Elvileg még kitörhet a Csomád, de gyakorlatilag elenyésző az esélye
Nem lehet teljesen kizárni, hogy újra kitör a Csomád-vulkán, de ennek kicsi az esélye – hangzott el azon a könyvbemutatón, amelyen A Kárpátok legfiatalabb tűzhányója, a Csomád – Vulkánosság, őskörnyezet, ember és táj című, a Csomád-vulkán térségét leíró, tudománynépszerűsítő, Karátson Dávid és további 49 szerző által írt könyvet mutatták be szerdán a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának nagy aulájában.
A megjelenteket Máthé István, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának biológusa köszöntötte, aki összefoglaló nagy műnek nevezte a kötetet. Az először angolul, most magyarul – tervezik a román és német kiadást is – megjelenő kötet a vulkánt a lehető legtöbb nézőpontból igyekszik bemutatni. A kétrészes, tizenhét fejezetből álló könyv ötven szerző tollából született.
Karátson Dávid, a könyv főszerkesztője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem vulkanológusa ismertette a kötetet. Előadásából megtudtuk, hogy a Csomád 28 ezer évvel ezelőtt csitult el, akkor volt az utolsó kitörés, amit megelőzött a tűzhányó legnagyobb kitörése körülbelül 31 ezer évvel ezelőtt. A vulkanológus összegző, példaértékű munkának nevezte a könyvet. Kifejtette: a tudás akkor ér valamit, ha meg tudjuk mutatni, ezt a célt szolgálja a kiadvány is. Érdekességként elhangzott, hogy valószínűleg egy visszaszunnyadt, kialudt vulkánról van szó, de nem zárható ki teljesen, hogy egyszer kitör, ennek előjelei lesznek, egyelőre azonban nincsenek ilyen jelek.
A könyvbemutatón jelen volt Demeter László, a Tortoma kiadó képviseletében, aki megköszönte a bizalmat és kiemelte: azon vannak, hogy a kötet minél több emberhez eljusson.
Jánosi Csaba geológus a vidék ásványtani részét ismertette, de beszélt a mofettákról, fürdőkről, ásványvizekről, kiemelve, hogy a környéken több mint 260 borvízforrás található. Végezetül Botár István régész az itt élő őskori és Árpád-kori közösségekről beszélt a jelenlévőknek.