Hirdetés

C(s)etlik az Aranymosásban

Bíró István
Becsült olvasási idő: 5 perc
C(s)etlik az Aranymosásban
Fotó: Bíró István

A cetli a nagyobb papírlapból levágott vagy letépett kis szelet, amelyre rövid feljegyzést, figyelmeztetést írnak – olvashatjuk a magyar értelmező szótárban a cetli meghatározásaként. Az aranymosás pedig a folyóvíz romboló munkája révén termőhelyéről kibontott és elszállított aranyrögöknek, szemcséknek a folyó menti hordaléktól való elkülönítése, szennyező anyagoktól való megtisztítása. A bányászati módszerekkel feltárt aranytartalmú kőzetek ipari feldolgozásánál is élnek az aranymosás módszerével – ugyancsak a magyar értelmező szótár írja. S akit igazán érdekel, hogy mi köze a cetlinek az aranymosáshoz, vagy éppen miként kerültek cetlik az aranymosásba, annak fel kell lapoznia Sebestyén Péter Csíkszenttamáson szolgáló római katolikus plébános Aranymosás című, legújabb kötetét, amely cetliket tartalmaz. Azaz azokat a gondolatokat jegyzi, amelyeket a plébános különböző felületeken olvasott, hallott, leírt egy-egy cetlire, és ezúttal kötetbe foglalta. Mi magunk is gyakran használunk cetliket: a kis papírdarabokat a hűtőajtón, az íróasztalon, a falinaptár szélén, mobiltelefonon vagy a laptop kijelzőjén helyezzük el. A cetlikre legtöbbször a fontos és sürgős elintézni való dolgainkat írjuk, vagy épp számunkra kedves személyek születésnapját, évfordulóit jegyezzük, de olykor a vicces és elgondolkodtató rövid mondatokat is. Ilyenek az Aranymosásba foglalt úgynevezett cetlik is. Rövidek, ütősek, tükröt tartanak, elgondolkodtatnak, megnevettetnek, és a nevetés tárgya szintén mélázásra, lelkiismeret-vizsgálatra késztet. Máris ilyen a három nagy fejezetre – 2021, 2022, 2023 – osztott kötet első cetlije: „A hülyeség anyja feszt várandós.” Napjaink zűrzavaros világában kell-e ennél poénosabb, de egyben elgondolkodtatóbb és önmegigazulásra is ösztönző állítás!?
A könyvet lapozva többek között találunk gondolatokat a napjainkat megnehezítő néhány évvel ezelőtti járványról, a jelenlegi háborús helyzetről, keresztényi kötelességeinkről, emberi magatartásról és ízes székely humorról is. 


Hirdetés


„Minél nagyobb a butaság, annál inkább túlteng az önérzet.” 
„A kereszténység nem egy kultúra befejező szakasza, a kereszténység naprakész azóta, hogy a Megváltó megszületett.” (Makovecz Imre)
„A székely vakcinából (értsd: szilvapálinka) legalább két emlékeztető adag kell az első után, nehogy elfelejtsük a vírust.”
„Hogy lehet, hogy a téves telefonszám sosem foglalt?”
„A szélsőséges csak akkor normális, ha mindenki másnak elment az esze.”
„Kár, hogy a férfiakkal nem úgy megy, mint a dinnyével: megkopogtatod a fejét, aztán kiválasztod az igazit.”
„Isten nem a szegényeket nem tudja jóllakatni, hanem a gazdagokat.” (Teréz anya)
„Méghogy az úszás soványít: sovány vízilovat még nem láttam.” 
„A barátom nagy tudású ember. Négy nyelven beszél folyékonyan: cinikusan, szarkasztikusan, ironikusan és kétértelműen.” 
„Most, hogy lassacskán, észrevétlenül kattan rajtunk a globális, digitális bilincs, rájöhetnénk, hogy nem a bolygót kell megváltani, hanem a lelkünket…”
Az idézett cetlik jól szemléltetik, nincs szükség híres, nagy nevű, esetenként csak – divatos kifejezéssel élve – túlhájpolt megmondóembe­rek gondolataira, hiszen a józan paraszti ésszel, becsülettel, szeretettel, bölcsességgel megáldott személyek mondásai hitelesen segítik mindazt, aki becsülettel, verejtékes munkával, kitartóan csetlik(-botlik) az aranymosásban, hogy az otthon lévő „aranyrögöknek” előteremtse a mindennapit. 

Sebestyén Péter Aranymosás című könyvének csíkszeredai bemutatója pénteken 18 órától lesz a városháza dísztermében.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!