December a disznóvágások időszaka, vidéken már mondhatni hozzátartozott a disznóvisítás a mindennapi reggelekhez. Nem csoda, hiszen mindenki igyekezett levágni az állatokat még az ünnepek előtt, mivel a jól ismert gyermekdal is azt tartja, hogy ,,ha nincs kolbász a padláson, nem is ünnep a karácsony”. 
Ebben a nagyon modern, felgyorsult világunkban is helye van még a hagyományos disznóölésnek, hiába ellene minden próbálkozás. Gondoljunk csak az elmúlt évben a parlament háztáji sertéstartás szabályozására vonatkozó kezdeményezésére, vagy a tomboló sertéspestisre. Talán a Covid óta még többen kezdtek állattartással foglalkozni, mivel a világjárvány bebizonyította, mennyire szükség lenne a helyi mezőgazdasági termékekre. Akinek nem volt disznója, de szeretett volna vágni, az megvásárolta a gazdáktól. 2023-ban ezt még szabadon megtehette bárki Hargita megyében, aki saját fogyasztásra kívánta felhasználni az állatot, igaz, ajánlott volt az állatorvos ellenőrzése mind a vágás előtt, mind utána. Érdekes az is, hogy bár ezek a vizsgálatok elsősorban saját javunkat és egészségünket szolgálják, mégis vannak olyanok, akik sajnálnak érte pénzt adni, és orosz rulett módjára játszanak a betegséggel. 

Aki már vágott disznót életében, vagy asszisztált egy ilyen eseményen, az tudja, hogy mekkora munkával jár, amely nem ér véget az állat feldolgozásával, hanem a napokig tartó elpakolás is része. Sok munka, s néha nyűg az egész, mégis évről évre nekivágnak, hiszen biztosított az élelem, van tartalék. Elődeink számára nem volt nyűg, hanem egyfajta ünnep volt minden disznóvágás, az év egyik legnagyobb eseménye, amely a család megélhetését, fennmaradását biztosította. Nem ment kárba az állat egyetlen porcikája sem. Tudták, mit hogyan tartósítsanak, mit milyen sorrendben fogyasszanak el, hogy az minél tovább eltartson. Mára ezt a tudást a fagyasztó váltotta fel. A disznóvágáskor elengedhetetlen koccintgatás közepette pedig számtalanszor elhangzott régen és talán most is: adja Isten egészségünkre, Isten rendelje ki a következőt is! Kívánom, így legyen jövőre is!