhető, hogy 1991 szeptemberében Varga László (1910–2003) a magyarországi, akkor újjászervezett Kereszténydemokrata Néppárt tisztségviselőjeként járt Erdélyben és így jutott el Csíkszeredába, alighanem a másik Varga László (1928–2017), erdélyi református lelkész társaságában, aki 1990-ben az egyik megalapítója volt a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak. Az első Varga László Budapesten született és a második világháború után emigrált, pontosabban 1948-ban, amikor Európa keleti felében a második világháború utáni többpárti rendszereknek nagyon hamar befellegzett és ezzel politikai pályafutása is véget ért, ügyvédből Svájcban, majd az Egyesült Államokban újságíróvá képezte át magát és dolgozott többek között a Szabad Európának is, majd különböző amerikai magyar társaságokat alapított-szervezett. A második Varga Lászlót Romániában, az 1956-os forradalom erdélyi hullámai nyomán 1957-ben tartóztatták le és 1964-ben közkegyelem nyomán engedték szabadon, talán ez is magyarázza, hogy majd az RMDSZ-be önálló pártként betagolódó RMKP-ben több volt politikai fogoly is igyekezett kifejteni nézeteit, hozzájárulva a szövetség meghirdetett politikai pluralizmusához. Az első Varga Lászlót 1994-től egészen haláláig, minden választási ciklusban beválasztották a budapesti Országgyűlésbe, mindvégig ő maradt a képviselők korelnöke. A második Varga László elnökként vonult vissza a politizálástól és különböző teológiai tanulmányoknak szentelte élete hátralevő éveit. A memoárkötet az első Varga László emigrációig eltelt éveit foglalja össze, köztük ügyvédi pályafutását és innen a cím is, a második Varga László ugyancsak papírra vetette visszaemlékezéseit, azok azonban nem jártak a kezemben. (Püski Kiadó, New York, 1981, Borító: Bodnár Bertalan)