A körzeti állatorvosok nemcsak a rendelőbe szállított állatokat lát­ják el, hanem hosszadalmas te­rep­mun­kát is végeznek. Felkeresik a gazdaságokat, betegségek és fertőzések ellen oltják be a jószágokat, de súlyos esetben műtéti beavatkozásokat is végrehajtanak, akár egy pajtában. Az állatorvosok egész éves, de főként tavaszi teendőit dr. Bálint András tibódi származású állatorvossal, a székelyudvarhelyi körzeti állatorvosi rendelő munkatársával jártuk körbe. Bálint doktor a juhok és tehenek szakszerű oltásáról, a kutyamenhelyre érkező ebek kezeléséről számol be, no meg a szívszorító beavatkozásokról, és arról is tájékoztat, hogy miért irányítják át más állatorvoshoz a gazdikat, ha a papagájuk vagy épp a tengerimalacuk tüsszögésére keresnek gyógyírt.

Kezdjük rögtön a kutyákkal

Az állatorvosok csúcsidénye minden évben szeptember végén kezdődik a kutyák veszettség elleni oltásával, ami nemcsak megterhelő a két körzet – Szé­kely­ud­var­hely és Fel­ső­bol­dog­fal­va 2. körzete – miatt, hanem időigényes is. Bálint doktor tapasztalatai szerint nehéz otthonukban találni az embereket, sok helyen zárt kaput találnak. 

– Nem egyszerű bejutni az udvarokba, és sok helyen csak idősek tartózkodnak otthon délelőtt, akik legtöbbször nem tudják megfogni az állatot. Ez veszéllyel is jár, mert ha nem hallgat gazdájára a kutya, baleset is lehet egy rosszul időzített mozdulatból

– hívta fel a figyelmet Bálint doktor, hozzátéve, hogy ilyen esetekben sintérbotot szoktak használni, de az sem jelent minden esetben megoldást. – Jártam meg már, hogy laza volt a kutya nyakörve, de mire a gazdának elmondtam, hogy nem lesz így jó, az állat már nekem szökött – számolt be egy kirívó esetről.

Rákérdeztem, hogy a gazdák mennyire tartják be a nem fajtatiszta kutyák ivartalanítására vonatkozó törvényt. Mint mondta, tapasztalatai szerint hacsak nem égető a helyzet, nem tesznek eleget a gazdák a törvénynek, ugyanakkor az állatrendőrség is csak feljelentés nyomán száll ki a helyszínre ellenőrzést végezni.

– A gazdáknak nehéz elmondani, hogy kötelesek ivartalanítani a kutyákat. Ennek ellenére igyekszünk tájékoztatni őket efelől. A másik dolog, hogy a kasztrálás után megváltozik az állat temperamentuma, habitusa, hízékonyabb lesz, ennek pedig nem sokan tennék ki házőrző kedvencüket.

Féregtelenítéstől a májmételyig

A közel nyolc hónapig tartó csúcs­idény a tehenek féregtelenítésével folytatódik. Mint a legtöbb betegségnél, itt is a megelőzés a fontos. Bálint doktor szerint ezért ajánlott rendszeresen féreghajtót adni a teheneknek, de elsősorban a kutyáknak, ugyanis ez utóbbiak lehetnek a parazita köztes gazdái. 

– Van olyan féregfajta, ami folyadékkal teli cisztákat képez a kérődző állatok májában és tüdőjén. Ebből, ha bekövetkezett már, nem lehet kigyógyítani az állatot. Vannak olyan vizenyős területek, amelyek a különféle fonálférgeknek és a májmételynek kedveznek, ezek ellen is szoktunk védőoltásokat adni az állatoknak

– így Bálint doktor, aki szerint bár mindenik parazitaféle ellen más-más gyógyszer javallott, arra törekednek, hogy a legtöbb kórokozót eltávolító variánst adják be a jószágoknak. 
Februárban a lovakat kezelik lépfene ellen, vért vesznek tőlük.

– Márciusban a juhok kapnak féreghajtást és anthrax oltást lépfene ellen. Majd következnek a tehenek hasonlóképp, amiktől ugyancsak kell vért venni az egyéb betegségek kiszűrése érdekében – folytatta a sort, megjegyezve, hogy a begyűjtött vérmintákat a Kovászna Megyei Közegész­ségügyi Igazgatóság laborjába szállítják kivizsgálásra. – Mi csak nyáron tudunk szabadságolni kicsit, októbertől júniusig tele van az előjegyzési naptárunk

– summázta az állatorvos, aki szerint bőven adódik műtétekre, rutinvizsgálatokra és egyéb beavatkozásokra is lehetőség év közben.

Eközben épp terepre siettünk, a juhok oltását kellett elvégezni. A fentebb említett oltások beadására speciális fecskendőpisztoly szolgált, amivel lényegesen egyszerűbb injektálni a hatóanyagot, mint a hagyományos társaikkal. Mint megtudtuk, az oltást a jószágok bőre alá, nagyjából a nyak és a mellső lapocka közötti tájékba kell adni, és semmiképp nem szabad mélyre szúrni a tűt.

Sokszor tragédia, ha vágni kell

Az oltások között egy fájós lábú sertést is megvizsgáltak a szakemberek, feltevődött a kérdés, hogy a kezelés, vagy az állat levágása bizonyul jó megoldásnak.

– Ilyen esetekben mindig elmondjuk a gazdának, hogy haszonállatok esetében sokszor költséges a kezelés, és nem is biztos, hogy javulást fog hozni, így érdemes elgondolkodni azon, hogy mit fog kezdeni vele

– tájékoztatott Bálint doktor, aki már több, hasonló sérülésből eredő veszteségnek is részese volt.

– Volt olyan eset, hogy egy tehén nem tudta megszülni a borját, és segítenünk kellett rajta. Van eset, hogy választani kell: a tehén, vagy a borjú fontosabb, hogy megmaradjon, és olyan is, aminek a jószág levágása lesz a vége. Hiába teszünk meg minden tőlünk telhetőt, van, hogy úgysem tudjuk megmenteni

– ecsetelte a szakma legnehezebb részét az állatorvos, aki egy gazda kérésére még császármetszést is végzett annak pajtájában, hogy kedvenc állata életben maradjon.
A szakember szerint kétségtelen, hogy ez a szakma legnehezebb, embert próbáló része, ugyanakkor nemcsak az ellések járnak ilyen veszélyekkel, hanem a „házilag elkezelt” állatok utólagos kezelése is. 

– Az alapvető gond abból ered, hogy a gazdák szabadon hozzáférhetnek az állatgyógyszerekhez, ezáltal az antibiotikum-tartalmú szerekhez is. Így, ha egyik jószáguk betegség tüneteit produkálja, sokan először házilag igyekeznek megoldani. Ez azért veszélyes, mert ha nem találták el, hogy milyen betegséget kell kezeljenek, a tompult tünetekből az állatorvos is nehezen fogja tudni meghatározni azt

– hívta fel a figyelmet dr. Bálint András, hozzátéve, hogy hasonló kezelések okozta szövődmények miatt már fenyegette meg gazda, hogy kárt okozott.

Kérődző, ugató jöhet, csipogó már kevésbé

Mivel szerződéses viszonyban állnak a helyi kutyamenhellyel, annál is a körzeti állatorvosok végzik a szükséges beavatkozásokat: chipeznek, oltanak, ivartalanítanak, hogy a leendő gazdiknak már ne kelljen ezzel foglalkozniuk. Az állatorvos szerint bár szerteágazó a munkájuk, az egzotikus házi kedvencek problémáival hozzájuk forduló gazdákat máshová kell irányítsák. 

– Az állatorvosi egyetemen vannak fokozatok, az egzo­tikus állatokra vonatkozó kép­zés egy utólag választható szakirány, amit csak néhányan végeznek el. Mi nem foglalkozunk ilyen állatok kezelésével, mivel nem vagyunk kompetensek benne, de mindenkit, aki segítségért fordul hozzánk, igyekszünk a megfelelő szakemberhez irányítani

– zárta mondandóját Bálint doktor.