A Fogarasi-havasok és a Csíki-havasok után elkészült a Határjárók a Kárpátokban túrakalauz-sorozat harmadik kötete, Molnár Sándor, a Kárpát Gyepű Egyesület elnökének tollából, Tarkő-hegység címmel. A könyv a természet felfedezésének élménye mellett történelmi adalékokat ad az egykori határvidék iránt érdeklődő olvasóknak. Molnár Sándor                                                                                                                      Fotó: László F. Csaba – Honnan jött az ötlet, hogy túrakalauzt írjon? – 2003 óta járjuk a volt határokat, s megfogalmazódott bennem, hogy amit eddig lejegyeztem, osszam meg másokkal is. Ebből a meggondolásból született meg első könyvem Fogarasi-havasok címmel, majd a Csíki-havasok kötet után a Tarkő-hegységről írtam. A túrázók célja, hogy meghódítsanak egy csúcsot, az élményért fedezik fel a helyet, ezt én még történelmi tartalommal töltöttem meg. Túráink során felkutattuk a határmaradványokat. Az elején azt sem tudtuk, hogy néznek ki, mit kell keresni, aztán rendszeresen kezdtem levéltárakba, térképtárakba járni, hogy megfelelő tudományos háttérre építhessem a köteteimet. Az elején azt terveztük, hogy csak Székelyföld határait járjuk be, de 2003-tól mostanáig bejártuk a Dunától egészen az ukrán határig. Sok esetben többször körbejárunk egy helyet, például megfelelő fotók készítése céljából. – Hogyan zajlik egy túrakalauz elkészítése? – Először is részletesen be kell járni az illető területeket. Én nemcsak leírom az útirányt egy átlagos túrakalauzhoz hasonlóan, hanem bemutatom az illető hely történelmi hátterét, legyen az az első vagy második világháborúval kapcsolatos információ. Ehhez sok irodalmat kell olvasni, utánanézni, hogy egy adott helyen például miért van emlékhely. Mindezek után jön a túra konkrét leírása. Probléma, hogy nincsenek turistajelzések, ezért térképeket készítünk, vannak viszont olyan helyek, ahol GPS nélkül nem ajánlatos barangolni. Minden túrarésznél kihangsúlyozzuk, hogy kezdő vagy haladó turistáknak ajánlott. – Milyen volt az érdeklődés az első két kötet iránt, milyen visszajelzéseket kapott? – Mivel a Bethlen Gábor Alap támogatásával adjuk ki a könyveket, így szigorú keretek vannak, hogy mennyit lehet nyomtatni. Az első két kötet példányai már elfogytak, s az újból is csak 300 példány jelenik meg. Mivel sokan jelezték, hogy szívesen vásárolnának belőlük, az idén mindhárom kötetet újra kiadjuk. A Csíki-havasok kötetének második kiadását már előkészítettük, és az úzvölgyi konfliktusok kérdéskörének tárgyalásával bővítettük ki. A Tarkő-hegység kötetünk most jelenik meg, de már tudjuk, hogy mivel fogjuk kibővíteni. Terveink szerint tavasszal felmérjük a Tatros-völgyében lévő védelmi vonalakat, illetve a bunkerhálózatok egy részét is. – Hogyan kapcsolódnak a kötetek egymáshoz? – A kötetek elején hasonló az államhatárok rövid történetének bemutatása, azt leszámítva, hogy a leírást mindig aktualizáljuk az adott helynek megfelelően. A Csíki-havasok kötetben például a Revendikált-havasok kaptak nagyobb szerepet, mivel anélkül nem érthetők meg a Kárpátok határmozgásai abban a térségben. A Tarkő-hegység kiadványban ez egy melléktéma, arra térünk ki inkább, hogy miért van feszültség a székelyek és csángók között „régi telepes ügyek miatt”. Külön tárgyaljuk, hogy kik a székelyek, gyimesi csángók, moldvaiak. Aki tehát csak egy kötetet vásárol meg, az is egy teljes képet kap az illető részről. – Kiknek ajánlja a köteteket? – Elsősorban a túrázóknak, de azoknak is, akik autóval fedeznének fel egy részt a leírtakból. A kiadvány elsősorban a Tarkő-hegységet a Gyi­mesi-szorostól a Békási szorosig mutatja be. Csíkszeredából autóval indulva, azokról a falvakról is kapunk egy rövid leírást, amelyeken keresztül kell mennünk ahhoz, hogy elérjük Gyimesbükköt. – Melyik könyvet és milyen túrát ajánlana egy abszolút kezdő túrázónak? – Ha a Tarkő-hegységből szeretne ízelítőt kapni egy kezdő turista, akkor a leírt háromnapos túra felosztási lehetőségeiből is válogathat, melyeket a könyvben részletesen tárgyalunk. – Mikor és hol mutatják be a kötetet? – A túrakalauz bemutatója holnap 18 órától lesz a József Attila Általános Iskola dísztermében. A könyvet Xantus László to­po­gráfus, földrajzi és turisztikai szakíró méltatja. Továbbá lesznek bemutatók Csíkmadarason, Szépví­zen, Gyimesfelsőlokon, Gyi­mes­bükkön, Sepsiszentgyörgyön, és persze szívesen elmegyünk bárhová, ahová meghívást kapunk.

Barabás Emőke