Antropológiai derűlátás

Benedek-Székedy Sándor
Becsült olvasási idő: 4 perc

Mindig csodáltam azokat az embereket, akik legyintenek, ha valaki elsőre is ostobaságnak tűnő dolgot állít, és nem szállnak vele vitába. Én ezt nem tudom megállni, gyakran beleállok eszmecserékbe, akkor is, ha a többség szerint értelmetlen. Igenis hiszek az érvek erejében, újra és újra – aztán újra és újra reménytelenül feladom. Később ismét belemegyek... Ahogy egy barátom ennek kapcsán cinikusan megállapította rólam: „antropológiai optimista” vagyok, azaz mint kifejtette, szerinte én hiszek abban, hogy felnőtt emberek véleménye, meggyőződése megváltoztatható.
Ha a vitát nem is folytattam mindig, jelenségek tanulmányozására nagyon alkalmasnak bizonyult a koronavírus-járvány időszaka, illetve az oltások körüli lázadozások (tudom, tudom: lejárt lemez, sokan unják). Olykor elkapott a türelmességi roham, és megtekintettem néhány, az interneten terjesztett, oltásokat „leleplező” filmecskét. Csak úgy, antropológiai érdeklődésből. Mit mondjak, nem mindegyik gagyi, akad profin elkészített videó is, szélhámosgyanús egyénnel a főszerepben. Hadd emlékeztessek rá: a különféle valóságmagyarázatokban hívőkről már sokszor leírták, hogy eléggé mindegy nekik a forrás, meg nagyon jellemző rájuk a logika hiánya, és a szóban forgó alkotások is ezt igazolják. Nem számít, mekkora kattintásvadász marhaságról van szó, mert az a jóleső érzésük támad, hogy megtudták az igazságot, amit szerintük elhallgat a fősodratú média.


Hirdetés


Az ilyen videókat hitelesnek tekintők szokták kérdezni az azokban kételkedőktől, hogy hát nincsenek kérdései­tek, mindent csak úgy elfogadtok, amit a mainstream sajtó elétek rak? Kajánul visszakérdeznék: bennük nem merül fel kérdés, amikor az általuk hitelesnek tartott összeállításokban ki van takarva a forrás logója (az egyik filmecskében például egy Internet Explorer-logóval!), vagy a szerkesztő szelektíven idéz, a teljes, sokszor más kontextusú szöveg viszont egy egyszerű kereséssel kideríthető (lenne), vagy hogy a műsorvezető csak felolvasva idéz a stúdióban, de nincs képpel-hanggal nyilatkozat az idézett személytől? Vagy nem gyanús, amikor állítólag orvosok beszélgetnek a Covid elleni vakcinákról, de nem lehet kideríteni a forrást, sem meghallgatni az eredeti szöveget, a fordítással – nagy betűs felirattal és hanggal egyaránt – „eltakarják”? (Akár építőipari kérdésekről is beszélgethetnek, ki tudja megállapítani?) Az ilyen videók összeállítói vajon miért titkolják el a forrást?
De hát sajnos, akik más esetekben mindent megkérdőjeleznek, ilyenkor nem tesznek fel maguknak kérdéseket. Maradnak a buborékjukban, egy másik, képzeletbeli világban. Vagy ahogy egyik ismerősöm elemezte, nem is buboréknak kellene ezt nevezni, hanem fémládának, mivel a buborék könnyen szétpukkanhat. A fémláda falát viszont nehéz áttörni, ha nem lehetetlen, és a benne lévők, úgy tűnik, nem is akarják.
Egy régi bölcsesség szerint a hosszú élet titka az, ha nem állunk le ostobaságokon vitatkozni. Igyekszem ezt betartani, de azért szemlélődve szórakozni ugye még szabad?
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!