Hirdetés

Mit használjunk növényvédő szerek helyett?

Sok ellenvélemény alakult ki az utóbbi időben a műtrágyák és növényvédők használatával kapcsolatban. Számos negatívum okának a mezőgazdaságban e termékek használatát tartják, ami nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben is nehézségeket okoz. Bizonyos kimutatások alapján a termőtalajunk kifáradt, és közel sem olyan a szervesanyag-tartalma, mint akár harminc évvel ezelőtt. Lapunknak Miklós Ervin agrárdigitalizációs szakember és Szabó Bilibók Attila biogazdálkodó számolt be azon biogazdálkodásban használható, természetes alapanyagú huminsavak tulajdonságairól, amelyek hosszú távon nemcsak nekünk, hanem saját földünknek is előnyt jelentenek.

Cilip-Szilágyi Dalma-Orsolya
Becsült olvasási idő: 9 perc
Mit használjunk  növényvédő szerek helyett?
Fotó: Domján Levente

Az elmúlt időszakban egyre na­­­gyobb figyelmet fordít a vi­lág az ökogazdálkodásra, annak alkalmazására. Akár támogatásról legyen szó, akár pályázatokról, min­­denhol igyekeznek előnyben ré­sze­síteni azon gazdálkodókat, akik biogazdálkodást folytatnak. Bár a gazdák hozzászoktak egyfajta mód­szerhez, szerek használatához, a ki­mutatások egyre inkább azt sugallják, hogy nem sokáig tartható fenn ez az állapot. Fontos, hogy ne kerüljön sok kémiai vegyszer a talajunkba, hisz az nemcsak a termés minőségét és mennyiségét rontja, hanem egész­ségünkre és természetünkre is ká­ros hatással lehet.

– Az elmúlt hat évben nagyon sok gazdaságnál megfordultunk, és dolgoztunk velük, ahol a gazdák elmesélték, hogy milyen nagy prob­léma van a földterületekkel. Az el­múlt harminc évben, mióta egyéni gazdálkodás folyik a földeken, a vegyszerek, kémiai anyagok hasz­nálatával gyakorlatilag az élővilág kihalt a földben, ami oda vezetett, hogy a termelékenység attól függ, mennyi műtrágyát, kémiai szert tesznek rá. Nem nagyon van már szerves anyag és élővilág a talajban, hiányoznak azok a baktériumok, gombák, amelyek mindennek az alap­ját képezték. A földek hu­musz­százaléka is nagyot csökkent, ami még nagyobb problémát jelent, hisz így a talaj olyanná vált, mintha vattába ültetnénk el a burgonyát. Egy háromszéki gazda számolt be tapasztalatairól, és elmondta, hogy a mérések alapján, ahol eddig 7 szá­zalék körüli volt a földterületek hu­musztartalma, ott jelenleg 1,7 szá­­zalék. 1 százalék alatt már szinte olyanná válik, mint a sivatag. A hu­musz azért is fontos a talajnak, mert legfőbb szerepe a vízmegtartás, nélküle a talaj olyan, minhta a tenyeredre töltenéd ki a vizet, elfolyik mind

– mondta el lapunknak Miklós Ervin. 

Domján Levente
Ezek az alternatív, kémiai­ada­­­­lékanyag-mentes szerek való­szí­nű­leg nem hoznak olyan gyors és látványos eredményt, viszont hosszú távon mindenképp a gazda javát szolgálják. Mint megtudtuk, az ed­digi tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen szerek használata révén egyre kevesebb műtrágyát kell a gazdálkodóknak használniuk, az évek során pedig csökken a rossz minőségű termények mennyisége. 

– A mai ember azonnali ered­ményt akar, ezt szokta meg. Bemész egy bisztróba, kérsz egy hamburgert, és egy perc múlva a tálcádon van. Kiszórod a műtrágyát, és két nap múlva ész nélkül nő minden, hajt a fű, csoda szép a kert. A környezeted azonban megtelik felesleges anya­gokkal, miközben a módszer egyre kevésbé hatékony. Szerencsére egyre többen ismerik fel azt a környezetromboló életmódot, amit eddig a vegyszerek és műtrágyák látszólagos gyors eredményeivel véghez vittünk az elmúlt évti­ze­dekben. Sokan fordulnak a vegy­szermentes alternatívákhoz, van, aki csak úgy, próbajelleggel, nem feltétlenül szilárd elhatározással. Valóban, a természetes módszerek nem csettintésre fognak ered­mé­nyeket hozni, de nem is ez a céljuk. Sokkal inkább a természetes egyensúly megteremtése, amelyben a környezetünk meg tudja véde­ni és gyógyítani önmagát a kü­lönböző fertőzések, gombák és kártevők támadásai esetén. A ta­la­jok humusztartalmának és mik­robiológiai életének helyreállítása nélkül ez nehezen oldható meg. A huminsavalapú termékek alkal­mazása, a komposztálás és a talaj-mikrobiológiai készítmények al­kalmazása az alapja lehet ennek a folyamatnak. Itt még külön kiemelnénk azt a tényt, hogy az állattartás a jelenlegi formájában a legtöbb szakember szerint nem fenntartható hosszú távon. Mivel a nagyüzemi állattartás alapvetően profitorientált, a végtermékek árait sok esetben a nemzetközi árak szabályozzák. Ebben az árversenyben nagyon költséghatékony gazdálkodást kell folytatni, és a minőségre is nagy hangsúlyt kell helyezni. Az antibiotikumok és a gyógyszerek használatának szigorodó feltételei egyre inkább előtérbe helyezik a ter­­mészetes hatóanyagokat és a meg­előzés fontosságát. Az alternatív hatóanyagok közül kiemelkednek és egyre inkább előtérbe kerülnek a természetes huminsavak

– vélekedett Szabó Bilibók Attila. 

Domján Levente
A huminsavak (huminsav és fulvosav) mezőgazdasági felhasználása jelentősen megnőtt a világpiacon is az elmúlt években, párhuzamosan az alternatív és természetes technológiák térnyerésével. Interjúalanyaink sze­rint túlzás nélkül nevezhetjük a huminsavakat a jövő mezőgazdasága „fekete aranyának”. Mint megtudtuk, szántóföldi talajaink ásványianyag-, humusz- és mikrobiomhiánya és ebből következően az egész táplálkozási lánc mikroelem-, vitamin- és enzimhiánya közismert probléma, mindezek meg­oldására pedig a huminsavalapú termékek az egyik leghatékonyabb alternatívát kínálják. A talajban a szerves anyagok és mikrobiológia je­len­léte nélkül a kiszórt műtrágyának nagyjából csak a 20 százalékát ké­pesek felvenni a növények. A többi ott marad a talajban, amit kimos az eső, és belekerülnek vizeinkbe. Ezért is hasznos a mikrobiológiai oltás és a huminsav használata, ugyanis csökkenti a kiszórandó műtrágya mennyiségét. A „talajoltás” által akár 80-90%-ra is nőhet a műtrágya hasznosulása a növényekben. Ezáltal összességében olcsóbbá válhat a gaz­dálkodás is.

– Nagyon sok tapasztalat van már, főleg Magyarországon, a hasonló termékekre. Nem feltétlenül a termés mennyisége növekedik meg, és ered­ményt sem egyik napról a másikra kapnak. Eredményként az mutatható fel, hogy a termények minősége, összetétele sokkal jobb, és kevesebb a hibás termék. Ha vesszük például az eperültetvényeket, akkor ott látszik, hogy kevesebb az a termény, ami nem értékesíthető. Természetesen feltevődik a kérdés, hogy anyagi szempontból hogyan valósítható meg ez a gazdáknak. Ha összességében nézzük, nem tesz sokat hozzá a költséghez, viszont idővel csökken a szükséges műtrágya mennyisége. Arról nem is beszélve, hogy mindannyian tudjuk, a gyengébb növényeket több kórokozó is megtámadja. Ha a nö­vénynek is van egy úgymond kellő immunrendszere, akkor kevesebb tá­­madás tudja érni, így kevesebb növényvédő szert kell majd használni

– tette hozzá Miklós Ervin.

Miklós Ervin
A talaj szervesanyag-tartalma kulcs­fontosságú az egészséges és minőségi növények szempontjából. A talaj növényi és állati szerves anyagokból, valamint a talajban a lebomlás különböző fázisaiban lévő, mikroorganizmusok által áta­­la­­kított anyagból áll. Ezeknek az anya­­­goknak közvetlen hasznuk van a mezőgazdaság és az erdő­gazdálkodás számára. Ugyan­akkor az egészséges talaj, amelyben a szerves anyagok szintje stabil, könnyebben megelőzi és leküzdi a különböző betegségeket is.

– A mezőgazdasági termelők sok­­szor a talaj kémiai elemeire és kizárólag a műtrágyák használatára koncentrálnak, a terméshozamok nö­velése érdekében. Ezzel vi­szont nem mindig a talaj ter­mőképességének a javítása a végső cél. A gazdák tudnak hozni olyan intézkedéseket, melyekkel megakadályozzák a bomlás okozta szénveszteséget, a talajvízzel való kimosódást és az eróziót is, ha olyan növényeket választanak ki, ame­­lyek változatos szerves mara­dékanyagokat termelnek. Mindez még tovább fokozható, ha a talajt hosszabb ideig takarják például zöldtrágyával (takarónövények, ame­­lyeket bedolgoznak a talaj­ba), az szintén javíthatja a szervesanyag-tar­talmat. A talajok biológiai mi­nősége azzal is javítható, ha hasznos mikroorganizmusokat oltanak a talajba, amelyek ösztönzik a biológiai aktivitást a talajban

– tette hozzá Szabó Bilibók Attila.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!